A Velencei-hegység - a legidősebb tájegység A Velencei-hegység kőzetanyagának kialakulása a földtörténeti óidőbe nyúlik vissza. Az óidei, hatalmas hegység maradványa az a kristályos gránittömb, amelyet magában rejt a vidék. Ez az anyag több helyen is ott húzódik hazánkban, mélyen a föld alatt, de csak a Velencei-hegységben került a felszínre. A terület később rögökre töredezett, felszínét a külső erők alaposan lepusztították. A Velencei-hegység A röghegységek A Dunántúli-középhegység nagy része a középidőben jött létre, üledékes mészkőből állnak, és az évmilliók során, törésvonalak mentén rögökre töredeztek. Ilyen üledékes röghegység a Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hegység. A Balatontól északra: a Dunántúli-középhegység - FÖLDRAJZ MAGAZIN. Többféle ásványkincset rejtenek magukban ezek a hegyek, melynek kitermelése már régóta tart. A mélyben nagy mennyiségű bauxit halmozódott fel, amely az alumínium előállításához nélkülözhetetlen, valamint több helyen találunk barnakőszén-bányát, mely fontos energiahordozó. Rét a Bakonyban A Visegrádi-hegység A Visegrádi-hegység különbözik a vidék többi hegységétől.
Bakony A hegységet a Veszprém és Devecser között húzódó árok Északi- és Déli-Bakonyra tagolja. Az Északi-Bakonyban gyakoriak a karsztos formák, itt található a vadregényes Cuha-patak völgye. A Déli-Bakonyban korábban bauxitot, mangánt és barnakőszenet bányásztak. Mára felhagytak a kitermeléssel. Bakancslistás helyek a Balaton körül - Kő orra, Lesenceistvánd - balaton.hu. A bányászat a Bakony mélyén rejtőző karsztvízkészletét jelentősen csökkentette. Cuha-patak (fotó:) Az 1951–1990 közötti időszakban a bányászat által több térségben koncentráltan kitermelt kb. 10 milliárd m 3 karsztvíz jelentősen meghaladta a vízutánpótlás mértékét, amely nagymértékű vízszintsüllyedést okozott, amely sok nagy hozamú karsztforrás elapadásához vagy hozamának csökkenéséhez vezetett. Csak a Hévízi-tó, a budapesti hévforrások nem apadtak el, bár hozamuk időnként ezeknek is kritikusan lecsökkent. Az 1990-es évektől, a bányászat hanyatlásával a karsztvíz kitermelése is csökkent, így regenerálódhatott a Dunántúli-középhegység karsztvízkészlete. A Veszprém és Nagyvázsony közötti törésvonal választja el a Déli-Bakonytól a Balaton-felvidéket.
DR. ERDÉLYI JÁNOS MÚZEUMI FÜZETEK DR. ERDÉLYI JÁNOS: BALATONI BAZALTHEGYEK * Kiadta a Népművelési Minisztérium, Múzeumi Főosztály, 1954. RÉSZLET A pannóniai tenger eltűnése után a levantei korszakban 1 élénk vulkáni tevékenység színhelye volt az a vidék, mely a Balaton zalai és veszprémi partjaitól a Zala folyó völgyéig, a Kis-Magyar-Alföldig, illetőleg a Bakony-hegységig húzódik. Ez a terület a Balaton-felvidék. A Balaton-felvidék mind tájképi, mind földtani és ásványtani szempontból Magyarország egyik legérdekesebb vidéke. A pannóniai beltenger laza homok és agyag üledékei, melyek ma 300 m tengerszín feletti magasságban találhatók, a triászkorú 2 mészkő- és dolomit-rétegekre rakódtak. A Dunántúli-középhegység - FÖLDRAJZ MAGAZIN. Ezeket az üledékeket a tenger eltűnését követő sivatagi időjárás szárította ki. A Dunántúlnak ezek a fiatal harmadkor i 3 rétegei a nagyalföldi folytatólagos lesüllyedésben már nem vettek részt, azonban több helyütt sajátosan összetöredeztek és megzökkentek. Így jött létre a Balaton medencéjét alkotó horpadás és a Zala-völgye.
