Fellépésszervezés: Szabó Edina +36 30 411 2027 Sajtó- és Médiakapcsolatok: Végvári Cintia +36 30 589 53 41 Zene- és Hangtechnika, Menedzsment: Hajas Gábor +36 20 469 4009 Produkciós Vezető: Janicsák Regina +36 30 793 3303
A belépő 2500 forintba kerül. Columbus Hajó A Columbus Hajót Budapest szívében, a Pesti alsó-rakparton találod. A hajóról csodálatos kilátás nyílik a Budai Várra és a Lánchídra, szerdán, csütörtökön és szombaton pedig kellemes jazz koncert ekkel várják a vendégeket.
Az X-Faktor vége után többi 11 döntős társához hasonlóan ő is a Papp László Sportarénában kezdte meg fellépéseit, még hozzá rögtön kétszer énekelt 10 ezer ember előtt. 2011 tavaszán Regina nővérével közösen szépségszalont nyitott. Az első X című CD-je májusra elérte a platina minősítést. 2011 májusában Vecát gyerekkori példaképe és egyben kedvenc magyar énekese, Kovács Ákos duettre kérte fel lemezbemutató koncertjére. 2011 augusztusában megjelent második CD-je két hét leforgása alatt első helyezést ért el a Mahasz slágerlistáján. 2011 augusztusában egyszerre két klipet forgatott a Kék angyal és a Labirintus című dalokhoz, mindkettőt 2011. Janicsák veca koncert sanah. szeptember 16-án mutatták be. 2011. október 19-én, 22. születésnapján jelent meg Ákossal közös klipje az Érintő című dalhoz, ami egy koncertfelvétel a Katona imája c. nagykoncertről. 2011 nyarán jelentette be Veca, hogy ősszel a Papp László Sportarénában lemezbemutató nagykoncertet ad, amire aztán november hatodikán került sor. A koncert több ezer néző előtt került megrendezésre, a Veca világa pedig a Mahasz lista 2. helyére ugrott.
Nem én írtam, egy másik kérdésnél találtam, szerintem tök jól értehető: Nem elmélet, gondolatkísérlet. Ez nagyon fontos különbség. Az elmélet megpróbálk egy gondolati rendszert felállítani, amivel le lehet modellezni egy természetben megfigyelt jelenséget. Schrödinger nem csak „macskájáról” volt híres: elképesztő szerelmi életet élt - Kapcsolat | Femina. A gondolatkísérlet az valami gyakorlati példával próbálja valaki megvilágítani egy elmélet valamilyen nem-szokványos következményét, vagy akár ellentmondását. Mint ebben az esetben is - Schrödinger macskája ugyanis egy PARADOXON, egész pontosan a kvantummechanika koppenhágai értelmezésének a kritikája. A lényeg az hogy amikor a részecskék mozgásának a kutatása megkezdődött, a fizikusok olyasmit tapasztaltak, ami teljesen ellentmondott az addigi világképünknek. A hagyományos mechanikában úgy tekintjük, hogy bármilyen dolog leírható a saját "állapotával" - van egy sor mérhető fizikai változó (pl. ismerheted egy test sebességét, hőmérsékletét, méretét stb. ), és ha ezeket ismered akkor pontos képed van arról, hogy hogy valami hogyan viselkedik, mert a dolog állapota és pillanatnyi tulajdonságai közti kapcsolat feloldhatatlan.
[4] [5] Az NIST 1996-os kísérlete [ szerkesztés] A coloradói Boulderben lévő Műszaki és Szabványügyi Intézet (NIST) kutatói 1996 -ban sikeres kísérleteket folytattak a kvantum-szuperpozíció összeroppanásának vizsgálatára. [6] A kísérletben a kutatók berilliumionokat (egyik külső elektronjuktól megfosztott berilliumatomokat) különítettek el és tartottak elektromágneses csapdában az abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleten, külső energia - és sugárzási forrásoktól elszigetelten. Így a csaknem mozdulatlan (hőmozgásában is korlátozott) ionnak csupán két lehetséges kvantumállapota van: a legkülső pályán maradt egyetlen elektron mágneses momentuma felfelé vagy lefelé mutathat. A kvantumfizika törvényei szerint mindaddig, amíg az elektront valamilyen módon meg nem zavarjuk, az ion e két állapot fele-fele arányú keverékében, koherens szuperpozíciójában van. A dekoherencia kialakulásához szükséges idő érzékenyen függ a rendszer méretétől. Schrödinger doromboló macskája és a kísérteties távolhatás. A NIST kutatói a mostani kísérletben a berilliumion szuperpozíciójának két, térbelileg eleinte csaknem teljesen átfedő összetevőjét külső elektromágneses tér alkalmazásával fokozatosan eltávolították egymástól, egészen az atomi átmérő tízszereséig növelve a köztük lévő távolságot.
Mivel a kvantummechanika törvényei vonatkoznak az egész rendszerre, ezért a detektor is egyszerre érzékeli a részecskét, meg nem is, így a méregfiola is egyszerre épp, és törött, végül pedig a macska is egyszerre élő és holt. Amíg tehát ki nem nyitom a dobozt, abban egy élő-holt macska lesz. Persze az élő-holt macskát soha nem fogom látni, mivel ha kinyitom a dobozt, a rendszer véletlenszerűen valamelyik állapotba billen, így 50% esély van arra, hogy élő, és 50% esély van arra, hogy halott macskát találok. Hát, ezt így előadtam, de elmaradt a katarzis, mondván hogy nagy ügy, ezzel csak annyit mondtam, hogy nem tudom a macskáról, hogy élő vagy holt, amíg meg nem nézem. Ez elég triviális. Ez lenne az a híres kvantummechanika? Ez teljesen normális reakció. Teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a macska vagy élő, vagy halott állapotban van azelőtt is, hogy mi arról a saját szemünkkel megbizonyosodnánk. Sokkal inkább az tűnik butaságnak, hogy egy élő-holt macskát feltételezzünk. Valójában azonban ebben rejlik a kvantummechanika esszenciája.
Adunk a rendszernek egy órát, majd feltesszük a kérdést: él-e a macska? A macska szuperpozícióban van, egyszerre él és halott, egészen addig, míg ki nem nyitjuk a dobozt (vagyis mérést nem végzünk), és azzal a macska lehetséges állapotai (él vagy döglött) közül rákényszerítjük egynek a felvételére. Ha még mindig mindig nem állt össze, elmagyarázza helyettünk Sheldon az Agymenőkből: Ha sikerült megérteni a dolgot, akkor gyorsan elrontjuk az egészet: Schrödinger ugyanis az egész gondolatkísérletet annak illusztrálására találta ki – éppen 80 éve –, hogy mekkora marhaság a szuperpozíció korabeli értelmezése. Hiszen egy macska nem lehet egyszerre élő is meg halott is, ez teljesen nyilvánvaló. Maga Schrödinger is azzal folytatta a gondolatkísérletet a macska összeomlott szuperpozíciója után, hogy "de hát ez az egész NEVETSÉGES", csak erről az utókor aztán elfeledkezett, és éppen a teória bizonyítékaként emlegeti azóta is a példát. Az általánosan elterjedt kvantummechanikai teóriát akkoriban Koppenhágai értelmezésnek nevezték (a koppenhágai Bohr intézetben dolgozta ki egy másik híres elméleti fizikus, Werner Heisenberg), Schrödinger pedig arra akart a gondolatkísérlettel rávilágítani, hogy ennek az általánosítása hibás: a szuperpozíció kizárólag kvantumszinten, vagyis elemi részecskék méretében lehet érvényes.
és nem valós! ) kísérletet állította fel, hogy ha egy élő macskát berakok egy dobozba, és mellé teszek egy hasadásra, és radioaktív sugárzásra hajlamos anyagot, majd egy percig magára hagyom a macskát az anyaggal, akkor két dolog történhet minden egyes időpillanatban: az anyag hasad és a cicának annyi, vagy az anyag nem hasad és a macsek él. A részecskéről a Bohr-vezette atomfizikusok azt mondták, hogy a megfigyelésig (a doboz kinyitásáig) a részecske egyszerre (! ) lehet a hasadt és nem hasadt állapotban. Schrödinger kritikája erre az volt, hogy a ha a részecske egyszerre hasadt és nem hasadt, akkor mi a helyzet a macskával? A macska nem lehet egyszerre élő és halott. Az egész gondolatkísérlet lényege, hogy Schrödinger arra próbált rávilagítani, hogy lehet, hogy a részecske lehet egyszerre több állapotban is, amíg meg nem figyelem, a macska akkor is egyértelműen él vagy halott bármelyik időpillanatban, tehát e két dolog (jelen esetben a kvantumfizika és a klasszikus fizika) között feloldhatatlan ellentmondás van, azaz a Bohrék által felállított elmélet hiányos vagy hibás, mert nem lehet összhangba hozni a klasszikus fizikával.
De mi lesz ha majd megpróbáljuk összehozni a klasszikus fizikával? Vegyük ezt a példát. Fogok egy macskát. Berakom egy dobozba együtt egy radioaktív részecskével. A részecske ha feleződik (mint hasadóanyag) olyan sugárzást bocsájt ki ami megöli a macskát. Namármost. Hogy a részecske feleződött-e, nem tudom meg, amíg ki nem nyitom a dobozt és meg nem vizsgálom. Amíg ezt meg nem teszem, addig az Önök értelmezése szerint, a részecske el is bomlott meg nem is. Eddig rendben van, de a macskára nem mondhatom, hogy amíg ki nem nyitom a dobozt, egyszerre eleven és halott! Kell, hogy legyen valami módja hogy az apró és a nagy dolgok fizikáját összehozzuk. És ez a macska története, ami új irányt adott a kvantummechanikának.