Ma éjjel érkezik haza amerikai vendégjátékáról a Feledi Project. Los Angelesben – ahol a Szálkák című produkcióval léptek fel – kitörő tapssal fogadták a társulat művészeit. Feledi Jánost az előadás után telefonon értük utol Amerikában. "Tavaly volt tízéves a társulat, ami egybeesett Pilinszky János születésének századik évfordulójával, ennek apropóján kezdtem magam beleásni a költő műveibe. Minisztériumi támogatást is kaptam ahhoz, hogy külföldön is bemutathassuk a magyar tánckultúrát és Pilinszky művészetét. Itt, Los Angelesben ennek a turnénak a második állomásán vagyunk, ezt megelőzően a Felvidéken játszottuk a Szálkák at. Adele - Az interjú. Feledi János Amerikán belül eredetileg New Yorkba, az off-Broadway egyik stúdiószínházába mentünk volna, de mivel ott újra szigorítottak az intézményekre vonatkozó járványügyi szabályokon, gyorsan kellett alternatívát találnunk. Egy itt élő magyar kolónia hívott meg minket, péntek este volt a fellépés a Magtár nevű helyen, egy magyarok által működtetett kultúrközpontban.
Ha jól értem az elképzeléseit, akkor a lapot egy szűkebb tudományos területről a nagyközönség felé kívánja elmozdítani. Ez nem fogja azt jelenti, hogy a tudományos jellege, értéke csökkenni fog? Egy tudományos lap attól még csak formálisan tudományos, hogy egy zárt, belterjes közeg lapja, főleg akkor, ha ez a mai tudománymetriában döntő jelentőségű, ugyanis a zárt kör tudatosan és szervezetten egymást idézgeti – s bármennyire furcsa, ez ma a minősítés alapja, nem a társadalmi hasznosság vagy éppen az olvasói érdeklődés. Számomra a tudomány aktuális kérdések fölvetését, az arra való alapos, körültekintő elméleti magyarázatkeresést és az adott kultúra, jelen esetünkben a magyar nyelv iránti elköteleződést jelenti. Jelenti továbbá az okos tudománykommunikációt, amit a magyar nyelvművelés legjobbjai folyamatosan elláttak a Nyelvőr születésétől fogva. Nekünk, nyelvészeknek igenis kötelességünk kutatni, körültekintően és türelmesen megválaszolni a magyar nyelvvel kapcsolatos kérdéseket. És együtt kell működnünk mindenkivel, aki felelősséget érez, elkötelezett vagy csak pusztán érdeklődik az anyanyelve, illetve más nyelvi kérdések iránt.
Nemcsak magyarok, hanem amerikaiak is nézték az előadást, és nagy sikert arattunk, noha a nézők kortárs magyar táncművészetet még nem nagyon láttak. Nem a színpadon, hanem egy nagy rendezvénytéren léptünk fel. Szeretem a darabjaimat kimozdítani a megszokott színházi környezetből, és galériában, múzeumban vagy akár köztéren rendezni, mert más matériát kap ilyenkor az előadás. Sajnos az egyik szereplő, Trill Zsolt színművész nem tudott kijönni velünk, ezért őt hangfelvételről játszottuk be, de ez szerencsére nem vont le a produkció értékéből. 55 perces a mű, és végig síri csend volt, annyira figyeltek a nézők. Ritka ilyen csöndeket hallani, ez számomra mindig rendkívül pozitív élmény. Szép este lett, marasztaltak, hogy töltsünk velünk egy hetet. Remélem, hogy lesz még alkalmunk ide kijönni, vannak tervek, ötletek erre vonatkozóan. " A Szálkák című összművészeti alkotást Pilinszky János azonos című kötete inspirálta, és a 21. század emberéről szól, tele asszociációkkal az elmúlásra, a szerelemre, a magányra, a társas létre, a bűnbeesésre és a bűnbocsánatra.
Isten nyugosztalja Marosi Paulát! Vezető kép: MTI/Petrovits László
Férfiak Olimpiai bajnokok Kocsis Antal 1905 - 1994 légsúly; egyben Európa-bajnok is A magyar ökölvívás első olimpiai bajnoka, 1928-ban, Amszterdamban a légsúlyúak döntőjében győzte le a francia Apellt. Első helye automatikusan Eb aranyat is jelentett az első számú európainak. Az FTC öklözője 1927-ben Eb-ezüstérmet szerzett. Énekes István 1911 - 1940 légsúly; egyben Európa-bajnok is 1932-ben a Los Angeles-i ötkarikás játékokon a mexikói Cabanast legyőzve lett aranyérmes a légsúlyban. A Budapesti Vasutas öklözője Európa-bajnok 1930-ban, 1932-ben (automatikusan az olimpiai arany birtokosaként) és 1934-ben. Az évente sorra kerülő budapesti ifjúsági torna őrzi a nevét. MAGYAR VÍVÓ SZÖVETSÉG. Harangi Imre 1913 - 1979 könnyűsúly 1936-ban, Berlinben az észt Stepulovot legyőzve lett aranyérmes a könnyűsúlyban. Az 1934. évi budapesti Európa-bajnokságon ezüstérmesként fejezte be a versenyt a Herminamezei AC öklözője. Nyíradonyban rendezvénycsarnok viseli a nevét. Csík Tibor 1927 - 1976 harmatsúly Jászberény későbbi díszpolgára, Csík Tibor olimpiai aranyérmes 1948-ban a londoni olimpián, ahol a harmatsúly döntőjében az olasz Zuddast múlta felül.
