A szén a világegyetem gyakori elemei közé tartozik. A természetben megtalálható elemi állapotban és nagyon sok vegyületében is. Az elemi szén allotróp módosulatai a következők: gyémánt grafit fullerének A gyémánt és a grafit megtalálható a természetben, míg a harmadik módosulatot csak mesterségesen lehet előállítani. A gyémánt nagy nyomáson (4500-6000 MPa) képződik magas széntartalmú anyagokból, 900–1300 °C közötti hőmérsékleten. Igen nagy a rácsenergiája. Nincs oldószere. A gyémánt keménysége valamennyi, a természetben is előforduló ásvány keménységét messze felülmúlja. A grafit sötétszürke, igen magas olvadáspontú, átlátszatlan ásvány. Puha, a papíron végighúzva nyomot hagy, vezeti az elektromos áramot. A grafit kristályszerkezete rétegrácsos. 1985-ben fedezték fel a szén harmadik stabilis módosulatát, a fulleréneket, amelyek C 60, C 70, illetve ennél is több szénatomot tartalmazó molekulákból állnak. A szén allotróp módosulatai – Érettségi harmincévesen. Ezeknek a molekuláknak az alakja a futball-labdára emlékeztet: hatszögekből és ötszögekből képezett gömbszerű idomok.
Kép forrása Leírás szerzője Gruiz Katalin A szén allotróp módosulatai közül a gyémánt a legkeményebb. Atomrácsos, tetraéderes szerkezetű, amely úgy néz ki, hogy a szénatom egy szabályos tetraéder középpontjában helyezkedik el és a kötések a tetraéder csúcsai felé mutatnak. A tetraéderes elrendeződés miatt a létrejövő molekulák nagy stabilitásúak. Színtelen, igen kemény, szigetelő és nincs semmilyen oldószere. A gyémánt keletkezéséről itt olvashatunk bővebben. A gyémántok leggyakrabban másodlagos lelőhelyen, azon belül is inkább folyami üledékekben fordulnak elő, ahová az eredeti kőzet elmállása után kerülnek. Az első gyémántokat az i. e. 9. században találták meg a mai India területén, mely egészen a 18. Szen allotrope modosulatai. század közepéig a világ egyetlen gyémántlelőhelye volt. 2006-ban a világ gyémánttermelése (a kibányászott karátok alapján) a következőképpen oszlott meg: Oroszország (22%), Botswana (20%), Ausztrália (17%), Kongói Demokratikus Köztársaság (17%), Dél-afrikai Köztársaság (8%), Kanada (7, 5%).
A kemény, átlátszó gyémánt neve a legyõzhetetlent jelentõ görög adamasz ból származik. A latinban a szó diamas, a franciában és a középangolban diamant / diamaunt alakot öltött. A franciában megmaradt a diamant, az angolban diamond dá alakult át. *** A gyémántot eleinte nem ismerték Európában; csak Nagy Sándor hozta magával Kr. e. 327-ben Indiából. 1725-ben Brazíliában találtak gyémántot a lelõhelyet Diamantinónak nevezték el. A fekete gyémántot carbonadó nak nevezik, a brazíliai Bahiában bányásszák. A gyémánt súlyát karátban mérik (1 karát = 200 mg). A karát a szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) magjáról kapta a nevét; a maggal eleinte csak aranyat mértek. Természettudományos tananyagok. Curl, Kroto és Smalley 1985-ben elõállította az elsõ fullerént, a C 60 -molekulát. Munkájukat 1996-ban Nobel-díjjal ismerték el. A futball-labdaszerû molekulát Buckminster Fullerrõl, a híres építészrõl nevezték el, akinek geodéziai kupolaboltozatai hasonlítanak a C 60 szerkeztére. A kemény antracit ásvány csaknem tiszta szén (kb.
Kép forrása Leírás szerzője Gruiz Katalin A szén módosulatai közötti különbségek oka a C atomok közötti kötés típusából származik. A négy vegyértékelektron hibridizációjának a típusából, amely gyémánt esetében az ábrán látható tetraéderes kötéseket alakít ki, míg a grafit szintén az ábrán megfigyelhető réteges szerkezetbe rendeződik, ahol a rétegek között gyenge a kötés ezért könnyen elcsúszhatnak egymáson. Szerző által felhasznált források
A szén az egyik legfontosabb elem a földön, amely az általunk ismert élet működéséhez elengedhetetlen. Különféle allotróp módosulatai közül a grafitról és a gyémántról szeretnék mesélni. Allotróp módosulatoknak egyébként az azonos kémiai elemek különböző molekulaszerkezetét vagy kristályrácsát nevezzük. Miben különbözik a grafit és a gyémánt? Allotrop módosulatok: az elemeknek különböző molekulaszerkezetű, s ennek folytán különböző molekulatömegű és (szilárd halmazállapotban) eltérő kristályszerkezetű módosulatai. Az a. fiz. tulajdonságaik. Hát úgy nagyjából mindenben, nem? A grafit puha, nyomot hagy, még az áramosságot is vezeti, na meg még kis csúnyácska is, fekete ásvány. Sokáig azt gondolták egyébként, hogy az ólom "rokona", innen a ceruza különböző, ólomszármazékra utaló elnevezései, mint irón vagy plajbász. A gyémánt ezzel ellentétben kemény, szerkezete csak nagyon nehezen módosítható – értsd, nem hagy nyomot, nem ég, nem megmunkálható, stb, átlátszó kristály. Na de mégis mi a közös bennük? Hát az, hogy mind a két anyagot csak és kizárólag szénatomok építik fel. Az ennyire különböző tulajdonságokat valójában a kristályszerkezettel, a szénatomok egymáshoz való viszonyával lehet megmagyarázni.
