ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem által fenntartott könyvtári hálózat, a 2018-ban Minősített Könyvtár címet és 2020-ban EFQM "Elkötelezettség a Kiválóságért" tanúsítványt elnyert Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) mintegy 3, 6 millió dokumentummal rendelkezik. Online katalógus. Az egyes könyvtárak számos területen együttműködnek, de nyitvatartási idejük, szolgáltatásaik különbözhetnek, erről az egyes könyvtárak honlapján talál információkat. Honlap – Az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) honlapja az ELTE mintegy 50 gyűjteményéről ad teljeskörű tájékoztatást. Online katalógus – Az online katalógus az EKSZ tagkönyvtárainak állományát tartalmazza, többek között könyveket, folyóiratokat, különgyűjteményi és elektronikus dokumentumokat, disszertációkat, összesen közel 1, 5 millió példányt. ELTE Könyvtár WebApp Online beiratkozás és tagsághosszabbítás Kölcsönzések ellenőrzése Előfizetett adatbázisok Távoli elérés Digitális archívum - MTMT-adminisztráció adaptált tartalmak ELTE Könyvtár Böngésző ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Könyvtár A 2018-ban Magyar Örökség Díjjal kitüntetett ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktató, nevelő és kutató munkáját segítő tudományos intézmény, nyilvános szakkönyvtár, s egyben az Egyetem keretei között működő valamennyi könyvtár hálózati központja, és könyvtári informatikai rendszerének irányítója.
A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ Elfogadom
Forgatási munkálatok miatt 2022. április 6. és 2022. április 25. között az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár zárva tart. Hírek 2022. március 30., szerda – 12:40 Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára MTMT-képzéseket szervez az ELTE PPK oktatóinak, … Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) 2022. április 6., szerda – 11:14 A pályázat benyújtásának határideje: 2022. április 18. 2022. április 5., kedd – 15:27 Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Kari Könyvtára idén tavasszal is előadás-sorozatot szervez. Az előadásokat elsősorban oktatóknak, kutatóknak, … Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) 2022. április 4., hétfő – 13:10 "Mozaikok az ELTE örökségéből" címmel indított sorozatunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem néhány kiemelt tárgyi kulturális örökségét mutatja be. A… Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2022. április 1., péntek – 11:21 Az ELTE Alumni Központ szervezésében "Az Egyetem megnyitja kapuit" eseménysorozaton 2022. március 24-én az ELTE Egyetemi Könyvtárba látogattak el az… 2022. március 29., kedd – 18:24 II.
122 HEDVIG LENGYEL KIRÁLYNŐ, NAGY LAJOS MAGYAR KIRÁLY LEÁNYA ÉS JAGYELLO-ULÁSZLÓ LENGYEL KIRÁLY FELESÉGE SZÜLETÉSI ÉVE MEGHATÁROZÁSA. Midőn a folyó évi Turul 91. lapján a t. szerkesztő úrtól újból tért kértem az esetre, ha Hedvig születési éve meghatározása kérdésében némi eredményre jutnék, akkor még távolról se hittem, hogy ez oly hamarosan megtörténjék, mivel hivatalos, sok oldalú elfoglaltságom és azon kötelezettségem mellett, melyet a magyar nemzet milleniumi története megírásában elvállaltam, nem remélhettem, hogy erre időt szakíthassak. Hedvig lengyel királynő – Wikipédia. Annak imminens szükségét amúgy sem érezvén, minthogy az ugyanott kifejtett nézetem szerint biztosra vettem, hogy Hedvig születését 1372 előttre semmiképpen se tehetjük, s ez által a biztos kiindulási pontot oly tények megoldásánál, melyekre a Hedvig kora befolyhatott, megnyertem. A dolog könnyebben ment, mint hittem, és most csak azt csodálom, hogy a lengyel jelesebb történetírók, kiket e kérdés csak úgy, ha nem inkább érdekel, mint bennünket magyar történetírókat, azt eleddig meg nem oldották.
Mert míg Hedvig Magyarországnak csak születését köszönte, Lengyelország Hedvignek nagysága alapjaiért tartozik elévülhetetlen hálával. Megfejthető egyébiránt a lengyel történetírók e gondtalansága (és nem gondatlansága), mert a híres Dlugosz az 1371. évhez írva hagyta, hogy ez évben született Nagy Lajos királyunk harmadik leánya, Hedvig. Azonban Dlugosz sok, korára nézve valóban nagybecsű történeti tudománya mellett, néha nem éppen megbízható, és sokszor – mint ez nálunk történetíróknál szükségképpen megesik – csak hozzávetőleg keresi inkább, hogysem megtalálná a valót. Hedvig lengyel királynő. Ilyen adatja – nézetem szerint – Hedvig születési éve, melynek se hónapját, se napját meg nem jelöli, bizonyságaul – legalább reánk nézve – annak, hogy nem biztos följegyzések feküdtek előtte. Hedvig királynő születési éve meghatározásához a kulcsot az oklevelek szolgáltatják, melyek azon alkalomból keletkeztek, hogy Nagy Lajos király eljegyezte Hedvig leányát Lipót osztrák herczeg elsőszülött fiával, Vilmossal.
