Lehull a lepel Klasszikus ókor című kiállítás Az ókori görög szobrászat kitüntetett helyet foglal el az európai képzőművészet történetében. Nem véletlenül, hiszen az ókori görög szobrászat egyik legkiemelkedőbb vonása a drapéria ábrázolása, mely nem csupán az ókori viseletet tükrözi, hanem bemutatja a művész esztétikai ízlését, mesterségbeli tudását és szobrászati innovációit. Az "Inspiráló! Az Ókori Görög Építészet és Szobrászat by Sólyom Ádám. " sorozat második alkalmán az ókori görög vázákon és szobrokon megjelenő drapériák stílusfejlődésén keresztül ismerjük meg, hogyan alakította a ruházat a klasszikus szépségmodellt. Alkotás Kun Fruzsina képzőművésszel Az ókori vázákon, szobrokon tetten érhető drapériaábrázolásokat elemezzük. Vázlatokat készítünk a síkban és térben látható leplekről, a műhelyben pedig beállított drapéria vár ránk, hogy lerajzoljuk krétával és szénnel. Maximális létszám Időtartam Találkozási pont Szakkör díja Bérlet 10 fő 150' Szépművészeti Múzeum, Dózsa György úti mellékbejárat 6. 000, -Ft/fő/alkalom 25. 000, - Ft/fő/5 alkalom A kiscsoportos foglalkozáson 10 főnél több embert nem tudunk fogadni.
A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat nyolcadik része arra hivatott, hogy a klasszikus görög művészetről adjon átfogó képet. A lexikális ismeretek összegyűjtése elsősorban a tematikus, rendszerező ismétlést segíti, amire akár az adott témakör végén, akár a tanév végén sort keríthetünk. Minden esetben törekszünk arra, hogy az anyaggyűjtést segítendő a témához kapcsolódó, a Sulinet Tudásbázisban megjelent tananyagokat összegyűjtsük, ezeket a megadott linkek segítségével éri el az olvasó. Mivel a képművészet alapvetően gyakorlati tevékenység, ezért a cikkben találhat az olvasó javaslatot arra is, hogy saját diákjai számára hogyan teheti kézzelfoghatóbbá mindazt, amit elméletben elsajátítottak. Tér és idő A klasszikus kor a Kr. e. V. Szobrászat – Wikipédia. -IV. század közötti kulturális virágzás korszaka. Politikai értelemben is mozgalmas időszak, hiszen ekkor zajlottak a görög-perzsa háborúk (Kr. 492-448), majd a déloszi szövetség élén Athén befolyása alá kívánta vonni a görög városállamokat, s ez elvezetett a Spárta vezette peloponnészoszi szövetséggel vívott háborúhoz (Kr.
A görög eszmény szerint a testi tökéletesség és az erkölcsi jóság találkozása a legmagasabb rendű érték, ez a kalokagathia. A korszak legjelentősebb művészei pl. Pheidiasz, Mürón, Polükleitosz, Praxitelész voltak. A frízeken is a kiegyensúlyozottság uralkodik, a korszakban jellemzően a fejek egy magasságban helyezkedtek el, ez az izokefália. Festészet A korai klasszikus korszakban már árnyékolás nélkül is plaszticitást tudtak adni a festett alakoknak, ezért ezek fejét jobbára oldalról ábrázolták. A monumentális festészet alkotásaival díszítették a hatalmas középületeket: híres csaták, legendás események jeleneteivel. Pheidiasz unokaöccse, Panainosz, például a marathóni csatát festette meg. Az érett klasszikus korban már megfigyelhető az árnyékfestés például Apollodórosz monumentális alkotásain. A vörös alakos vázafestészet továbbra is jellemző, de vonalkázással a fehér alapú vázákon már tudták érzékeltetni az árnyékot ill. Ókori görög szobrászat. térbeliséget. Bár az alkotások római másolatai fehérek, az elemzésekből kiderült, hogy a frízeket eredetileg gyakran festették.
