A Tatabányai-Bánhida városrész határában látható a Fellner Jakab tervei alapján 1753-ban épült Lapatári malom. A malom története A gazdasági épület építése két szakaszra tagolható. Először maga a barokk stílusú malom épülete készült el, míg a második fázisban a malomház épülettoldalékkal, a molnárpihenővel és az állattartásra alkalmas gazdasági épületek gyarapodott melyek a kor falusi építkezési szokásai szerint épültek. A szabadon álló télalap alaprajzú, csonkakontyolt nyeregtetős épület északi oldalához egy alacsonyabb gerincű kerékház tartozott. Lapatári malom , Tatabánya. A Lapatári malom a XX. században A XX. század elejére a barokk vonások lepusztulnak az épületről, a felújítások során pedig csak a népi építészeti elemeket tartották és újították meg. A hosszú ideig mellőzött malomépület raktárként funkcionált, minek során állapota erősen megromlott. A malmot az 1990-es években a legrégebbi, 1920-as évekből megmaradt hiteles dokumentumok és a legutolsó molnár lánya, Reisch Jánosné szénrajza alapján állították helyre.
Körzetszám Telefonszám Kíváncsi egy telefonszám tulajdonosára? Telefonszám kereséshez adja meg a körzetszámot és a telefonszámot. Kérjük, ne használjon 06 vagy +36 előtagokat, illetve kötőjeleket vagy szóközöket. Kíváncsi egy személy telefonszámára? Építési jog | Beépítésre nem szánt terület. A kereséshez adja meg a keresett személy teljes nevét és a települést ahol a keresett személy található. Kíváncsi egy cég telefonszámára? A "Mit" mezőben megadhat szolgáltatást, cégnevet, vagy terméket. A "Hol" mezőben megadhat megyét, települést, vagy pontos címet. Bővítheti a keresést 1-100 km sugarú körben.
Zöldterületek Az emberhez méltó, kellemes lakókörnyezet kialakítása és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében szükség van a településen belül összefüggő zöldfelületek kialakítására, nem csak az egyes építési telkeken, hanem a közterülteken, a beépítésre nem szánt területeken is. A nagy területű zöldfelületek, nem csak a település klimatikus viszonyait javítják, hanem a lakosság pihenését, rekreációját is szolgálják. A zöldterületek sajátos használatuk szerint lehetnek közpark ok, vagy közkert ek. Alapvető feltétel, hogy a települési közkert, közpark, közútról közvetlenül és akadálymentesen megközelíthető legyen. A zöldterület épület elhelyezésére nem használható, azonban a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, illetve a területet látogatókat kiszolgáló vendéglátó épület ek létesíthetőek az alábbi paraméterekkel [253/1997. Gazdasági épület bővítése | Csarnoképítés tudástár. §]: Közpark Közkert legnagyobb beépítettség 3% legkisebb zöldfelület 70% 60% beépítési magasság max. 7, 5 m 4. 3 Erdőterület Területfelhasználási célja és a hasznosítás jellege szerint az erdő területet három csoportba soroljuk: az erdőterület lehet védelmi-, gazdasági – és közjóléti erdő.
A vízgazdálkodási területekre, azok kezelésére és hasznosítására vonatkozóan külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A területen a rendeltetésével összefüggő építményt elhelyezni csak a külön jogszabályban előírtaknak megfelelően lehet. Jellege szerint a vízgazdálkodással összefüggő területek az alábbiak: - a folyóvizek medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja, - a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, - a vízbázis területek, - a hullámterek. Természetközeli területeknek nevezzük a mocsarakat, nádasokat, sziklás területeket, melyek leginkább élőviláguk és természeti értékeik miatt jelentősek. Épületet elhelyezni a természetközeli területen az ökológiai rendszerük védelme érdekében nem lehet. A különleges beépítésre nem szánt területek azok a területek, melyek rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy attól védelmet igényelnek. A területen a rendeltetésének megfelelő épületet lehet elhelyezni, a beépítésre szánt területekhez képest jóval kisebb, maximum 5%-os beépítettség mellett.