Bányászata már évezredek óta zajlik, s kövei templomok, présházak, várak falaiból köszönnek vissza. Nem véletlen tehát, hogy Lóczy sírja is e szép és tartós homokkőből készült el 1922-ben, Csillag István munkája nyomán. Lóczy Lajos korának kiváló geográfusa/geológusa volt, aki számtalan tudományos eredményt hagyott maga mögött. 1891-ben kezdeményezte a Balaton tudományos kutatását, és 28 éven át irányította a magyar tudományos élet egyik legnagyobb vállalkozását, amelynek eredményeként a Balaton a világ egyik legalaposabban leírt területe lett. Balaton-kutatásainak két évtizedes eredményét "A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" c. műben tette közzé. A pozsonyi születésű Lóczy 1919-ben hagyott fel tudományos munkájával, s a balatonarácsi kúriájába vonult vissza. Ezt követően 1920. májusában hunyt el a balatonfüredi szanatóriumban. Kívánsága szerint pihen az arácsi temetőben, ahol síremlékét ünnepélyes keretek között halála után két évvel avatták fel a tudós özvegye, fia és a Magyar Földrajzi Társaság küldöttségének jelenlétében.
Badacsonyörs környezetének meghatározó kőzete, a vörös homokkő titkainak a nyomába erednek egy vasárnapi geotúra résztvevői, emellett több száz téltemetőben is gyönyörködhetnek. A túra a növényritkaságokat felvonultató Folly Arborétumtól indul, majd rövid séta után egy hatalmas tömbökből álló homokkő és konglomerátum sziklafalnál geológiai időutazást tesznek a résztvevők abba az időbe, amikor a mai Balaton-felvidék területét félsivatagi klíma uralta. A következő megálló a salföldi pálos kolostor romjai, ahol az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend életébe nyerhetnek bepillantást a túrázók. A Balaton felé visszakanyarodva két meglepetés is vár a kirándulókra: előbb a homokkő sziklák peremén haladva megkeresik a felejthetetlen balatoni kilátást nyújtó, bástyaszerű Bagoly-sziklát, majd az egyik legkorábban nyíló virágunk, a védett téltemető néhány száz tövét is megcsodálhatják. További részletek a programról itt találhatók.
Tök átugrás (Hány tököt tud átugrani) Célbagurítás tökkel, tökre Tök piramis építése időre Érzékelő játék: Mi van a zsákban? (kukoricaszemek között tökmag, tollpihék között kukoricaszem stb. ) Versenyjáték (finommozgás fejlesztés): tökmag és kukorica szétválogatása fa csipesszel Kép forrása: / Nyelvtötők: Öt ördög öt tököt gödörbe dögönyöz. Tökkelütött ördög töméntelen tökmagot tarisznyába tömköd. Görögdinnye, török tök, szerda után csütörtök. Kép forrása: Jennifer Gallant Mondókák Csiteri, csütöri, csütörtök Tököt lopott az ördög, Nem is ette, nem is itta, Liba ólba beledugta. Kép forrása: Pinterest Dinnyét lopott az ördög, Bugyogójába dugta, Úgy vitte a pokoolba. Kincsek és kacatok óvodáknak - Blogger.hu. Kép forrása: Szamóca kiskertész-tanoda "Süt ő ben a tökmag, bef ű töttünk tegnap, ripeg-ropog, zeng a nád, szél röpíti víg dalát. Ég öt éjjel, öt nap, odasül a tökmag. "(népköltés) Görögdinnye, török tök, szerda után csütörtök. Török, török hömbörög, egy zsák diót megtörök. Csörgő-börgő mogyoró, te leszel most a fogó! Kép forrása: Found on Versek: Elek Péter.
Fotók: a szerző [fbcomments]
Ibolya szörp: fentiek szerint készült, de nem fél liter, hanem két liter vízzel. Ezt forrón üvegbe raktam és kidunsztoltam. Kép forrása: Nagykovácsi Cinegék A szörp mellé készült ibolyás jégkocka is, amit egyszerűen a jégkockatartóba egy-egy virágot dobtam a vízbe és kifagyasztottam. Amikor a jégkocka elkészült, átraktam őket egy zacskóba, így bármikor ki tudok venni egy-egy szemet. Forrás: Ibolya kandírozása -Az ibolya szárát ollóval vagy késsel vágjuk le, az a legjobb a növénynek. Virágzik a tök mondóka. Csak kinyílt virágokat szedjünk le. (Szabó György bükki füvesember) -minél hamarabb dolgozzuk fel. ha nincs időnk a szedés után, tegyük hűtőszekrénybe. -Jól mossuk meg, hogy ne maradjon erdei-mezei lakó benne, szárítsuk meg kiterítve, és már kezdhetjük is. Én nem a tojásfehérjés módszert választottam, hanem f él adag vízből és egy adag cukorból szirupot főzünk, de nem sokáig, épp csak amíg a cukor elolvad és egynemű lesz a folyadék. Az ibolyák szirmait kenjük be jó alaposan a tojáshelyettesítő porral vagy a cukorsziruppal egy tiszta ecset segítségével, majd forgassuk azonnal porcukorba.