Bátaszék legöregebb fája, a település büszkesége, a Szent Orbán Kápolna melletti molyhos tölgy lett a 2016-os év európai fája, hozták nyilvánosságra Brüsszelben. A februárban meghirdetett versenyen a legtöbb, 72 653 szavazatot a bátaszéki fa kapta, olvasható a szervező Environmental Partnership Association közleményében. Fotó: Elblinger Ferenc / Karmenu Vella környezetpolitikáért felelős uniós biztos a díjátadón videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket. Szerinte a fák arra emlékeztetnek mindannyiunkat, hogy milyen fontos része életünknek a természet. Pavel Poc, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának egyik alelnöke, a díjátadó egyik védnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy "a fákkal való találkozás számos történetet hoz felszínre, amelyek gyakran legendákká válnak, néha történelmünk részét képezik. Bátaszék legöregebb fája, a molyhos tölgy lett az év európai fája | Érdekes Világ. " A versenyszervezők reménye szerint Az év európai fája kezdeményezés néhány éven belül páneurópai mozgalommá válik, amely jelentősen és mérhetően fogja erősíteni a helyi közösségeket és a környezettudatos életmódot.
Bátaszék legöregebb fája, a település büszkesége a Szent Orbán Kápolna melletti MOLYHOS TÖLGY Bátaszék Tolna megye délkeleti részén a Dunát kísérő ártér és a Mecsekhez kapcsolódó szőlővel beültetett dombvidék vonulata között helyezkedik, a Szeged-Bátaszék és a Szekszárd-Mohács főközlekedési utak kereszteződésében. A Mecsek keleti dombságához tartozik az a szőlőhegy, amely élőhelyet ad a 300 - 400 évesre becsült molyhos tölgynek. A molyhos öreg tölgy története A rendszerváltást követően az első polgármester Werner Mihály volt, aki édesapjától idősebb Werner Mihálytól hallotta, hogy a Rákóczi szabadságharc (1703-1711) utáni szerb-horváth betelepítések idején az Orbán hegyet beültették, és a tölgyes erdőben makkoltatással állatokat, disznókat tartottak. Ebből az erdőből maradt meg épen az öreg molyhos tölgy. A német betelepülők építtették a tölgy mögé a Szent Orbán Kápolnát 1754-ben, ugyanis megfogadták, ha az 1738-as nagy pestisjárvány veszedelme elmúlik, akkor kápolnát emelnek. Molyhos tölgy év fája faja lumbosacra. Szent Orbánnak a szőlőhegyek patrónusának tiszteletére emelt kápolna a barokk építészet szép emléke lett.
A boreális övben nem él meg, és a Mediterráneumnak is csak az északi peremén fordul elő: elterjedési területéből kimarad szinte a teljes Ibériai-félsziget, miként a Földközi-tenger déli szigetei is: Korzikán, Szicílián és az Égei-tenger szigetein honos, Szardínián, a Baleár-szigeteken, Máltán, Krétán és Cipruson viszont nem. Közép-Európában a Kárpát-medencében (és a Morva-medencében) húzódik összefüggő elterjedésének északi határa: a Magyar-középhegységben a délnek néző, melegebb hegyoldalak típusos növénye, többek közt e növényfaj előfordul a Bükk-vidéken is. [1] [2] Több növénytársulásban is részt vesz; van, amelyikben domináns. Németországban és Belgiumban csak kisebb foltokban fordul elő. Molyhos tölgy év faa.gov. Megjelenése [ szerkesztés] Kis és közepes termetű fa; 15 méternél magasabbra ritkán nő meg. Ágai göcsörtösek, kérge keresztirányban is repedezik, morzsolható. Hajtásai nemezesek vagy pelyhesek. Lombja bőrszerűen kemény. Leveleinek alakja nagyon változatos: sekélyen vagy mélyen karéjos, egyes formáké mélyen osztott.
