Itt kell lekanyarodni a főutcáról a focipálya felé és itt veszi kezdetét a Szala menti tanösvény. 2. A Szala patak egy nagyon vékonyka kis ér kevéske vízhozammal, sokszor láttam teljesen kiszáradva, de a forrása itt van a faluban ezért is nevezik Szalafőnek. Itt még eléggé jelentéktelen, de később, mikor a környékbeli vízgyűjtő területekről összeszedi a vizet és felduzzad, akkor talán már mindenki számára ismert és jelentős Zala folyóvá válik igyekezvén a Balatonba megérkezni. Szala menti tanösvény - Őrség. A tanösvényen megismerkedhetünk hát a Zala forrásvidékének élővilágával. A focipálya mellett egy játszóteret is érintünk, aztán a következő sarkon jobbra fordulva közelebb kerülünk a patakmederhez. A Szala patak Kép forrása: Nyáry Tamás Galériáért katt a képre! 3. A patakot keresztezve egy elágazásban a sárga jelzés indul a domb felé, később még fogunk találkozni ezzel a jelzéssel, de most balra, a patak mentén megyünk tovább a tanösvény, valamint az országos kék jelzésen. A pataktól kissé eltávolodva nagy mezőkön megyünk keresztül, vadlesek és információs táblák váltogatják egymást.
Aktív szabadidő eltöltési lehetőségek Szalafőn – gyalogosan, kerékpáron, lovaskocsin, lovasszánon. Akik túrázni szeretnek azok amellett, hogy az országos kék túra keresztül vezet a falun három tanösvényen is végig tudnak menni az erdő-mező érintésével a szerek között. A gyalogosan, kerékpárral, lovaskocsival, szánkóval járható 6, 5 km hosszú Körtike tanösvény a Csörgőszerről indul, a lakott részt elhagyva erdők mezők közt haladva ismerkedhet meg a túrázó az Őrségi Nemzeti Park páratlan növény és állatvilágával. Egységes táblarendszer segít az ismeretek gyarapításában, de a szerencsés túrázó akár élőben is találkozhat rókával, őzikével, nyuszikával, szarvassal, mókussal, sőt még vaddisznóval is ebben a hatalmas erdőségekáltal biztosított állatparadicsomban. Őrség - Szala-menti tanösvény | Mountex A túrabolt. Lelki nyugalmát egy-két fácán, fogoly és egyéb erdei madár hirtelen felröppenése is megzavarhatja. A tanösvény a szlovén-magyar államhatárt is érinti, itt megtekintheti a határ jeleket és a fedett erdei pihenőhelyen fáradalmait kipihenheti és a kiépített tűzrakóhelyen éhségét csökkentheti.
Rezgő nyár tanösvény A tanösvény Őriszentpéteren, a Harmatfű Természetismereti Oktatóközpont épülete melletti erdősávban létesült. Bemutatja az erdei szukcessziót, az Őrségi Nemzeti Parkra jellemző növény és állatvilágot, valamint a tókák élővilágát. Szakmai idegenvezetés igényelhető, de tetszés szerint szabadon is látogatható. Őriszentpéter központja, valamint Szalafő és Kondorfa felől egyaránt megközelíthető, parkolási lehetőség biztosított. A tanösvény hossza: 300 m Sárgaliliom tanösvény A tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit. Szala menti tanösvény a 4. A túra útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerző témák alkalmasak arra, hogy az idelátogató turista szakvezetés nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket. A tanösvény a veleméri buszfordulótól indul, így könnyen megközelíthető a busszal és a személygépkocsival érkezők számára egyaránt. A könnyebb tájékozódást sárgaliliomot ábrázoló nyilak jelzik.
Programkereső
Tovább a kék kereszten az erdőben Részben mezőgazdasági földek, részben pedig rétek és kaszálók mentén haladunk. Az erdőből kiérkezve a jelzés balra kanyarodik, de mi jobbra indulunk, itt egy jó darabon nem lesz jelzés, figyeljük a letöltött gps útvonalat. Gazdasági utakon gyalogolunk tova, melyek teljesen egyenesek és többször keresztezik egymást, míg a táj változatosan erdőkből és rétekből álló kavalkádot alkot. Egy bal, aztán egy jobb, ismét egy jobb végül egy bal kanyar után egyenesen belefutunk a túra elején felfedezett sárga jelzésbe. Szala menti tanösvény Szalafô vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést!. 5. A sárgát követve kanyargunk még kettőt, aztán egy elágazásba érve a bal oldali jelzés ágat követve újfent az erdőben folytatódik az út egy vékony ösvényen. Itt jobban kell figyelni a jelzéseket, mert több helyen ember magasságú fűfélék között kell haladni. Viszont nem bozótos, jól járható az út, néha még szórakoztató is a nagy fűszálak között bolyongani. 500 méter után elérjük a határ menti zöld jelzést, újabb 50 méter után pedig az országhatárt is.