1937-ben megvédte magyar bajnoki címét. Ezután még számos bajnoki címet és érmet szerzett. 1948-ban a londoni olimpiai játékokon 12 év után megvédte bajnoki elsőségét. 1952-ben szerezte pályafutása utolsó egyéni magyar bajnoki aranyát, az olimpián ezüst érmet szerzett. Összesen 63 alkalommal volt magyar válogatott. Az 1956-os csapat vb-n bronzéremmel búcsúzott a világversenyektől. Olimpiai érmek: 1936, Berlin: aranyérem, tőr egyéni 1948, London: aranyérem, tőr egyéni 1952, Helsinki: ezüstérem, tőr egyéni Sportpályafutásának befejezése után az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese volt. Testvérével együtt írta meg önéletrajzi művét Így vívtunk mi címen, ami 1968-ban jelent meg. Corvinusos olimpiai bajnokok - Budapesti Corvinus Egyetem. A Magyar Olimpiai Bizottság Nők a sportban bizottsága 2011 novemberében, Budapesten az V. kerületi Deák Ferenc utca 15-ös számú házon felavatta emléktábláját. Díjak elismerések: - Horthy Miklós emlékérem (1938) - Feyerick vándordíj (1951) - Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje - NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozat (1983) Szurkoljunk együtt a Magyar lányoknak az idei olimpián is!
Forrás: Koszticsák Szilárd / MTI Becsey János, a Magyar Paralimpiai Bajnokok Klubjának elnöke, a barcelonai paralimpia aranyérmes úszója először megemlékezett a múltról, az első magyar paralimpiai érmesekről, bajnokokról, majd büszkén mondta, hogy 32-re nőtt a magyar paralimpiai bajnokok száma. Kiemelte Pálos Péter asztaliteniszezőt, aki London után nyert ismét aranyérmet. Magyar vívó olimpiadi bajnokok teljes. "Példaképek vagytok, azok kell hogy legyetek minden ember számára, de leginkább azon fogyatékkal élők számára, akik otthon ülnek, hogy ők is lássák a lehetőségeket, azt, hogy a sport mindenki számára elérhető életforma lehet" - mondta a tokiói paralimpia magyar sikereit és érmeit felidéző kisfilm megtekintése után Fábián László, a MOB sportigazgatója, a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöke. "A szimbolikus helyszínválasztással azt szeretnénk üzenni, hogy a sport a kultúra része" - magyarázta Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, aki arról is beszélt, hogy a riói paralimpia után újították meg a Magyar Paralimpiai Bajnokok Klubjának működését, akkor vezették be az ünnepélyes beiktatásokat a klubba.
Sokoldalú vívó volt, ezt mutatja, hogy 28-szor lett magyar bajnok (8 kard egyéni, 11 kardcsapat, 8 tőrcsapat, 1 párbajtőrcsapat). 1932 és 1955 között válogatott volt. Egy alkalommal lövészetben (nagyöbű sportpisztoly 60 lövéses csapat versenyszámban) is nyert magyar bajnokságot, valamint a válogatott keret tagja volt. Klubjai: Pécsi Zrínyi Miklós Akadémia Sport Egylet (1931), Ludovika Akadémia Sport Egylet (LASE, 1932–1933), HTVK (1934–1936), Magyar Athletikai Club (MAC, 1937–1939), HTVK (1940–1945), 1946-tól visszavonulásáig: Toldi Miklós SC, Csepeli MTK, Csepeli Vasas, Budapesti Vörös Meteor. Elbúcsúztatták a négyszeres olimpiai bajnok vívó mesteredzőt, Kulcsár Győzőt. A mesterei Borsody László és Italo Santelli voltak. A fővárosi Markó utcai reáliskolába járt, sok-sok sportágba belekóstolt. Az atlétika, az úszás, a korcsolyázás sem állt tőle távol, de a vívással, meg a lövészettel csak ezek után, már az érettségit követően kötött szoros barátságot. 1929–1932 között a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia hallgatója volt, és 1932. augusztus 20-án avatták hadnaggyá.
1961-ben a torinói világbajnokságon negyvenegy évesen vehette át a csapat ezüstérmet. Kétszeres főiskolai világbajnok is volt, mindkét elsőséget (egyéniben és csapatban) 1949-ben, Budapesten szerezte. A legnagyobbak közé azonban az ötkarikás játékokon emelkedett: négy olimpián lépett a pástra, és csak aranyérmet szerzett, szám szerint hatot. A csapatot négy alkalommal segítette sikerre, 1948-ban Londonban, 1952-ben Helsinkiben, 1956-ban Melbourne-ben és 1960-ban Rómában. Egyéniben Melbourne-ben, majd négy évvel később Rómában is diadalmaskodott, akkor már negyvenévesen, rendkívül izgalmas döntőben védte meg címét. A vívóidő lejárta után több mint negyedórán keresztül nézett farkasszemet a lengyel Jerzy Pawlowskival, akinek támadnia kellett a győzelemért. Kárpáti tudta ezt, s amikor a lengyel végül megindult, egyedülálló ütemérzékével ő vitte be a mindent eldöntő találatot. Magyar vívó olimpiadi bajnokok -. "Még soha nem nyertem nehezebben versenyt" – mondta Kárpáti, aki Fuchs Jenő mellett egyetlenként hódította el két olimpián is a fegyvernem mindkét aranyérmét.