4. 1. Közlekedési és közműterület A közlekedési hálózat és létesítményei, továbbá a közművek elhelyezésére szolgáló területen alakítható ki a település közlekedési hálózata, az országos és helyi közutak, kerékpárút, járda és gyalogút, a gépjármű várakozó helyek valamint mindezek csomópontjai. A területfelhasználási egység szolgál továbbá a vízelvezetési rendszer, közmű és hírközlési létesítmények elhelyezésére, illetve a közúti, kötöttpályás, vízi és légi közlekedés építményeinek elhelyezésére is. A közlekedési területeken lakást létrehozni nem lehet, azonban a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és szállásépületek elhelyezhetőek, valamint ezeken belül szolgálati lakás kialakítható. A különböző közlekedési területeket legalább az alábbi szélességgel kell kialakítani [253/1997. (XII. 20. ) Korm. rend. 26. §]: gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) 60m főút esetén 40m országos mellékút esetén 30m helyi gyűjtőút esetén 22m kiszolgáló út esetén 12m kerékpárút esetén 3m gyalogút esetén kétvágányú vasút esetén 20m egyvágányú vasút esetén 10m 4.
A Magyar-Török Barátság Park 1994-ben a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre, I. (Nagy) Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján. E helyen állt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodójának a sátra, amikor 1566-ban ostrom alá vette Sziget várát. A heroikus küzdelemben Zrínyi Miklós és 2500 katonája állt ellen a szultán 60. 000 fős seregének. Az 1 hónapig tartó ostrom során a maroknyira olvadt védők hősiesen kitartottak, s nem adták fel a várat, hanem végső erőfeszítésükkel rontottak a biztos halálba. I. (Nagy) Szulejmán nem érhette meg seregének diadalát, mert szeptember 5-ről 6-ára virradó éjszaka, 2 nappal a vár bevétele előtt elhunyt. Testét bebalzsamozták és Isztambulba vitték, de a szívét, és a belső szerveit a sátrától 1 km-re keletre, Turbékon temették el. Fia II. Selim később a sír fölé márványból türbét emeltetett. A sokak által megcsodált építmény több mint 1 évszázadon keresztül állt. A törökök Szigetből való kivonulása után azonban a Habsburgok utasítására 1693-ban elbontották.
Magyar-Török Barátság Park - légi felvétel Történelmi háttér [ szerkesztés] Az oszmán állam - és hadvezetés részéről a török seregek magyarországi utánpótlási és felvonulási útvonalait veszélyeztető szigetvári erőd elfoglalása stratégiai célként fogalmazódott meg. Szigetvár bevételére az 1565-ben kezdődő, és a negyedik Habsburg–török háborút, egyben az ún. várháborúk korát (1541–1568) lezáró hadjáratsorozat idején került sor. I. Nagy Szulejmán szultán, aki európai hódításait Bécs megszerzésével kívánta teljessé tenni, serege élén 1566 áprilisának végén indult útnak Isztambulból. Július 19-én Eszéknél átkelt a Dráván, majd a török sereg előrejutását zavaró, Szigetvárról kiküldött csapatok támadásai ellenére, mintegy két héttel később, augusztus 6-án tábort vert a településtől északkeletre fekvő turbéki magaslaton. Egy hónappal később, szeptember 5 -én sikerült az ostromlóknak elfoglalniuk a külső várat, az addigi harcok során töredékére apadt védősereg – mintegy 600 fő, közülük 200 katona – pedig kénytelen volt visszavonulni a belső várba.
Magyar–Török Barátság Park Elhelyezkedése Ország Magyarország Település Magyarország Pozíció Baranya megye térképén é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 17° 48′ 50″ Koordináták: é. 17° 48′ 50″ Általános adatok Alapítás ideje 1994 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar–Török Barátság Park témájú médiaállományokat. A Magyar–Török Barátság Park ( törökül: Macar-Türk Dostluk Parkı) a Szigetvár melletti Csertő egyik jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a szigetvári várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alakítottak ki 1994-ben. Elhelyezkedése Szigetvár külterületén, a Kaposvárra vezető 67. számú főútvonal mentén, a városközponttól, illetve a vártól északkeletre, mintegy 3 km-nyi távolságban helyezkedik el. Az egyik korábbi – azóta bizonyítottan megcáfolt [1] – feltételezés szerint itt, az Almás-patak bal partja közelében, attól mintegy 500 m-re állt egykor a szigeti várat ostromló török sereg fővezére, Szulejmán szultán tábora.
Magyar–Török Barátság Park Elhelyezkedése Ország Magyarország Település Magyarország Magyar–Török Barátság Park Pozíció Baranya megye térképén é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 17° 48′ 50″ Koordináták: é. 17° 48′ 50″ Általános adatok Alapítás ideje 1994 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar–Török Barátság Park témájú médiaállományokat. A Magyar–Török Barátság Park ( törökül: Macar-Türk Dostluk Parkı) a Szigetvár melletti Csertő egyik jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a szigetvári várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alakítottak ki 1994-ben. Elhelyezkedése [ szerkesztés] Szigetvár külterületén, a Kaposvárra vezető 67. számú főútvonal mentén, a városközponttól, illetve a vártól északkeletre, mintegy 3 km-nyi távolságban helyezkedik el. Az egyik korábbi – azóta bizonyítottan megcáfolt [1] – feltételezés szerint itt, az Almás-patak bal partja közelében, attól mintegy 500 m-re állt egykor a szigeti várat ostromló török sereg fővezére, Szulejmán szultán tábora.
