További képek Gyártó cikkszám: mh-01 Elérhetőség: Kérje ajánlatunkat! Májas hurka készítés lépései Vidéki és egy kissé idősebb embereknek közvetlen gyerekkori élményként megtapasztalt esemény a falusi disznóvágás, az azzal való foglalatosság. Még emlékeinkben él, hogy nem mindenkire lehetett rábízni a május hurka készítéséhez szükséges rizs abalében történő főzését, mivel fontos, hogy rizs pörgős, és ne mászkos legyen. A rizs állaga természetesen mindig viccelődés tárgya is volt, ugratva a főzőmestert, A disznó szétbontását követően a kisebb húsrészeket lebőrözik, általában a töpörtyűnek szánt szalonnáról a bőrt eltávolítják és ezeket megabálják, az abalébe kerülnek még a belsőségek ( máj, szív, tüdő lép…), kisebb húsdarabok, a nyers szalonna egy része is ide kerül. Az abalébe kerül a fej a tokaszalonna is. Tolnai sváb húsos-hurka recept | Finom receptek. A magas hőmérsékleten puhára főzött alapanyagokból készül a disznótoros májas hurka, a zsemlés véres hurka, a disznósajt, fokhagymás, paprikás abált szalonna. Leírás és Paraméterek Disznótoros májas hurka bekeverése A melegen tartott pörgős rizst a disznóvágáskor használ faragott fateknőbe öntjük, ezt követően kerülnek az abalében megfőzőtt és durvára darált, valamennyi disznófej abált részei, sertésmáj, sertésszív, némi lapockahús, a darált vöröshagyma, őrölt bors,, némi pirospaprika, majoránna, só.
Gyakorlott böllér a mennyiségeket már érzésből tudja, de keverés közben még bármely fűszert lehet pótolni amennyiben szükséges. Aki már volt falusi disznóvágáson az tudja, hogy a májas hurka bekeverését kézzel kell végezni, hogy a rizsszemek egészben maradjanak, és azt is tudja, hogy a forró alapanyag miatt ez bizony nem könnyű feladat. Éppen ezért általában legalább két ember végzi a keverést, az egyik végéből a másikba keverve az hurka alapanyagát. Menetközben kóstolások zajlanak, hogy elég sós e, milyen fűszert kell még pótolni, na itt van első vita ideje, mert ízlések között különbségek vannak, itt jön a családfő vagy a böllér, aki véget vet a vitának. A kész májas hurka alapanyagot több részletben töltőgépbe töltjük és vékony és fodros töltjük ízlés és lehetőségek szerint. Megint csak a falusi disznóvágásokra gondolva a májas hurkát mindig töltöttek fodros bélbe is, amelynek végeit hurkapálcikával zárták le, ennek oka pedig az volt és ma is az, hogy a vastagbélbe töltött hurka ropogósra sütve igazán finom csemegének számít.
Hogyan készíts házialg hagyományos májas hurkát? - YouTube
Szülőfalujában 1999 szeptember végén emlékparkot és –oszlopot avattak. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007. március 21-i ülésén a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Főbb művei: Vadász Norbert: Dukai Takács Judit élete és munkái. Bp. 1909. 210 p. Az én képem: Dukai Takách Judit válogatott versei. Válogatta és szerkesztette Papp János. Sárvár, 1986. 59 p. Irodalom: Badics Ferenc: Dukai Takács Judit 1795-1836. In: Koszorú, 1882. pp. 228-255. Horváth János: Dukai Takács Judit. In: Berzsenyi és íróbarátai. 1960. 275-286. Hegedüs Ferenc: "Halhatatlanná leendő leánya az Éneknek... ". In: Vasi Szemle, 1967. 3. sz. 458-464. Kocsis Rózsa, R. : Dukai Takách Judit élete és költészete. Bp., 1972. 112 p. Péterffy Ida: A kemenesaljai Sappho Göcsejben. In: Göcseji Helikon, 1974. 7. 105-118., 171-177. Péterffy Ida: Dukai Takács Judit emlékezete. In: Vasi Szemle, 1975. 1. 140-144. Csányi László: A kalitkába zárt madár. In: Kortárs, 1983. 93-105. Papp János: Dukai Takács Judit kiadatlan levelei.
Családszerető feleség, anya és gazdasszony vált belőle, az irodalom háttérbe szorult, fölhagyott mindennemű irodalmi törekvéssel, ritkán írt költeményei az életbe való belenyugvásáról tanúskodnak. Csaknem 12 évi házasság után, 1830-ban Geöndötz Ferenc meghalt, s a még mindig fiatal Judit magára maradt négy gyermekével. Két évig tartott özvegysége, s 1832-ben Ágfalván titokban házasságot kötött Patthy István ügyvéddel, akitől két gyermeke született. Házasságuk azonban nem tartott soká, Dukai Takách Judit tüdővészben halt meg 1836. április 15-én Sopronban. Schöpflin Aladár a Nyugatban megjelent írásában, enyhe malíciával, így írt róla: "Jelentéktelen élet, még jelentéktelenebb költészet. De érdekes mégis. Oly keveset tudunk a múlt század elei magyar nőről, hogy még annyi dokumentum is, amennyit Dukai Takách Judit feltár, érdekel. S végre is a nálánál valamivel tehetségesebb és bátrabb Újfalvy Krisztina mellett első figyelmeztető jele annak, hogy a magyar nő is kezdett ébredezni, sejteni kezdte önmagát, a benne rejtőző egyéniséget, s a kifejezés formáit kereste a maga számára.