Megformálás [ szerkesztés] A megformálás módja szerint a szobor lehet: faragott, öntött vagy mintázott. Hagyományosan megkülönböztették a képlékeny (plasztikus) anyagokból (agyag, viasz, plasztilin stb. Görög szobrászat - Lexikon ::. mintázott szobrokat (plasztikákat), a kemény kőből faragottaktól; utóbbiakat a latin eredetű sculptura (németül Bildhauerei) szóval jelölték. Mára ez a különbségtétel megszűnt; a kifejezések eredeti jelentése elhomályosult. A szobrok hagyományos anyagai [ szerkesztés] kemény kő (faragott szobrok): homokkő mészkő márvány bazalt gránit alabástrom jade plasztikus anyagok (mintázott szobrok): agyag viasz marcipán növényi és állati eredetű anyagok (faragott szobrok) fa csont elefántcsont különféle szarvak és tülkök égetett szobrok: porcelán terrakotta pirogránit fémek (öntött szobrok): vas réz bronz ezüst arany épületburkolatok (burkolatdíszek) stukkó papír Kortárs anyagok [ szerkesztés] Bármely szerves és szervetlen anyag, ipari termék. környezet (természet) műanyagok, és más szintetikus anyagok textília fémek alumínium higany huzal üveg homok víz, jég, hó léggömb folyadékkristály fagyott vér, elpusztult állatok talált tárgyak Története [ szerkesztés] Az első fennmaradt szobrokat az őskorban mintázták, illetve faragták agyagból, kőből vagy elefántcsontból.
vagy a mitológiából merítették. Meden, Hippolytos, Meleagros, Aktaion stb. mondáit használták fel. A halottat sokszor ábrázolták a szarkofágok tetején fekve, néha reliefek alakjában a síron, vagy mellette. A festészet, melynek emlékei az etruszk sírkamrákban oly nagy számmal maradtak ránk, Rómából az i. század előtti időkből alig ismeretes. A Rómában talált kevés emlék mellett a Vezúv által elhamvasztott városok őrizték meg nagy számmal az i. és utáni első századok festményeit. A főleg Pompejiben talált falfestményeket (most nagyrészt Nápolyban) négy "stílusba" csoportosítják: - Az elsőnél a falakat tarka márványlapokat utánzó stukkóréteg borította, ez volt az ún. inkrusztációs stílus. - A második stílus festett építészeti tagozatokat állít látszólag a falak elé, vagy pedig tájakra kitekintő falnyílásokat varázsol a néző elé. Livia Prima-Porta melletti villájában egy egész szoba falai kertet ábrázolnak. Ide tartoznak az Odüsszeia-tájképek is. Néha az egyszínű falak elé oszlopok vagy pillérek vannak perspektívikusan festve, közben látszólagos kilátások nyílnak, a sima falrészekre aztán képeket készítenek.
E kornak és iránynak legkiválóbb emléke az Ara Pacis Augustae, melynek alapján több más finom domborművet Augustus korába helyezhetünk (Grimani reliefek, Bécs). Ugyanaz a nyugodt, tartózkodó, huvos előkelőség ömlik el a császár arcképszobrain (ifjúkori mellszobor, Vatikán, prima portai páncélszobor, ugyanott). A formák, amelyek szigorúan természetből vannak véve, de a görög művészi tradíció szerint kezelve, egyaránt kifejezik egyéniségét és méltóságát. A római Ara Pacis - a Béke oltára - domborművei a görög klasszikus stílust követik. E kornak legkiválóibb emléke az Ara Pacis Augustae finom domborműsora és a prima portai Augustus-szobor. A formák, amelyek a természetből vannak véve, de a görög művészi tradíciók szerint kezelve, egyaránt kifejezik az egyéniségét és méltóságát. Női portréknál az idealizált portréfejet előszeretettel helyezték görög szobortípusokra. A női arcképek meghatározását elősegíti az a körülmény, hogy a hajviselet változó divatját híven visszaadták. Trajanus uralkodása alatt egy fontos történelmi emlék keletkezett, a császár szobrával koronázott, harci domborművekkel díszített Trajanus-oszlop.