Az ásatás során előkerült, hármas osztatú előcsarnokból és négyzetes központi helyiségből álló épületmaradványt, amelynek az alapfalain kívül egyéb, a szultánnak az isztambuli Süleymaniye-mecsetkomplexum területén található mauzóleuma homlokzatdíszítésével rokonítható építészeti részletei is előkerültek, a hajdani turbéki türbével azonosították. Az emlékhely 1996-ban díszes kivitelű ivókúttal, azaz csesmével bővült, melynek összes építő és burkolóanyaga Törökországból származik. A parkban a Zrínyi Emlékünnepség egyik kiemelt programjaként minden évben beszédet mond a török nagykövet, az itteni megemlékezésen részt vesznek a szigetvári hagyományőrzők és a csáktornyai Zrínyi Gárda tagjai is. Jegyzetek Források Horváth László – Varga Zoltán: Ellenségből barátok – Szigetvár és a törökök. In: Várak kastélyok templomok, VI. évf. (2011) 4. sz. Szigetvár és vidéke. Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás, Szigetvár, 2009. ISBN 978 963 06 7817 9. Kapcsolódó szócikkek Szigetvár ostroma Turbék Türbe Szulejmán szultán Zrínyi Miklós (hadvezér) Török-magyar barátság emlékműve (Jászberény) This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).
Az erőd és a védők sorsa ezzel gyakorlatilag megpecsételődött. A következő nap igen jelentős, de a török csapategység megbomlásának elkerülése érdekében, Szokollu Mehmed nagyvezír parancsára titokban tartott eseménye volt az idős Szulejmán szultán halála. A 72 éves korában elhunyt uralkodó belső szerveit a tábor területén eltemették, testét pedig konzerválták, és az ostrom végeztével hazaszállították. Zarándokhellyé váló szigetvári sírhelyének ( türbéjének) nyomait a közelmúltban sikerült feltárni az egykori szultáni tábornak helyet adó turbéki-zsibóti szőlőhegyen. [1] A szorult helyzetben lévő védők nem adták meg magukat, és az ostrom utolsó napján, szeptember 7-én kapitányukkal az élükön kitörtek a belső várból (" Zrínyi kirohanása"). A várkapun kilépő Zrínyit szinte azonnal találat érte, fejét a törökök levágták és a Győrben állomásozó, Sziget felmentésére képtelen császári haderő táborába küldték. Seregének maradéka ugyancsak majd mind egy szálig odaveszett. Alapítása A magyar–török megbékélés szimbolikus eseményeiként értékelhető előzmények – a turbéki kegytemplom homlokzatán Szulejmán szultán síremlékének vélt helyére emlékeztető márványtábla avatása 1913-ban, illetve az 1939. évi ünnepségsorozat keretében a város török emlékeinek megjelölése – után az 1980-as években a török kormányzat részéről megszületett a döntés arról, hogy neves szultánjuk születésének fél évezredes évfordulójáról méltó módon megemlékezve szobrot állítanak számára Szigetváron.
A hagyomány szerint a helyén épült, a parkból is jól látható Turbéki katolikus templom. Hosszas diplomáciai egyeztetések és tárgyalások után került sor a barátság park megépítésére, amelyet 1994 szeptemberében Süleyman Demirel török köztársasági elnök és Fodor Gábor magyar művelődési és közoktatási miniszter avattak fel. A park 1996-ban ivókúttal bővült, amelyhez minden anyagot, így a csempét, burkolóanyagot, és a csodálatos márványt is Törökországból hozták. Törökország 1997-ben Zrínyi Miklósnak, a nemes ellenfélnek is szobrot állított, így 4 évszázad múltán a két kiváló hadvezér közösen tekint hősi csatájuk színhelyére, Sziget várára. Mindkét szobor Metin Yurdanur török szobrászművész alkotása. A parkban lévő Szulejmán szoborral megegyező szobor található Szigetvár törökországi testvérvárosában, Trabzonban (Szulejmán szultán születési helyén). A parkot fennállása óta több tízezren látogatták meg Törökországból, hazánkból, és a világ számos országából. A tisztelet jegyében több magas rangú török vendég helyezte el itt a megemlékezés virágait.