Ha azt mondom Szala-patak, az nem lesz annyira ismerős, mintha azt mondanám Zala folyó, pedig a kettő azonos, vagyis a patak a folyó forrásvidéki szakasza. Egy gyönyörű tanösvény is halad mellette, sőt mi több, az Országos Kék dél-dunántúli útvonala is itt kanyarog végig. Szala menti tanösvény a pdf. Egy kevés szintes kirándulásra készüljünk, amely patakparton, időnként patakon átkelve, vagy vékony hidakon lépdelve, villanypásztorral elkerített szürkemarha csordák mellett vezetve kalauzol minket végig ezen a vadregényes vidéken. A túra oda-vissza ugyanazon az útvonalon megy, ha csak nem felezzük meg és nem vesszük igénybe a tömegközlekedést Szalafő és Őriszentpéter között. Így elkezdhetjük bármelyik végéről, vagyis Őriszentpéter Keserüszerről, vagy Szalafő Templomszerről is. Szállást is találunk mindkét végponton, az Őrszem fogadóban, ahol étterem is működik, vagy pedig a nemzeti park által működtetett Keserüszeri vendégházban. Utóbbi mellett, mely az erdőszélen található, sátrazni is lehet, és tűzrakóhely is van.
1593 előtt Bakta már a Báthoriak ecsedi birtokához tartozott. 1630-ban II. Ferdinánd új adományként szalai Barkóczy Lászlónak adta: "... possessionibus Bakta curiaque nobilitari ibidem fundata et exstructa... " azaz: "Bakta helységben alapított és épített nemesi kúriával". A hagyomány szerint a mai kastély elődjét Barkóczy László építette 1630-körül. ORIGO CÍMKÉK - Degenfeld-kastély. 1687-től Barkóczy Krisztina és Károlyi Sándor házassága révén a kastélynak új részbirtokosa lett, a nagykárolyi Károlyi család. 1720 és 1724 között felújították az épületet, emeletet is építettek rá. A kastély utolsó nagyobb átalakításait 1840 körül végezték. 1919-ben a Tiszántúlt megszálló román hadsereg egyik főhadiszállása lett a baktai kastély. Kivonulásuk után az épület üresen, kifosztva maradt vissza. A helyreállítás után a második világháború végéig a Degenfeld család lakta. 1945 után a baktai erdő adottságaira támaszkodva tüdőszanatóriumként hasznosították az épületet. A kastély parkját gondosan karbantartották, az 1970-es években hivatalosan is természetvédelemi terület lett.
1995-től több mint 20 évig üresen, kifosztva állt a kastély, csak 2006-ban került Baktalórántháza önkormányzatának tulajdonába. 2015-ben újították fel, majd 2016 március 15-én megnyitotta kapuit a Dégenfeld Kastélymúzeum. Dégenfeld Kastélymúzeum A helytörténeti, néprajzi, természettudományi múzeum egyedi, innovatív technikai megoldások révén, interaktív informatikai eszközökkel, táblagépek kameraképén keresztül virtuálisan felépített világot is bemutat a látogatóknak. [1] 2019-ben a múzeum két további állandó kiállítással bővült: egy különálló épületet gróf Károlyi Gyula miniszterelnök emlékházának rendeztek be. HAON - Hegyvidéki emlék. A főépület emeletén pedig interaktív erdészeti kiállítást alakítottak ki. A kastély 2021 novemberében Károlyi Gyula miniszterelnök emlékházának egyik terme a gróf életnagyságú alakjával A kastélypark A kastély parkjában egyedülálló fa-ritkaságok vannak. A környező 312 hektár területű erdő – mely Nyírerdő néven ismert [1] – egy része természetvédelem alatt áll. [2] Jegyzetek Források A kastély honlapja (hozzáférés: 2016. április 6. )
2022. 04. 07. csütörtök Herman Kövesse az Origót! Origo rovatok a Facebookon Itthon Nagyvilág Gazdaság Sport TÉVÉ Film Tudomány még több Tech Autó Kultúra Utazás Táfelspicc Fotó Videó Jog
Ez a szócikk a baktalórántházi Degenfeld-kastélyról szól. Hasonló címmel lásd még: Degenfeld-kastély (egyértelműsítő lap). Degenfeld-kastély (Dégenfeld Kastélymúzeum) A baktalórántházi Dégenfeld-kastély Ország Magyarország Település Baktalórántháza Épült feltehetően a 17. században Jelenlegi funkció interaktív múzeum Fenntartó Baktalórántháza Város Önkormányzata Cím Köztársaság tér 13. 4561 Baktalórántháza Elhelyezkedése Degenfeld-kastély Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 59′ 53″, k. h. 22° 04′ 25″ Koordináták: é. 22° 04′ 25″ Degenfeld-kastély weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Degenfeld-kastély témájú médiaállományokat. A baktalórántházi Dégenfeld-kastély a város központjában található, több hektáros természetvédelmi terület övezi. 2015 decembere óta interaktív múzeumként üzemel. Elhelyezkedése A kastély Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától 31 km-re északkeletre található. Degenfeld kastély hadad villafranca. Története A nemesi kúria első írásos említése 1515-ből származik. Eszerint a Nyíri család tagjai nászajándék fejében ".. prédiumban egy lakatlan nemes kúriát, Ibrányi István esztergomi kanonoknak adományozzák. "