Cooper először jó barátját, David O. Russellt (Napos oldal, Amerikai botrány) kérte fel a rendezésre, majd egy darabig Steven Spielberghez volt hozzárendelve a projekt, mielőtt Clint a színre lépett. Persze a rendezőnek nem volt idegen a téma. Az 1986-os Halálhágó ban a grenadai megszállással foglalkozott, 2006-os duplájában ( A dicsőség zászlaja, Levelek Ivo Dzsimáról) a második világháború egy csatájának körülményeit vizsgálta mindkét fél szempontjából, az utolsó előtti filmszerepét tartalmazó 2008-as Gran Torinó ban pedig egy, a koreai háborút megjárt veterán kései személyiségfejlődését vette górcső alá – egytől egyig meggyőző minőségben. A fent említett filmek tudatában teljesen érthetetlen, hogy miért gondolja azt bárki – legyen az texasi átlagpatrióta, republikánus államférfi vagy Eastwood-fóbiás filmkritikus –, hogy az Amerikai mesterlövész egy háborút éltető alkotás. De nézzük meg, miről is szól a film, és mi lehet a vita forrása. Bradley Cooper Tradicionális történetmesélőhöz méltóan flashbackekből kapunk egy kis hátteret, miért lett olyan ember Chris Kyle, amilyen.
Vélhetően ez a sajátos, egyszerre eltartó, de mégis többrétegű megközelítés az oka annak, hogy a filmet minden irányból előszeretettel bírálják: mert voltaképpen mindenki azt magyaráz bele, amit akar. És akkor ezen a ponton elérkeztünk a lényeghez: az Amerikai mesterlövész sajnos ezzel együtt sem igazán kiemelkedő mozi, és ennek elsődlegesen az az oka, hogy egyszerűen elmegy az ember mellett. A háborús momentumok sorozata, a városharc idegölő pillanatai maradéktalanul átjönnek, roppant hatásosra sikeredtek, a néző szinte ott érzi magát a poros iraki városokban, a sztori többi része viszont szétesik: lazán felskiccelt feleség, lazán felskiccelt gyerekek, lazán felskiccelt érzelmi meghasonulás és folyamatos, felfokozott poszt-traumatikus sokkállapot, vissza KELL mennem, le KELL lőnöm azt a másikat, a gyerekek várhatnak, a bajtársaim nem. Ennek a szálnak bizonyosan nem sikerült elegendő mélységet adni, bár egy átlagember nyilván ebben az esetben is csak roppant nehezen tudna azonosulni a megszállott, az ÜGYben maradéktalanul, kérdések nélkül hívő Kyle-lal.
Nos, mozis trükkök alkalmazásával, természetesen. Eastwood, bár maga sosem kritizálta az iraki háborút, bizonyára tudta, hogy Kyle-t az Oscar-bizottságon kívül másoknak is el kéne adnia, így az egész filmet úgy készítette el, hogy az a lehető legpozitívabb képet fesse az elhunyt mesterlövészről, ugyanakkor ne essen át a ló túloldalára és tegye hiteltelenné a vásznon hősködő férfit azok számára sem, akik olvasták a könyvet és ismerik az igazságot. Mindezt a rendező és az írói csapat fiktív események implementálásával érte el, sőt, még egy igazi nemezist is alkottak Kyle-nak. Arra azonban nagyon ügyeltek a filmesek, hogy a kitaláció és az igazság találkozása észrevehetetlen maradjon, így a könyvet nem ismerő nézőknek csak a film viszonylag kerek sztorija és heroikus záróütközete lehet árulkodó. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy finomítás ide vagy oda, a film ugyanolyan pragmatikusan viszonyul a háborúhoz, ahogy azt Kyle tette élete során, aki többször is hangsúlyozta, hogy bizony nincs lelkiismeret-furdalása a megölt ellenségei miatt, elvégre csak azt tette, ami a feladata volt.
Életének egyik kulcsmomentuma egy családi vacsora közben történik – édesapja ismerteti világlátását, miszerint háromfajta ember létezik: a birkák (akiket meg kell védeni), a farkasok (akik lecsapnak a védtelenekre) és a nyájra vigyázó kutyák (akik megvédik a magukfajtát). Természetesen ebben az analógiában az utolsó a követendő példa, a nagy amerikai patriotizmus egyetlen útja. Ennek megfelelően huszonéves korában jelentkezik a hadseregbe, ahol elvégzi a legkeményebb kiképzést, és csatlakozik a vízen, levegőben és földön is helyt álló Navy SEAL-csapathoz. A szerep kedvéért magát jó 20 kilóval nehezebbé gyúró, és teljesen megérdemelten Oscar-jelölést szerző Bradley Cooper (aki sorozatban harmadik éve izgulhat egy szobrocskáért) karaktere ezután tényleg kimaxolja a hazafiságot. Miután fiatalon megházasodik, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás hatására megbizonyosodik, hogy az életét adná a világ legnagyszerűbb nemzetéért, így hamar Irakba is küldik a közben leendő apukává érett férfit.
Kérjük jelölje be az alábbi négyzetet, bizonyítva, hogy Ön nem bot. TELESIS-ÁLLVÁNY – ALUMÍNIUM GURULÓÁLLVÁNYOK ÉS LÉTRÁK – KÖLCSÖNZÉS, ÉRTÉKESÍTÉS. Miért történik mindez? Abban az esetben ha Ön anonim privát/proxy hálózaton keresztül próbálja elérni weboldalunkat, kérjük, nélkülözze annak használatát, és próbálja meg újra felkeresni weboldalunkat. Lehetséges, hogy az Ön által használt hálózatokból korábban rosszindulatú viselkedést észleltünk, ezért kérjük a fenti négyzet bejelölését, mellyel kéri a blokkolás feloldását. Incident ID: #IncidentID#
Az egyes típusok szárai olyan alumínium profilból készülnek, amelyekkel elérhető a nagyfokú stabilitás. Kialakításuk és használatuk egyszerű: falnak, fának vagy egyéb stabil felületnek támasztva alkalmazhatók. Akár kedvező áron is hozzáférhetsz ezekhez a professzionális létrákhoz, amelyek megfelelnek az aktuális szabványoknak. Ipari létrák Az ipari létrának több fajtáját is meg lehet különböztetni. Ezek a típusok kifejezetten ipari munkavégzéshez készültek, így kialakításuk miatt is strapabírók, biztonságosak. Kitolható aluminium letras de. Ezek a következők: Biztonsági létra: kiváló építőipari munkálatokhoz, könnyű mozgás és csúszásgátló kivitelezés jellemzi. Dobogós létra: főként a magasban végzett munkákhoz ajánlott, a biztonságért pedig a csúszásmentes talpak felelnek. Raktárakban és egyéb ipari munkaterületeken kiváló segédeszköz, így a dolgozóknak nem szükséges a létra fokán való egyensúlyozással bajlódni. Gurulós létra: könnyen mozgatható, mobilis eszköz. Fellépő: ipari és otthoni, háztartási feladatok ellátására szinte tökéletes.