A film sorozatszerkesztője és néprajzi szakértője dr. SZKÖ Magyarországon. Csonka-Takács Eszter, rendező-operatőr Kovács László, szerkesztő-producer Ágics Gitta, kreatív vágó Lőrinczy Zoltán. Az Örökség film a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság és Mohács Város Önkormányzata együttműködésével, a Hungarikum Bizottság és az Agrárminisztérium támogatásával valósult meg. A vetítés ingyenes, előzetes helyfoglalás azonban szükséges a mohácsi Tourinform Irodában.
Matyó örökség - a hímzés, viselet, folklór továbbélése. Fotó: Farkas-Mohi Balázs Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, amely Magyarországon 2006-ban emelkedett törvényi erőre. Nemzeti Jegyzék elemei. A szellemi kulturális örökség alapvetően szóban, tudásban, képességekben, szokásokban megnyilvánuló, élő közösségekhez kapcsolható kulturális gyakorlat, mely közös identitást és folytonosság érzést nyújt számukra. Az egyezmény célja ezen közösségi gyakorlatok, identitások megőrzése és megerősítése, ezáltal a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése. A szellemi kulturális örökség többek között magában foglalja a szóbeli hagyományok és kifejezési formákat – beleértve a nyelvet, mint az örökség hordozóját, az előadóművészeteket, a társadalmi szokásokat, rítusokat és ünnepi eseményeket, a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismereteket és gyakorlatokat, a hagyományos kézművességet. A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzék elemei: A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége (2008) Busójárás Mohácson - maszkos farsangvégi télűző szokás (2008) Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc (2009) A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya (2009) Mezőtúri fazekasság (2009) A halasi csipkevarrás élő hagyománya (2010) A magyar solymászat (2010) Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése (2010) Pünkösdi templomdíszítés Mendén (2011) Emmausz Bólyban.
Azonban a legklasszikusabb farsangi finomság a fánk, amely tájegységenként más-más formában köszön vissza. A közkedvelt szalagos fánk mellett több helyen készítettek képviselőfánkot és forgácsfánkot is, de az almából vagy túróból készült változata is sokak kedvence. Az ünnepi eszem-iszomhoz köthető a torkos csütörtök eredete is. A hagyomány szerint ezen a napon kell elfogyasztani minden zsíros, tartalmas ételt, hogy a nagyböjt alatt biztosan ne kerüljenek tiltott hozzávalók az ételekbe. Szellemi és kulturális örökség. Azzal kapcsolatban, hogy eredetileg a hamvazószerda előtti vagy utáni csütörtökről lehetett-e szó, megoszlanak a vélemények. Az újraélesztett tradíció – amelyhez évről-évre több étterem csatlakozik – Magyarországon a hamvazószerda utáni csütörtökre esik. Más országokban, például Olaszországban és Lengyelországban viszont egy héttel korábban rendezik meg a nagy lakomázásokat. Farsangi ételek a mulatságokra és másnapjukra A gazdag, húsos étkektől a finom édességeken keresztül a másnaposságűző levesekig változatos menü került és kerül ma is ilyenkor az asztalra.
Leporolja a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk fényességében ragyogjanak. Ezek a mozaikdarabkák épületek, tárgyak, könyvek, emlékek, történetek, tájak, gondolatok és mindenekelőtt az azokat alkotó és alakító szellemek képernyőre kerülnek, hogy végül a soha el nem évülő egyetemes magyar szellemtörténet egészévé, a megújuló magyar hagyománnyá álljanak össze a nézők lelkében. Egyéb epizódok: április 14. - csütörtök
2017. október 7. Ezt a dátumot meg kell jegyezni. Ezen a napon került sor az első erdélyi magyar melegekről szóló színházi előadás bemutatójára. Székely Csaba Öröm és boldogság című drámája provokál, arra ösztönzi a nézőt, hogy elgondolkodjon, beszéljen az erdélyi melegek helyzetéről. Arról az alacsonyabb rendű csoportról, akitől elvárja a többség, hogy csendben maradjon, tegyen úgy, mintha nem lenne az ami, "fartúró perverz buzeráns". Az alkotók ajánlója szerint "Az Öröm és boldogság szereplői hétköznapi emberek. Nők és férfiak, városiak és vidékiek, melegek és heteroszexuálisok. Párhuzamosan futó, majd egymással találkozó sorsokat látunk. Pár jelentéktelen összezörrenést, álproblémát, nyafogást, hisztit. Semmi lényeges. Robbanásveszély: Öröm és boldogság. Igazából mindnyájan boldogok. " Pár sorsot mutat be az előadás, olyan vélt vagy valós eseteket, érzéseket, amelyeket legtöbbünk átélt már. A belső vívódásról, önmagunk elfogadásáról, szülőkkel való kapcsolatról, párkapcsolati problémákról, munkahelyi viszonyokról, társadalmi megítélésről szól a történet.
az előadást angol felirattal játsszuk/in Hungarian with English surtitles Az előadás tabutémát dolgoz fel: az erdélyi melegek helyzetét. Oké, valójában ez egyáltalán nem tabutéma. Erdélyben senkinek semmi baja a melegekkel. Csak annyi az elvárás velük szemben, hogy maradjanak csendben. Tegyenek úgy, mintha nem lennének azok, amik. Tartsák titokban azt, amire senki nem kíváncsi. És fogadják el, hogy a többség szemében ők egyszerre perverzek és viccesek. Ennyit igazán megtehetnek. Az előadás Marosvásárhely legújabb független társulata, a 3G Színház produkciója. Abból a megfontolásból jött létre, hogy míg az etnikai kisebbségek problémáit, a román-magyar viszonyt számos erdélyi előadás bemutatta már, addig más kisebbségek problémái egyelőre feldolgozatlanul maradtak. A heteroszexuálisok és az LMBTQ közösség tagjai közötti távolság az utóbbi időben mintha nőtt volna, és ez részben annak köszönhető, hogy az erdélyi átlagember soha nem találkozik önmagát felvállaló hús-vér melegekkel. Színpadon sem.
előadás, 2021. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 4 szavazatból Az alábbi sorok Székely Csaba drámájának bevezetőjéből, miszerint prológusából származnak – és nagyjából ki is derül belőlük, hogy hol játszódik, és hogy miről szól a dráma. Persze nem csak arról, amit alábbi sorok leírnak, hanem valami sokkal viszolyogtatóbbról és sokkal borzalmasabbról szól a maga vérlázító akasztófa-poénokkal teleszórt, szikár nyelvén: a szerelemgyilkos sunyiságról, a nyüszítő félelemből fakadó ércestorkú csatakiáltásokról és egyéb hazugságokról… Egyszóval mirólunk, emberekről – lelki testhőmérséklettől függetlenül. "Itt vagyunk Földünk egyik legérdekesebb pontján, amely számos irodalmi- és filmes alkotás ihletője. Több neve is van ennek a vidéknek: Tündérvölgy, Erdély, románul Transilvania, németül Siebenbürgen, melegül Ergay.