díszítéséről gondoskodjanak. Római szobrászok, mint Coponius, aki az i. I. században Pompejus színházát díszítette, kivételek voltak. Görögök voltak Apollonios és Arkesilaios, akik a görög felfogás szerint készítettek istenszobrokat, görög volt Pasiteles, aki a régiek tanulmányozását és valószínűleg másolását a természet megfigyelésével kötötte össze és akinek számos tanítványa közé tartozott Stephanos, akinek viszont M. Cossutius felszabadítottja, Menelaosz volt a tanítványa. Ennek ránk maradt szoborcsoportján az ifjú jelegzetes köpenyviselete Caesar korára vall. Neoattikusoknak neveznek egy athéni művészcsoportot, akik figurális jelenetekkel gazdagon díszített márvány vázákat, talapzatokat stb. készítettek, de különösen régebbi szobortípusokat, melyek óriási számban álltak rendelkezésükre, alakítottak át szükség szerint, sőt új tartalommal és művészi jelentőséggel gazdagították is azokat, mikor méltó feladatról volt szó. Így ábrázolt pl. Kleomens egy előkelő rómait heroikus meztelenségben, egy V. századbeli Hermész típusára helyezvén portréfejét, úgy hogy egységesen összeforrasztotta azt a testtel, melyet a természetben megfigyelt, de kellően leegyszerűsített részletekkel gazdagított.
A mozgási energia A mozgási (más néven kinetikus) energia definíciója: az m tömegű, v sebességű test mozgási vagy kinetikus energiája:. (Az indexben szereplő m rövidítés a mozgásra utal. ) A mozgási energia (és általában az egyéb mechanikai energiák is) szoros kapcsolatban van a munkával, így mértékegysége is megegyezik a munka mértékegységével. Van azonban egy nagyon lényeges különbség a két fogalom között. A munka arra a folyamatra jellemző, amely során egy rendszer eljut az egyik állapotból egy másikba, az energia viszont minden egyes állapotra jellemző fizikai mennyiség. Fizika: A mozgási energia kiszámítása. A munkatétel.4 feladat?. Munkatétel pontrendszerre Vizsgáljuk meg, hogy mit mondhatunk a pontrendszer tagjaira ható erők munkáiról! Két, fonállal összekötött testet húzunk egy - az asztallal párhuzamos - F erővel egy vízszintes, súrlódásmentes lapon. Az F erő külső erő, amit mi fejtünk ki, míg a K és -K erők belső erők. Ebben az esetben a -K és K erők összes munkája nulla, mert a két test elmozdulása egyező irányú és azonos nagyságú. A rendszer mozgási energiájának megváltozása így az F külső erő munkájával egyenlő.
A belső energia (jele: U, mértékegysége: Joule) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. Egy zárt rendszer összes energiatartalmát, egy anyaghalmazban tárolt összes energiát jelenti. Ez a részecskék (sokféle) mozgási energiájából, a vonzásukból eredő energiából, a molekulák kötési energiájából, valamint az elektronburok energiájából tevődik össze. Nagysága az adott halmaz belső szerkezetével, belső tulajdonságaival függ össze. Extenzív mennyiség, tehát mennyisége a vizsgált részecskék számával arányosan nő. A belső energia elméleti fogalom, a gyakorlatban tényleges, számszerű értéke nem állapítható meg. Belső energia – Wikipédia. A "belső" szó arra utal, hogy nem a fizikában tárgyalt külsőleg látható energiaformáról (mozgási, helyzeti energia stb. ), hanem a testet, rendszert alkotó részecskék által belsőleg, egymás között megosztva hordozott energiáról van szó. [1] A belső energiának egyik része, a rendszert felépítő részecskék mozgásával kapcsolatos mozgási energia. Az atomok, molekulák, ionok sokféle mozgási energiával rendelkeznek, haladó- (transzlációs), forgó- (rotációs) és rezgő- (vibrációs) mozgást is végeznek.
