A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes közleménye a Nemzetközi Roma Nap alkalmából "Homlokomon két aranypánt van. Az egyik a cigányságom, a másik a magyarságom. " Az idézet Péli Tamás festőművésztől származik, akinek gondolata hűen tükrözi a hazai roma/cigány közösségek kettős identitását. Az 1990 óta április 8-án ünnepelt Nemzetközi Roma Nap jó alkalmat kínál arra, hogy felhívjam a figyelmet roma származású honfitársaink munkájára és az általuk elért eredményekre. Olyan sportolókra, művészekre, kutatókra, orvosokra, pedagógusokra és sok más szakma és hivatás roma származású képviselőire gondolok, akik nem csak szűkebb közösségüket segítik, de a többségi társadalom minden tagja számára kiemelkedően értékes tevékenységet folytatnak. Nem beszélhetünk azonban a romáknak a magyar társadalomban betöltött helyzetéről anélkül, hogy a gyarapodó számú tehetséges diákok és egyetemi hallgatók, szakemberek vagy a roma nemzetiség képviselői közéleti aktivitásának erősödése mellett ne ejtenénk szót azokról a mélyreható szociális problémákról, amelyekkel roma nemzetiségű honfitársaink tömegei az oktatási szegregáció vagy a munkaerő-piaci marginalizáció terén szembesülnek.
A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, s így a rendszerváltoztatás éveiben is. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idén is olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek mutatnak példát. A kommunista diktatúra egyik legkárosabb hatása az volt, hogy sokakból kiölte az egyéni felelősség érzését, a személyes szerepvállalás fontosságába vetett hitet. A "nem számít, úgysem tudunk változtatni sorsunkon" érzése, a helyi kezdeményezéseket semmibe vevő központi pártirányítás ellenére mégis voltak olyan magyar cigányok, akik hittek abban, hogy képesek kezükbe venni saját és közösségük sorsát. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után itt az ideje, hogy végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt - derül ki a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tájékoztatójából.
Nemzetközi Roma Nap 2020 – Hegyesiné Orsós Éva - YouTube
A paksi védőnői szolgálat munkatársai: Holczer-Vörös Tekla, Koch Andrea, Rettig Adél, Papp Katalin, Hegedüsné Pákai Teréz, Tóthné Rózsás Mónika területi védőnők, Hum-Feil Zsuzsanna, Peti Orsolya, Pámer Ágnes iskolavédőnők.
Az új sorozat bizonyos szereplői (például Szabó Simon és Bozó Andrea) szintén feltűntek már a Munkaügyekben is, kisebb-nagyobb szerepekben. Bár a sorozat elkülönül a Munkaügyektől, mind történetben, és később, mind műfajban, bizonyos esetenként felveszi a fonalat az elődjével, már csak a szereplőkön keresztül is (például Molnár Piroska egy rész erejéig visszatér Elvira szerepében). A sorozat első epizódja 2017. március 9-én indult, a sorozat utolsó epizódja 2019. Dr. Szabó Teréz Háziorvos Győr. március 28-án került adásba. Történet [ szerkesztés] A történet ott veszi fel a fonalat, amikor az 55 éves Tóth János ( Mucsi Zoltán) elveszti a Fővárosi Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyeletnél betöltött állását. Az agglegény Tóth haza nem költözhet, mert anyja ( Csoma Judit) összeköltözött húsz évvel fiatalabb szeretőjével ( Kőszegi Ákos), aki mellesleg a főhős gyerekkori barátja. Tóth ezért kénytelen összebútorozni Kőszegről a fővárosba költözött egyetemista unokaöccsével, Balázzsal ( Csémy Balázs). A két férfi együtt indul el a felnőtté válás rögös útján, és próbálnak boldogulni az eléjük gördülő akadályokkal.
Dr. Szabó Teréz háziorvos Cím: 9022, Győr PÁLFFY U. 8. Telefonszám: 96/524-305