Az emigrált Köves, a hátrahagyott gimis fiúk, Gábor és Dini, a cool lázadó Pierre, a frissen szabadult, taktikázó Bodor, a reformista Malacpofa vagy a rendpárti igazgató, Rajnák olyan karakterek, akikben benne van minden, amit a korról tudni érdemes. Az sem véletlen, hogy a film 1967. december 31-én ér véget. '56 még csak-csak elment, de '68 azért mégsem szerepelhetett benne. Szerencsés Dániel (1983) A "menni vagy maradni" típusú filmek legjobbja, ezáltal a mai napig érvényes. 1956 decemberében járunk, amikor két fiú, a 16 éves Szerencsés Dániel (Rudolf Péter) és Angeli Gyuri (Zsótér Sándor) úgy döntenek, Nyugat felé veszik az irányt. Dániel az Amerikába készülő szerelme után siet, Gyurinak pedig menekülnie kell. A magyar filmtörténet legemlékezetesebb vonatútja is megesik. "Emlékszik, mint mondott '49-ben, amikor a pártja kidobott az üzletemből meztelen seggel? Rudolf péter filmek magyarul. " – a határszéli szállodába érve aztán már ilyen beszélgetésekkel szembesülnek. Arra várnak, hogy megérkezzenek a teherautók, amelyek majd Ausztriába viszik őket, de a várakozás örökkévalónak tűnik.
Rudolf Péter 1959. október 15-én született Budapesten, Magyarországon. Édesanyja Galamb Éva drámapedagógus, édesapja Rudolf Ottó. Gyerekkorában Őrszentmiklóson, Vácdukán és Vácott élt, 14 éves korában költözött vissza ismét a fővárosba. Középiskolai tanulmányait a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott 1983-ban, és osztályában. Történelmi kalandfilm-sorozatot forgat Rudolf Péter. A főiskola után a Vígszínház társulatának tagja volt, majd... több »
Azt a bizonyos Nagy Ötvenhatos Mozit még hatvan év távlatából sem sikerült összehoznia a magyar filmiparnak, de a forradalom hatásait még bőven a szocializmus idején elkezdték fejtegetni filmeseink. Gothárral, Bereményivel vagy Mészáros Mártával azonban nem szakadt meg a hagyomány, még a kétezer-tízes években is akadt érvényes 56-os film. A cenzúra egészen 1989-ig minden olyan alkotást ellehetetlenített, amely közvetlenül az 1956-os forradalommal kívánt foglalkozni, ezért a magyar rendezők csak finoman emelték be az eseményeket filmjeikbe – ki-ki tehetségének megfelelően. Emiatt általában a forradalom, és az azt követő időszak az egyénre gyakorolt hatását fejtegették, míg a lövöldözések és a politika a hátteret szolgáltatta. Logikusan következhetett volna egy nagy '56-os filmáradat a rendszerváltás környékén, de egy-két műtől eltekintve nem hozta meg az újonnan jött szabadság a szakmabeliek kedvét '56-hoz. Egészen az ötvenéves évfordulóig kellett várni, hogy állami segítséggel többen is megénekeljék október 23-át, de a nagy áttörés – pár dokumentumfilmet leszámítva – ismét elmaradt.
A síkabát lélegzőképessége 10 000 g/m2/h.