A leírtak alapján azt kell mondani, hogy még a legegyszerűbb felépítésűnek gondolt rendszer esetében sem tudjuk a teljes energiatartalmat kiszámítani, vagyis egy rendszer belső energiájának a tényleges, számszerű értéke nem ismeretes. Ha a rendszer reális gáz, akkor a fentebb említett mozgási lehetőségeken túl figyelembe kell venni a részecskék közötti vonzóerőből származó energiát, molekuláris rendszerek esetén pedig még a kötési energiákon túl a molekulák forgó- és különféle rezgőmozgásának energiáját is. Fizika feladatok. Ha a rendszer folyékony, vagy szilárd halmazállapotú, az összes mozgási lehetőség energiájának a figyelembe vétele ugyancsak lehetetlen. A belső energia abszolút értékének a nem ismerete a gyakorlat szempontjából nem okoz problémát. Ha egy rendszerben valamilyen változás bekövetkezik, például egy kémiai reakció játszódik le, akkor a részecskék mozgási lehetőségei, és az elektronok mozgási energiái is jelentősen megváltoznak, de nem következik be semmilyen változás az atommagok energia állapotában.
Betöltés...
standard hőmérsékletet a 25, 0 o C-ot, vagyis a 298, 15 K-t választották:. Standard belső energia [ szerkesztés] A belső energia abszolút értékének a nem ismerete a gyakorlati életben nem okoz problémát, mert nem a tényleges érték, hanem egy-egy folyamatban a belső energia megváltozásának a nagysága a fontos jellemző. Például ha a földgáz elég, akkor az a fontos adat, hogy mekkora a belső energia különbsége az égési folyamat végén az égési folyamat előtti állapothoz képest. Az energiamegmaradás törvénye értelmében ennyi lehet a maximális energia, ami az égés során felszabadulhat, függetlenül attól, hogy kiinduláskor mekkora volt a belső energia tényleges értéke. A belső energia abszolút értéke nem ismerhető meg, és gyakorlati értéke sem lenne, de a számítások egységesítése céljából célszerűnek látszott a standard állapot és a standard belső energia definiálása. A képződési belső energia hőmérsékletfüggése Standard hőmérsékletként a 25, 0 °C-ot, vagyis a 298, 15 K-t, standard nyomásként pedig a 10 5 Pa-t azaz 1 bar-t választották.
Figyelt kérdés 1. Egy mozgó testet 10N nagyságú erő 5m hosszú úton lassít. Mennyi a testen végzett munka? Mennyivel változott a test mozgási energiája? Milyen irányú az erő a mozgás irányához viszonyítva? 2. Egy 600kg tömegű versenyautó álló helyzetből 400m hosszú úton gyorsult fel 180km/h sebességre. Mekkora lett a mozgási energiája? Mekkora volt a gyorsító erő? 3. Egy puskagolyó tömege 50g, sebessége a kilövés pillanatában 800m/s. Mekkora a lövedék mozgási energiája? Mekkora az átlagos gyorsító erő, ha a puskacső hossza 80cm? Ez a lövedék 40 cm mélyen fúródott bele egy közeli fába, és ott megállt. Mekkora volt a súrlódási munka? Mekkora volt a fékezőerő? 4. Mennyi munkát kell végezni ahhoz, hogy egy 4kg tömegű testet vízszintes felületen 3m/s sebességre 2m úton gyorsítsunk fel, ha a felület és a test közötti súrlódás együtthatója 0, 3? 1/3 anonim válasza: 100% 1) W = F*s – munka F = 10 N s = 5 m E (mozgási) = ΔW ΔW = W2 – W1 Ha lassításról van szó, akkor a test gyorsasága csökken, ezáltal csökken a mozgási energiája, mert: E (mozgási) = 1/2*m*v^2 Ellenkező irányú (ha azonos irányú lenne, akkor gyorsítaná).
❯ Tantárgyak ❯ Fizika ❯ Középszint ❯ Munka, energia, teljesítmény Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével! Munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul. Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl. : ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem végez munkát. Ha az erő és az elmozdulás egymással \alpha szöget zár be, akkor az erőnek az elmozdulás irányába eső komponense végez munkát. Jele: W W = F * s * \cos\alpha (skaláris szorzat) [W] = 1 J (joule) - Joule angol fizikusról nevezték el. Skalár mennyiség A munka kiszámításához gyakran használjuk az erő - elmozdulás grafikont. Ebben az esetben az összes munkavégzés a grafikon és az elmozdulás tengely közötti síkidom előjeles területének összege. Mechanikai munkavégzés fajtái Emelési munka Emelési munkáról akkor beszélünk, ha egy m tömegű testet függőleges irányba állandó sebességgel felemelünk.