Az öreg fa és kápolna közösen őrzi a települést és lakóit, akik az '56-os Dunai árvíz idején is ide menekültek. A tekintélyes fát a helyi földművesek gondozták: levágták száraz ágait, és a csonkot megfestették, ezzel védve a betegségektől. Máig élő hagyomány, hogy a fa tölgy törzsét május 25-én borral locsolják, ezzel biztosítva a következő év bő szőlőtermését. A megmérettetés célja volt, hogy megmutassa a fák kulturális és természeti értékét. Bátaszék legöregebb fája, a molyhos tölgy lett az év európai fája - Ring Magazin. A versenyben nem csupán a fák szépsége, mérete vagy kora számított, hanem olyan fákat lehetett nevezni, amelyek fontosak a körülöttük élő közösségnek, találkozási pontot kínálnak, vagy történetek kapcsolódnak hozzájuk. Fotó: Révész Dániel A versenybe 15 érdekes történet és figyelemre méltó fa került. Belgiumból, Bulgáriából, a Cseh Köztársaságból, Anglia, Észtországból, Franciaországból, Németországból, Magyarországról, Írországból, Észak-Írországból, Lengyelországból, Skóciából, Spanyolországból, Szlovákiából és Walesből neveztek. Nagyon fontos számunkra a verseny természetvédelmi és társadalmi hatása egyaránt.
Egyre több ember küzd a lábaikon kialakult kanyargós visszerekkel, ami bizony ideális talaja a vénás trombózisnak, és friss felmérések szerint minden második visszeres betegnél kialakul. Sokan, amikor azt hallják, hogy trombózis, egyből az életveszélyes mélyvénás trombózisra gondolnak, pedig a felületi vénákban is kialakulhat. Bár ez kevésbé veszélyes állapot, ennek ellenére kezelést igényel. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondja, hogy kik a veszélyeztetettek és hogy pontosan mit kell tudni a betegségről. Így hat a meleg idő a trombózisos lábra. Elhízottaknál és férfiaknál a leggyakoribb Egy friss tanulmány során kiderítették, miszerint a visszeresség mellett mik játsszák a legnagyobb szerepet a felületi vénás trombózis kialakulásában A 230 visszértágulattal rendelkező résztvevő közül 128-nak volt felületi vénás trombózisa, és megfigyelték, hogy gyakrabban alakult ki a férfiaknál, az elhízottaknál, illetve azoknál, ahol protein S hiányt állapítottak meg. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint a nők hormonális rendszere más, mint a férfiaké, továbbá a felületes vénás tágulatokra ők sokkal nagyobb figyelmet is fordítanak rá.
Mellkasi fájdalom Sajnos van, hogy a mélyvénás trombózis nem jár semmilyen figyelemfelhívó tünettel- ekkor gyakran már a leszakadt vérrög okozta tüdőembólia az első jel. Ennek egyik fő tünete az erős mellkasi fájdalom, köhögés, súlyosabb esetben vérköpés. A fájdalom hasonlíthat a szívrohamhoz is. Ekkor a fájdalom éles és szúró, különösen mély lélegzetvételkor. Amennyiben felmerül a tüdőembólia gyanúja, mihamarabb hívjon mentőket, hiszen ekkor minden perc számít! Légszomj, szapora pulzus A tüdőembólia a mellkasi fájdalom mellett légszomjjal és szapora pulzussal is járhat, ugyanis a vérrög akadályozza a véráramlást, így lelassítja az oxigén áramlását. Ekkor légszomj lép fel, a szív pedig gyorsabban kalapál, hogy kompenzálja az O2 hiányt. Utazol trombózis után? Erre nagyon figyelj! Trombózis után a betegnek több mindenre is szükséges odafigyelnie, hiszen ha egyszer már kialakultak vérrögök, úgy lényegesen nagyobb eséllyel következik be újra az állapot. Éppen ezért fokozott figyelmet kell ezentúl fordítani a prevencióra.