Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak. További információkért olvasd el az Adatkezelési tájékoztatónkat.
Tisztelt Látogató! Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a forgalom mérésére és a felhasználói élmény biztosításához. OK
Hozzájárulok ahhoz, hogy a a nevemet és e-mail címemet hírlevelezési céllal kezelje és a részemre gazdasági reklámot is tartalmazó email hírleveleket küldjön. Amennyiben szeretnél feliratkozni hírlevelünkre, kérjük pipáld be az adatkezelési checkboxot!
Adott esetben éppen a felszámolási eljárás megindítása képezte a vizsgálódás tárgyát. A bírói gyakorlat alapján a felszámolási eljárás elévülési időn belül történő megindítása a végrehajtási jog elévülését megszakítja. A Kúria BH2020. 79. számú döntésében rámutatott arra, hogy a végrehajtási eljárás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy az adós teljesítse a kötelezettségét, tehát a végrehajtásnak egyetlen célja van: a tartozás behajtása. Nyilvánvalóan eredménytelen a végrehajtás, ha az eljárás az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel. A szünetelésnek ez az oka az adós oldalán felmerülő objektív körülmény, amely a végrehajtás eredményét meghiúsítja, ebben az esetben a végrehajtás céljának, azaz a tartozás behajtásának megvalósítása érdekében a hitelező vagy azt teszi, hogy kéri a szünetelő végrehajtás folytatását, vagy a Cstv. Felszámolási eljárás. 27. § (2) bekezdés c) pontja alapján (miszerint a hitelező az adóst fizetésképtelennek tartja, mert az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt) kéri az adós felszámolásának elrendelését.
A szervezet által kijelölt felszámolóbiztos jelentést készít a cégről, amit megküld az adóhatóságnak és a bíróságnak. A bíróság végzést hoz a felszámolás befejezéséről és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről. felszámolási eljárást szeretne kezdeményezni? Forduljon hozzánk bizalommal. dr. Fülöp Edina
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: sok adós egyszerűen nem hiszi el, hogy felszámolhatják amiatt, mert egy kétszázezer forint feletti számlát nem fizetett ki határidőre. Nekik biztosít a törvény egy végső lehetőséget, a felszámolást elrendelő végzés közzétételéig ugyanis a hitelező akkor is elállhat a kérelemtől, ha már a másodfokú bíróság is elrendelte a felszámolást. Ilyenkor ugyanis visszaküldik az iratokat az elsőfokú bíróságnak és az intézkedik a közzétételről. Ez a végső időpont, amikor egy fizetéssel vagy megegyezéssel a hitelező visszavonhatja a kérelmét, utána már jön a felszámolás és a jogutód nélküli megszűnés. A törvény más menekülési lehetőséget is biztosít az adósnak arra, hogy ne szűnjön meg. Ez a lehetőség a felszámolási egyezség, itt azonban már számolni kell jelentősebb felszámolási költséggel. A felszámolás elrendelése megszakítja a végrehajtási jog elévülését - Jogadó Blog. A fentieket figyelembe véve az adósoknak mindenképpen javasolt, hogy - amennyiben erre lehetőségük van - még a felszámolási eljárás megindítása előtt próbáljanak megegyezni a hitelezőikkel a tartozások kifizetéséről - hangsúlyozta dr. Juhász László.
Az egyezséghez ráadásul csak hitelezői osztályonként meghatározott számú hitelező hozzájárulása szükséges - kényszeregyezség - nem kell minden hitelező beleegyezését megszerezni. Amennyiben az eljárás során bármely fél, vagy az adós cég tulajdonosa úgy véli, hogy a felszámoló mulasztást követ el tevékenysége során, vagy valamely intézkedése jogszabálysértő, a tudomásra jutástól számított 15 napon belül kifogással élhet az eljáró Törvényszéknél. Hogyan zajlik a vagyon értékesítése? A felszámolás során a vagyon értékesítése alapvetően árverés és pályázati értékesítés útján zajlik. Az értékesítés folyamata körüli teendőket a felszámoló végzi. A felszámolás megindítása és a folyamatban lévő végrehajtás viszonya - Jogászvilág. Az árveréseket és pályázatokat minden esetben figyelemmel kell követni, hiszen a felszámoló érdeke nem feltétlen egyezik a hitelezők, pláne nem az adós érdekével. A (felszámolást megelőzően) végrehajtási joggal, illetve a zálogjoggal rendelkező hitelezők - privilegizált hitelező - a kielégítési elsőbbségen túl további jogosítványokkal rendelkeznek, amelyeket akár a többi hitelező, akár az adós társaság érdekeivel ellentétesen használhatnak.
A jogszabályi megfelelés egy hosszútávon megtérülő befektetés, melynek segítségével elkerülhetjük a jelentős bírságokat és pereket. Vállalatirányítási rendszer: bizonyos létszám után bizony már hatékony vállalatirányítási rendszerre lehet szükség, mely átfogja és leegyszerűsíti feladatainkat. Erre ma már rengeteg szoftver áll rendelkezésre. A bevezetése nem egyszerű és nem olcsó mulatság, hosszú távon azonban megtérül a befektetett összeg. Nem csak nagyvállalatokra, hanem kifejezetten már kisvállalkozásokra specializálódott vállalatirányítási rendszerek is elérhetőek a piacon. Ha a cégvezetés folyamatosan átlátja a pénzügyi lehetőségeket, nem keletkezik hiány és nem kell tologatni a szállítók kifizetését. Munkavállalók megfelelő motiválása: a hálás és elégedett munkavállaló szintén a cég sikerének kulcsa. Figyeljünk oda, hogy dolgozóink megfelelően ösztönözve legyenek mind juttatásokban, mind a munka kihívásainak szempontjából. Ha úgy látjuk, adjunk számukra új feladatokat, munkakört, előléptetést, fizetésemelést vagy éppen vegyünk fel egy új embert a terhek csökkentésére.
Ebből következően a Csődtv. § (1) bekezdésének helyes – és részben megszorító –, az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakkal összhangban álló értelmezése szerint, ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre ruházza át, és a tulajdonosváltozás bejegyzésére csak a végrehajtási jog bejegyzését követően kerül sor, akkor az átruházott vagyonra folytatott végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni. A végrehajtási joggal terhelt ingatlan árverési értékesítéséből befolyt vételár további sorsát illetően a Kúria álláspontja szerint a végrehajtási törvénynek az ilyen összeg felosztására vonatkozó rendelkezései és a Csődtv. -ben foglaltak nem adnak egyértelmű választ. Azok összevetéséből és együttes értelmezéséből azonban az vezethető le, hogy az értékesítésből befolyt vételárat – hasonlóan a felszámolás kezdő időpontjában a korábbi végrehajtási értékesítésből már befolyt összegekhez – a felszámolónak kell átadni.