Bevezetés az alternatív költség fogalomkörébe Az alternatív költség fogalma viszonylag új keletű a magyar gazdasági szótárban. A rendszerváltozás előtt nem foglalkoztak ezzel az állami tervek kidolgozói. A modern közgazdaságtannak azonban lényeges eleme az alternatív vagy alternatíva költség vagy feláldozott haszon vagy haszonáldozat. Angol elnevezése: opportunity cost. Alternatív költségek definiálása Az alternatív költségek olyan költségek amelyek nem merülnek fel, soha nem kapunk róluk számlát, nem is fizetünk érte látszólag pénzt. Az alternatíva költség elmélet lényege, hogy a költségeket a feláldozott lehetőségekből származtatjuk, olyan feláldozott lehetőségekből, amelyeket a döntéshozó nem választott. Tehát a termelési tényezők költségei abból származnak, hogy elvonjuk azokat a legjobb eredménnyel kecsegtető másik lehetőségtől.
Kalkuláljon és kérje ajánlatunkat! Munkatársunk hamarosan visszahívja! A hitel célja* Összeg* (Ft) Futamidő* (év) A felhasználási feltételeket elfogadom. Keresendő: A(z) Kezelési költség fogalma Adminisztréciós díjnak is szokás nevezni. A bank vagy százalékos arányban, vagy fix összegben határozza meg, hitelfelvétel esetén. Címkefelhő Kezelési költség Kezelési költség fogalma lakásvásárlási hitel lakáshitel hitelátváltás Kamattámogatott hitel Szocpol Állami támogatás Cofidis
A határköltségfüggvény a termeléselmélet modelljében a vállalatok profitmaximalizálása során jut fontos szerephez. Átlagköltségek [ szerkesztés] Átlagköltségnek vagy fajlagos költségnek (jele AC) egy "átlagos" kibocsátott jószágegységre jutó költséget nevezünk. Egyjószágos modellben az átlagköltség az összköltség és a kibocsátás hányadosaként határozható meg: Beszélhetünk átlagos (fajlagos) változó költségről és átlagos (fajlagos) fix költségről is. Egyéni és társadalmi költségek [ szerkesztés] Közvetlen és közvetett költségek [ szerkesztés] A számvitelben és a vállalat-gazdaságtanban közvetlen költségnek hívjuk mindazt a költséget, amelynél meghatározható, hogy a vállalat által előállított melyik termékhez vagy szolgáltatáshoz és milyen mértékben kapcsolódik. Ilyen lehet például az alapanyagok beszerzési költsége. Közvetett költség ennek megfelelően minden olyan költség, amely nem áll közvetlen összefüggésben egyetlen, a vállalat által gyártott termékkel vagy szolgáltatással sem. Ilyenek például a vállalat fűtési költségei.
Az átlagköltség-, az átlagos változó költség- és az átlagos fix költségfüggvény Átlagköltség alatt a mikroökonómiai termeléselméletben egy "átlagos" jószágegység kibocsátásának költségét értjük. Az átlagköltség jele AC az angol average cost (átlagköltség) kifejezés alapján. Az átlagköltségfüggvény (átlagköltséggörbe) egy jószágot előállító vállalatnál definíció szerint az összköltségfüggvény és a kibocsátás hányadosa: Több jószágot is kibocsátó vállalatok átlagos költségét az úgynevezett sugárátlagköltséggel mérhetjük. Az átlagköltségfüggvény – a többi költségfüggvényhez hasonlóan – egy olyan derékszögű koordináta-rendszerben ábrázolható, amelynek vízszintes tengelyén a kibocsátást, függőleges tengelyén pedig a költséget tüntetjük fel. Megállapítások [ szerkesztés] Definíciójából adódóan az átlagköltségfüggvény a pozitív valós számok halmazán értelmezhető, képhalmaza pedig a nemnegatív valós számok halmaza. Ha az átlagköltséggörbe valamely kibocsátási szinthez tartozó pontját és az origót egy téglalap két szemközti csúcspontjának képzeljük (és a téglalap oldalai a két tengellyel párhuzamosak), akkor a téglalap területe az adott kibocsátáshoz tartozó összköltséggel egyenlő.
Például ha elhatározzuk, hogy 3 évre 10 millió forintot fektetünk be egy vállalkozásba, akkor erre az időre lemondunk minden más befektetési lehetőségről (például a pénz bankba helyezéséről és kamatoztatásáról vagy más vállalatokba való helyezéséről). A lehetőségköltség számításakor mindig a legjobb kieső alternatívát kell figyelembe venni. Ha például ez egy 3 évre szóló 10%-os kamatlábú bank betét lett volna (kamatos kamatozással, egyéb költségek nélkül), akkor befektetésünk lehetőségköltsége a banktól kapott kamat: A mikroökonómia a számvitellel (és általában a vállalat-gazdaságtannal) ellentétben a lehetőségköltséget is a vállalati költségek közé sorolja. Változó és állandó költségek [ szerkesztés] Változó költségek azok a költségek, amelyeknek az értékére hatással van a vállalati kibocsátás. Ezzel szemben az állandó költségek vagy fix költségek konstans értékek, tehát függetlenek a kibocsátástól. A költségek ilyen jellegű felbontása mind a mikroökonómiában, mind a vállalat-gazdaságban és a számvitelben nagy jelentőséggel bír.
Az önköltség a termékhez (szolgáltatáshoz) kapcsolódó közvetlen költségek és a felosztott közvetett költségek összegeként adódik. (A közvetett és közvetlen költségek definícióját lásd lejjebb. ) Az önköltségszámításra egyebek mellett azért van szükség, mert a Számviteli törvény alapján a saját termelésű készleteket a vállalkozásoknak (közvetlen) önköltségen kell nyilvántartaniuk. Ugyanez a törvény előírja, hogy a vállalkozásoknak az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot kell készíteniük. Az önköltségszámítás legnagyobb hátránya, hogy a közvetett költségeknek az előállított termékek (szolgáltatások) közötti felosztása alapvetően önkényesen történik, így előfordulhat, hogy a kapott önköltség nem mutatja meg a termék (szolgáltatás) valódi értékét. A költségek csoportosítása [ szerkesztés] Lehetőségköltség [ szerkesztés] Részletesebb leírását lásd a Lehetőségköltség című szócikkben. A lehetőségköltség ( alternatívaköltség, angol opportunity cost) különleges költség, amely abból adódik, hogy egy gazdasági tevékenység választásakor lemondunk más, ugyancsak nyereséggel kecsegtető lehetőségekről, alternatívákról.
Egy termelő vagy szolgáltató költségeinek azon része, amely nem függ (közvetlenül) az aktuálisan előállított termék- vagy szolgáltatás-tömegtől, azaz amit a szervezetnek a tevékenységtől függetlenül mindenképpen ki kell fizetnie. Ilyenek az aktuális bér jellegű kiadások, és a rezsi jellegű kiadások zöme. A kórházak esetében fix költség például a bér, az őrzés-védés díja, és fix költség a villanyszámla nagyobbik része is, amit például világításra költenek.
Petrarca Ti szerencsés füvek, boldog virágok... - YouTube
Mit mondtam? Hazudok: még most is szeretem, de mértékletesebben. Ismét hazudtam: szeretem, de szégyenlősebben. Szomorúbban. Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek, boldog virágok - YouTube. Most mondom meg az igazat: szeretem, de szeretném nem szeretni. Elepedek, hogy gyűlölni tudjam, de csak szeretem, akaratom ellenére, kényszerűségből, szomorúan, gyászolva…" Ti szerencsés füvek, boldog virágok… Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán, a Nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is! Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is. (Sárközi György fordítása) -Laura egy elképzelt sétáját követi végig. -sorra veszi a természeti jelenségeket, amelyekkel Laura kapcsolatba kerül: füvek, virágok, erdő, táj, erecske Mindez nemcsak önmagáért szép, hanem Laura szépségét is tükrözi.
8. Szerinted a három közül melyik vers mutatja be legszebben a boldog boldogtalanság érzését? Indokold a válaszodat! Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. 0 Középiskola / Irodalom válasza 10 hónapja 0