A filmben a lengyel hercegnő megformálója Lengyel Kati, míg Fabrícius Annáé az ikertestvére, Lengyel Zsuzsa volt. Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Foundation for Medieval Genealogy/Poland Kings Genealogy – 2011. január 20. Euweb/Jagielon Dynasty Genealogy – 2011. január 20. m v sz Jagelló-ház Csehország uralkodói II. Ulászló · II. Lajos Lengyelország uralkodói II. Ulászló · III. Várnai Ulászló · IV. Kázmér · I. János Albert · Sándor · I. Öreg Zsigmond · II. Hedvig lengyel kiralyneő filmek. Zsigmond Ágost · Anna Litvánia uralkodói Jagelló · Kázmér · Sándor · II. Zsigmond · III. Zsigmond Ágost Magyarország uralkodói I. Várnai Ulászló · II. Ulászló · II.
| 2021. február 18. Szent Hedvig királynő – Anjou Hedvig (ismert még mint Magyarországi vagy Lengyelországi Hedvig, lengyelül: Jadwiga Andegaweńska, litvánul: Jadvyga de Anjou; Buda, Magyar Királyság, 1374. február 18. – Krakkó, Lengyel Királyság, 1399. július 17. ), a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Hedvig lengyel kiralyneő magyar. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya, aki apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig. Hedvig, Nagy Lajos király legkisebb leánya egyik legcsodálatosabb történelmi nőalakunk. Ennek ellenére Magyarországon kevésbé ismert, mert a kor, amelyben élt, Lengyelországba sodorta, ahol már életében szentként tisztelték, és ma is nagy megbecsülés övezi. A király három lánya közül csak a két fiatalabb, Mária és Hedvig érte meg a felnőttkort. A kor szokása szerint szülei Hedvig számára is dinasztikus kapcsolatot kerestek. Még csak négy éves volt, amikor eljegyezték Vilmos osztrák herceggel, sőt a gyermekeket az esztergomi érsek össze is eskette.
Lipót osztrák herceg (ur. 1365-1379) nyolc éves fiával, Habsburg Vilmossal, így a gyermek Bécs városába került. Szent Hedvig – Július 18. - Imalánc.ro. Miután Nagy Lajos 1382-ben befejezte életét, az utódlás kérdése váratlanul aktualitást nyert: az uralkodó – aki 1370 óta a lengyel koronát is birtokolta – a perszonálunió megőrzésére törekedett, és trónjait idősebbik leányára, Máriára (ur. 1382-1395), illetőleg annak jegyesére, Luxemburgi Zsigmondra (magyar királyként ur. 1387-1437) kívánta hagyni, Krakkóban azonban nem járultak hozzá terveihez. A lengyel főurak – akik a magyarokkal ellentétben korántsem értékelték olyan fényesnek Nagy Lajos uralmát, és belefáradtak abba, hogy a király csupán régensek útján kormányozzon – elutasították Mária trónra emelését, és a kisebbik Anjou hercegnőnek, Hedvignek ajánlották fel a hatalmat, aki 1384-ben át is költözött a krakkói udvarba. A tíz esztendős leányt – akinek nagyanyja, Piast Erzsébet magyar királyné révén lengyel vér is csörgedezett ereiben – saját jogán, rex titulussal koronázták meg (ur.
A lengyelek azonban követelték a királynő Krakkóban való tartózkodását, amit Mária magyar királynőként nem tudott biztosítani, így végül anyja, Kotromanić Erzsébet közbenjárása nyomán Hedvig örökölte a lengyel trónt. Hedviget 1384 -ben koronázták meg, az oklevelek királyként említik, mert a kor hivatalos latin nyelve nem tett különbséget királynő és királyné közt, és nem lett volna egyértelmű, hogy uralkodóról van szó. Hedviget eredetileg Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el még négyévesen, mielőtt Ulászlóhoz ment feleségül. Szent Hedvig | Napjaim. A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban fenyegette keletről a pogány litvánok serege, így kapóra jött, amikor fejedelmük, Jagelló Ulászló 1385 -ben házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a kereszténységre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy az Apostoli Szentszék kimondja Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét.