A nemtudás naivitásában azonban két izgalmas irány lett adott számomra a kép ekphrasziszában. Az egyik az aerodinamikai lehetetlenség: a test csaknem függőleges tartása és a karok sután rásegítő mozdulata teljesen valószerűtlenné teszik az ember mint olyan szárnyakkal történő repülését. A repülésben adott a zuhanás, vagyis joggal tekinthetjük (a reneszánszban igen kedvelt) narratív típusú festménynek Landon alkotását: egyszerre olvashatjuk a dicsőséges szárnyalást és a zuhanást az alakok mozgásában, mintha Daidalosz csak simán belelökné fiát a mélységbe. A másik a bibliai kontextus felidézése: Daidalosz és Ikarosz mintha a keresztény angyalok antik előképei lennének, bár meztelenségük lehetőséget ad az erotikum megidézésére, ám Daidalosz ágyéka combjai rejtekében tűnik el, Ikarosz szemérme pedig elvileg látható lenne, a formaábrázolás viszont a kép ezen részén teljesen elmosódott, s különben is, nemét csak a mitológiai történetből ismerjük, ezen a képen teljesen feminin, vagy kis engedménnyel androgün.
Daidalosz és Ikarosz mítosza ezzel a festménnyel tehát éppen azt rögzíti végül, ami: az európai ember antropológiai sajátosságát, az istenülés vágyát, Isten keresését, a tudás akarását és kultúrájának két legfontosabb gyökerét, az antikvitást és a kereszténységet. Mondhatjuk persze, hogy akkor nem történt semmi, csak egy unalmas megerősítés, ám mindez, ne feledjük, mégiscsak egy izgalmas - néha magányos - séta eredménye. És akkor még nem is beszéltünk a Minotauruszról és az apa-fiú viszonyról... 2009. január 05.
A Daedalus átirányítás ide. Egyéb jelentéseit lásd Daedalus (egyértelműsítő lap). Daidalosz Daidalosz és Ikarosz Házastársa Naukraté Gyermekei Ikarosz Szülei Iphinoé Meropé Métión Foglalkozása építész A Wikimédia Commons tartalmaz Daidalosz témájú médiaállományokat. Icarus és Daedalus Charles Paul Landon festménye, 1799 Daidalosz ( görög betűkkel Δαίδαλος, latinosan Daedalus, etruszk változata Taitle) mitikus görög képfaragó, kézműves, művész. Az ókori hagyomány úgy tartja, hogy ő találta fel a fafaragást, [1] a fejszét, a fúrót. Ő faragott először lépő lábakkal, nyitott szemekkel, elálló kezekkel emberi alakokat. A szájhagyomány több istenszobrot Daidalosz alkotásának tart. A monda szerint Athénban született és itt találta fel az asztalosmesterséget is. Unokaöccsét, Talószt (Oinopión király egyik fiát, és egyben tanítványát, a fazekaskorong és a fűrész feltalálóját), megölte, letaszította az athéni Akropoliszról, mivel az veszélyeztette hírnevét. Az athéniak bosszújától tartva Kréta szigetére menekült, ahol Minósz királynak ajánlotta szolgálatait.
Tovább...
A spanyol Barcelona együttesében 2003-ban bemutatkozó argentin játékos egészen 2021-ig volt részese a Barcelona csapatának és történetének. Messi Aranylabda címeit tehát mind a katalán csapat színeiben szerezte. Ez klubszinten is több rekordot vont maga után, hiszen az ifi csapatokat is figyelembe véve 552 meccset játszott le gránátvörös-kék mezben, amiken elképesztő mennyiségű 485 gólt szerzett. A rengeteg gól persze sok más rangos trófeával is párosult az idők során. Ennek köszönhetően ezen idő alatt a Barcelona csapata gyarapodott: 10 Spanyol bajnoki címmel, 7 Spanyol kupával, 7 Spanyol szuperkupával, 4 Bajnokok Ligája trófeával, 3 UEFA Szuperkupával, 3 FIFA Klubvilágbajnoki trófeával, 1 Audi kupával, 2 Katalán kupával. Lionel Messi pályafutása az argentin válogatottban Messi 2005-ben mutatkozott be az argentin válogatottban, a magyar válogatott ellen Budapesten. Lionel Messi ismét a France Football aranylabdása - Infostart.hu. Az ekkor még 18 éves Messit a 64. percben küldték pályára. Az első válogatott szereplése azonban nem alakult álomszerűen számára, hiszen mindössze 47 másodpercet tölthetett a pályán, miután kiállították egy könyöklés miatt.
Döntött a France Football: alapjaiban változtatja meg az Aranylabda-szavazást! Több változást jelentett be az ötletgazda France Football a labdarúgásban legnagyobb egyéni elismerést jelentő Aranylabda-díjjal kapcsolatosan. A L'Équipe francia sportnapilap pénteken közölte, hogy a jövőben már nem a naptári évre vonatkozóan nézik majd a teljesítményeket és az eredményeket, hanem szezont illetően. A 2022-es Aranylabdára a július 31-én véget érő női Európa-bajnoksággal húzták meg a határt, így az év végi, katari férfi világbajnokság már a 2023-as díjba számít majd bele. Komoly változások jönnek Aranylabdaügyileg, a vb-t nem nézik majd a 2022-es díjnál. A szeptemberben szavazásra bocsátott listákat illetően szigorúbb előkészítést ígértek, a France Football és a L'Équipe kollektívájának munkáját az Aranylabda nagyköveteként Didier Drogba segíti, valamint olyan szavazók, aki az előző voksolás során a legpontosabbnak bizonyultak a végső sorrendet illetően. Ezúttal vietnami, új-zélandi és cseh újságírót nevesítettek. A férfiaknál 30, a nőknél 20 jelölt kerül fel a listára, míg a legjobb kapusnak járó Jasin-díjra és a legjobb 21 éven aluli labdarúgónak járó Kopa-trófeára vonatkozóan 10-10 játékosból áll a lista.
Ha mai fejjel gondolkodtam volna akkoriban a Citynél, akkor valószínűleg lenne egy Aranylabdám, ebben egészen biztos vagyok. Bajnoki cím a Cityvel > BL-győzelem A 2011/12-es idény hozta meg a Manchester City első igazán nagy sikerét azután, hogy az Abu Dhabi United Group megkaparintotta a klubot. A szezon emlékezetes versenyfutást hozott a két manchesteri klub között, az utolsó forduló pedig minden idők egyik legdrámaibb befejezésével zárult; a City szó szerint az utolsó másodpercekben biztosította be a bajnoki címet. Balotelli elmondta, az a nap meghatározóbb volt az életében, mint amikor az Interrel megnyerte a Bajnokok Ligáját. "Úgy gondolom, hogy igen. Érzelmesebb volt az a pillanat a Bajnokok Ligájánál. Mario Balotelli: „Képességek terén egy szinten vagyok Messivel és Ronaldóval” - Eurosport. A Bajnokok Ligája csodálatos, és hát az is nyilvánvaló, hogy az a legnagyobb trófea, amit klubszinten megnyerhetsz, elvégre a Bajnokok Ligájáról van szó, de az, ahogyan a miénk lett a bajnoki cím a Manchester Cityvel, nagyon sok érzelmet szabadított fel bennünk. Még nekem is túl sok volt az az érzelem, hihetetlen nap volt. "
Ez a szócikk az 1956–2009 között odaítélt, majd a 2016-tól ismét önállóan átadott, az év legjobb, Európában játszó labdarúgójának odaítélt díjról szól. A 2009 és 2016 között átadott díjat lásd a FIFA Aranylabda szócikkben. A labdarúgó-világbajnokság legjobb játékosának odaítélt díját lásd a labdarúgó-világbajnokságok díjai szócikkben. A Ballon d'Or, vagyis az Aranylabda az európai labdarúgás legfontosabb egyéni trófeája, melyet a legjobb teljesítményt nyújtó labdarúgó kaphat meg. A díjat 1956 -ban alapította a francia labdarúgó szaklap, a France Football Gabriel Hanot, Jacques Ferran, Jacques Goddet és Jacques de Ryswick újságírók kezdeményezése alapján. [1] A választás szabályai az idők folyamán változtak, 1995 óta az Európában játszó labdarúgók is megkaphatják, vagyis nem számít, hogy milyen nemzetiségűek, csak európai csapatnál legyenek leigazolva, 2007 -ben pedig kiterjesztették valamennyi labdarúgóra. Régebben az európai szövetség (UEFA) tagállamainak egy-egy szakújságírója szavazhatott a legjobbakra, 2007 után azonban 96-ra nőtt a zsűri tagjainak száma.