Még a tó közepéig sem repült. Aztán Kilja Miska dobta. Elröpült a golyó, ki tudja, hol állt meg, erdőkön, tengereken is túl. - Szólok apámnak - mondta a víziszellem középső fia. Lement a tó fenekére, és mindent elmondott apjának. Erre a víziszellem legidősebb fiát küldte fel: - Fussatok versenyt Kilja Miskával. Ha megelőzöd, nem fizetünk adót. Ha ő előz meg, megfizetjük. A víziszellem fia kilépett a tóból, és így szólt: - Hé, fussunk versenyt! Ha megelőzöl, megkapod az adót, ha nem, nem fizetünk. Kilja Miska elgondolkodott, egy árva szót sem szólt. - Ejnye, de elgondolkodtál. Talán bizony félsz? Gyerünk, versenyezzünk! - ingerli a víziszellem legidősebb fia. - Te akarsz velem versenyezni?! - gúnyolja vissza Kilja Miska. - Zöldfülű vagy te még ahhoz. Vékonyak a csontjaid, gyengék az inaid. Jobb lesz, ha öcsémmel versenyzel. - Hol az öcséd? Kilja Miska kivette az egyik nyulat a zsákból: - Itt az öcskös, vele versenyezz! Felálltak. Finnugor népek meséi/Hanti mesék/Kilja Miska – Wikikönyvek. Kilja Miska elengedte a nyulát. A nyúl befutott az erdő szűrűjébe villámsebesen.
Sajnos nagy problémám a gyerekes viselkedés, az unatkozás és hogy nem találom fel magam, de pl. depresszió abszolút nem nyomaszt, kisebb szorongás elő szokott jönni, de valahogy egyre jobban tudom kezelni és összességében derűs vagyok. Ismerkedés azonban még mindig nagy nulla. A PMO-val töltött időből az előző évhez képest jelentősen sikerült lefaragni (adatokat már inkább nem írok be) és a tiszta, de különösen az egybefüggően tiszta napok száma is többszörös lett, a II. félévben egyre jobban, de a rekord 15 nap lett csak sajnos. Hát ennyi volt eddig, most nagyon remélem sikerül a vágyva vágyott 21 napot elérnem. Majd később írok még. Mindenkinek erős motivációt kívánok!
1950-re a világ termőföld készletének a fele alkalmatlanná vált a növénytermesztésre az egyre intenzívebb kihasználáson alapuló mezőgazdasági technológiák miatt. A Mérgezett Föld központi témája a talajpusztulás és annak megoldási lehetőségei. A tudományos-ismeretterjesztő filmet mindenkinek érdemes megnézni, akit érdekel a fenntartható mezőgazdaság és a bolygónk jövője. Az emberiség 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel. A talaj egy véges erőforrásunk, 1950-re a világ termőföld készletének a fele alkalmatlanná vált a növénytermesztésre az egyre intenzívebb kihasználáson alapuló mezőgazdasági technológiák miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A probléma súlyossága várhatóan nőni fog, ahogy egyre több embert kell ellátni élelmiszerrel. Az intenzív mezőgazdasági termelés nélkül nehézkes lesz az emberiség élelemmel való ellátása, de a talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt ez az intenzív művelés fenntarthatatlan. A film olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen?
Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a felel termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik.
Házi mozi 2019. november 24. Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel. 1950-re a világ termőföld készletének a fele alkalmatlanná vált a növénytermesztésre az egyre intenzívebb kihasználáson alapuló mezőgazdasági technológiák miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? A Mérgezett Föld című dokumentumfilm elementáris erővel, de mindvégig rendkívül tény- és tárgyszerűen mutatja be a termőterület csökkenésének okait. A filmet írta, fényképezte és rendezte: Kővári Gábor Mihály Tovább a forrásra:
"Mérgezett Föld": ökofilmklub és kerekasztal-beszélgetés Békéscsabán Borsos Béla, állatorvos, humánökológus, az alternatív mezőgazdasági rendszerek kutatója, író Szabó Attila – Kukutyin Műhely, Ferencszállás Ráki Zsolt – Körös-Maros Biofarm Kft., Gyulavári Mihály Melinda – moderátor, kutató, ökológiai közgazdász, KRTK Békéscsaba, titkár, Magyar Permakultúra Egyesület Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a fele termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen?
Mérgezett Föld - első változat - YouTube
Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat. Stáblista:
egyértelműen rombolja a talajt és a talajéletet. Erről szól a film egy része is. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az ártalmas lenne, mondjuk, egy boronával vagy sekély tarlóhántással 10–15 cm mély talajművelés, amelyben és fölötte azért ott maradnak a korábbi szántóföldi növények maradványai a felületen, amik takarják télen a talajt és táplálékot biztosítanak a talajlakó élőlényeknek is. Még az öko-termelők között is vannak olyanok, akik azt mondják, hogy a legjobb gyomirtás a szántás, nyilván nem a mélyszántásra gondolnak. Az a szélsőséges másik álláspont, amely szerint a teljes talajművelés, szántás nélkül, közvetlenül a talajra vetve és vegyszeres glifozátos gyomirtással kezelve a talajt, jobb lenne az élővilág szempontjából vagy a talaj szempontjából – szintén nem igaz. Sőt, nagyon veszélyes a gyakorlat terjesztése. Emögött a tudatlanság és a vegyipari lobby húzódik meg. Mert a glifozát rákkeltő anyag, bejutott már mindenhova, pusztít az élővizeinkben, a szervezetünkben és rendkívül veszélyes az egész élővilágra.