Filmünk bemutatja a szén három allotróp módosulatát: a gyémántot, a grafitot és a fulleréneket. Ugyanabból vannak, mégis egész mások. A csillogó gyémánt szinte elpusztíthatatlan, a grafit olyan puha, hogy írhatunk is vele, a tökéletesen szimmetrikus, sejtelmes fullerének pedig a világűrben is jelen vannak…
9298 százalék). Szerkezete, összetétele változó, bár a szén 90 százaléka kondenzált aromás gyûrûkbõl álló, grafitszerû rácsot alkot. Az antracit neve a görög antracitusz szóból származik: szénszerût jelent. A gyenge minõségû barnaszénen, a ligniten jól látható, hogy fából keletkezett. Erre utal a neve is: egy francia tudós, A. Brongniart, 1807-ben nevezte el lignite -nek a latin lignum (fa) szóból kiindulva. Az adamantán neve S. Landától és V. Machacektõl származik, 1933-ból. Négy évvel késõbb O. Bottger elõállította az adamantán egyik változatát, amely a diamantán nevet kapta, de ez a szó nem terjedt el. 1 Az adamantán kristályszerkezete hasonlít a gyémántrácshoz, de olyan adamantán izomer is létezik, amelynek szerkezete a jégkristályra emlékeztet. Louis Fieser az ice (jég) szó alapján az 'iceane' nevet javasolta az izomernek. A szén egy lehetséges allotróp módosulata olyan szénláncokból áll, amelyek váltakozva tartalmaznak kettõs és hármas kötéseket. A rövid szénláncú 'karbinokat' már elõ is állították; nevüket az etin (acetilén) mintájára képezték.
A D750 mégis a Canon utóbbi modelljével vehető egy kalap alá, hiszen az újabb 5D már több mint 2, 5 éve jelent meg. Felbontásában hajszálnyival többet nyújt a Nikon gépe, de az AF-pontok és a keresztszenzorok száma, az 1/8000 mp-es záridő, a nagyobb érzékenység tartomány, valamint az AF-rendszer konfigurálhatósága a Canon gép felé billenti a mérleget. Nikon D750 váz + F4 24-120 Objektívvel 8350 expoval - Biatorbágy, Pest. Az élességállító rendszer érzékenysége, a beépített Wi-Fi, a videofelvétel sebessége, valamint az ára azonban ismét a Nikon modellnek kedvez. Rajtuk kívül fullframe szenzoros gépeket újabban csak a Sony (és a Leica) készít, de manapság nem a tükörreflexes szegmensben.
Egy dologra felhívnám a Nikon tulajok figyelmét, amit én is csak egy kommentben vettem észre, amit egy szemfüles netező írt: a kamerán NINCS AF-ON gomb! Aki eddig úgy használta a kamerát, hogy az élesítést levette az expogombról és hüvelykujjal működtette, az ezzel a géppel bajban lesz, bár nincs kizárva, hogy ezt a funkciót az AF-Lock/AE-Lock gombhoz lehet rendelni. Akik tehát már megvették a D810-et, nyilván nem fognak váltani a D750-re, de a D700, D600, D610 és nagy felbontást nélkülözni tudó D800 tulajok jórésze biztos elgondolkozik majd a váltáson ezen új gép láttán.
A több mint hat éve piacra dobott D700-at már nem lenne tisztességes emlegetni, annál inkább a fenti két sorozatot.
7 kép/mp sorozat sebesség TTL kereső módban max. 12 kép/mp sorozat sebesség felcsapott tükörrel LiveView módban (rögzített fókusszal, 12 bites RAW), max. 5, 5 kép/mp folyamatos fókusszal automatikus expozíció és fókusz sorozatok HDR fotózás optikai hibák javítása (vignettálás, torzítás, diffrakció) 3840×2160 pixeles videórögzítés (30, 25, 34 kép/mp) vagy 1920×1080 pixel (24, 25, 30, 50, 60, 100, 120 kép/mp), max. 4 GB-ig, ill. fél óráig 10 bites 4:2:2 HDMI kimenet (kb. 1, 1×-es képkivágással) HDR (HLG) és N-Log mentési lehetőséggel time-code (időkód) támogatás videofelvételnél time-lapse és slow-motion videókészítés (utóbbi Full HD-ben) magyar menü SnapBridge támogatás: Bluetooth és Wi-Fi, képáttöltés és távkioldás dupla SD kártyahely, UHS-II támogatás EN-EL15b Li-ion akkumulátor (2260 kép kapacitás CIPA mérés szerint) USB3. 1 Type-C (töltés is) és mini HDMI csatlakozás, mikrofon bemenet, fejhallgató kimenet A fényképezőgép részletes specifikációja megtekinthető az Nikon D780 adatlap ján, amelyet javaslunk is áttanulmányozni!