Sikerének titka főként abban rejlett, hogy szinte megtestesítette a korabeli polgárosult nőideált: több nyelven olvasott, zenélt, valamint járatos volt a poétikai és esztétikai tudományokban is. Költői pályája házasságkötésével (1818) kissé háttérbe szorult, hiszen a férj, Göndöcz Ferenc felsőpátyi birtokának kezelése és négy gyermekének nevelése minden idejét lefoglalta. Az ebben az időszakban írt költeményei az életbe való belenyugvásról tanúskodnak. Csaknem tizenkét évi házasság után, 1830-ban Göndöcz Ferenc meghalt, és Judit magára maradt négy gyermekével. Két évig tartott özvegysége, majd 1832-ben Ágfalván házasságot kötött Patthy István ügyvéddel, akitől két gyermeke született. Házasságuk azonban nem tartott soká, Judit tüdőbajos lett, és 1836. április 15-én Sopronban elhunyt. A "magyar Szapphó" irodalmi hagyatékát – részletes életrajzával együtt – Vadász Norbert közölte Dukai Takách Judit élete és munkái című könyvében, 1909-ben. A költőnő emlékét őrzi szülőfalujában, Dukán az 1999 szeptemberében felavatott emlékpark, valamint emlékoszlop.
Ebben a válságos, nehéz időszakban keletkeztek első, elégikus-szomorkás hangvételű költeményei, ám a mélabú későbbi verseinek is alapvető jellemzője volt. Anyja halála után visszatért Sopronba, ahol a továbbiakban nyelveket, zenét és háztartási ismereteket tanult, "hol nyelvekben, zenében, valamint a gazdasszonykodás különféle elemeiben is szép haladásra tett szert; úgy tért vissza családi lakába, hol a háztartás gondjait egészen átvette". Hazatérve Dukára élte a vidéki nemes kisasszonyok életét, s közben verselgetett. Első költői kísérletein, amelyek a nemesi udvarházak hangulatát idézik, erősen érződik a népköltészet hatása. Első mentora, Horváth Elek Berzsenyinek a következőket írja: "Barátom! Ha Dudit magyar Sapphóvá tehetjük, büszkén lépek síromba. " Dukai Takách Judit és Horváth József Elek három esztendőn keresztül verses levelezést folytatott. Versei népdalszerűségét később, elsősorban Berzsenyi hatására, a klasszikus időmértékes verselés váltotta fel. Berzsenyi további tanáccsal látja el a fiatal költőt: "A poézis nem egyéb, mint lelki muzsika.
Irodalom: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet Takács Judit (dukai) Juditból Malvina lesz: esszé – regényes interludiumokkal: Dukai Takács Judit költőnő emlékére, 1795-1836 / Sudár Lászlóné T. Molnár Zsuzsanna Szombathely: Savaria University Press, 2015. Fenyő István: Dukai Takách Judit költőnő a magyar klasszicizmus korszakában In: Soproni szemle 44. évf. 1. sz. (1990). p. 1-10. Szilágyi Rita: Toll és vonó (Magyar királynék és nagyasszonyok; 8. ) Budapest: Duna International Kft, [2012] p. 70-77. Dukai Takách Judit könyv 184865 db cd 4549 db dvd 5376 db diafilm 1471 db kotta 157 db hangoskönyv 1170 db
Berzsenyi Dániel, akinek a neje Judit unokanővére, Dukai Takács Zsuzsanna volt, dicsérően írt róla Kazinczy Ferenchez 1817. február 27-én kelt levelében. 1818-ban a 70 000 forintnyi örökséggel rendelkező költőnőt Göndöcz Ferenc vezette oltárhoz, akivel aztán Felsőpatyra (Vas megye) költözött. Tizenkét évig élt az 1830-ban elhunyt első férjével, s négy gyermekük született. 1832-től második férje Patthy István ügyvéd volt. Dukai Takách Judit hirtelen jött tüdővészben halt meg 1836. április 15-én, Sopronban. A 84-es főútról Duka felé kanyarodva, a község temetőjében egy kis fehér épületben található Dukai Takách Judit költőnő sírhelye, amelyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság "A" kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánított. A falu központjában pedig még áll az egykori Dukai Takách-kúria, amelyet a "magyar Szapphó" életében édesapja építtetett. (Wikipédia) Módosítás dátuma: 2021. április 07. szerda
Dukai Takách Judit, más néven Malvina 1795. augusztus 9-én született Dukán. A magyar költőnő neve Berzsenyi Dániel Dukai Takács Judithoz versének címéből vált ismertté. Szülei Takách István birtokos és muzsai Vittnyédy Terézia, gondos nevelésben részesítették, s mikor korán megmutatkozott költői tehetsége, maguk is buzdították az írásra. Anyja 1811-ben meghalt, apja Sopronba vitte tanulni. Sopronban Kis János is támogatta őt. Judit a városban működő német színházat, koncerteket, operaelőadásokat látogatta. Ezt írták Juditról: "hol nyelvekben, zenében, valamint a gazdasszonykodás különféle elemeiben is szép haladásra tett szert; úgy tért vissza családi lakába, hol a háztartás gondjait egészen átvette". Hazatérve Dukára a vidéki nemeskisasszonyok életét élte, közben verselgetett. Költői önéletrajzában feljegyezte: "verseim nagyobb részét is rokkám pergése mellett írtam". 1814-ben meglátogatta őt Döbrentei Gábor, Wesselényi Miklóssal és nevelőjével, akik ekkor Itáliából tértek vissza. Ők adták a költőnőnek a Macpherson Ossianjával divatba jött keresztnevet, Malvinát, amelyet azontúl írói álneveként használt.