Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseket az Országházban. A mai nap a megemlékezésről, a büszkeségről és a háláról szól, a csendes munkával vagy a zajos sikerként elért eredményeket ünneplő, magyar örömről. Hazafiságról, tálentumról, kitartásról, szorgalomról, a szabadság kiteljesítéséről – fogalmazott Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadásán hétfőn az Országházban. Áder jános - hírek, cikkek az Indexen. Áder János felidézte, hogy az áprilisi törvények szentesítése után az újonnan választott Országgyűlés megalakulásakor, az országgyűlési nyitányra készült cikkében Kossuth arról értekezett, hogy a magyarok békére vágynak. De a szabadságért, a békéért vállalják a veszélyt is, készek áldozatot hozni. Ez pedig a további munkához szükséges erőnek "kimeríthetetlen forrása". Mint hozzátette, Kossuth akkor még okkal bízott abban, hogy az a munka, amit a kormány és az Országgyűlés elvégez, az ország minden polgára számára értéket teremt.
Ez a nagyság átka. Ha a férje lemond, onnantól azt csinál, amit akar. Kérem, nézze el nekem, hogy erre nekem, mint tisztességes adó fizető állampolgárnak, igényem van. Az állam is igényt tart a fizetésem 34, 5%-ra. " Azt épeszű ember nem mondja (és nem is gondolja), hogy az államelnökné a meztelen testére vette fel a blézerét. Ilyet nem létezik elkövetni az Ő helyzetében. Koltay András az NMHH új elnöke. De az igenis kínos, hogy testszínű feszes blúzt vett alá. Ez az öltözet – a felvétel igazolja – nem illik az ország első asszonyához, különösen akkor, ha magát valóban keresztyén nőnek tartja. Már pedig az együtt imádkozás – ami nagyon szép és bátor vállalás(! ), hogy ezt ország-világ előtt megteszi – olyan alkalom, amihez megfelelő külső megjelenés is szükséges az ő pozíciójában. Mellesleg egy szintén keresztyén hölgy ismerősöm is felhívott, hogy – bár Ő nem tette volna ki ezt a képet, de – valóban nem az alkalomhoz illően öltözött az államelnök felesége. Ha már két nő, egymástól függetlenül is ezt mondja, azt én komolyan veszem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Vannak olvasóink, akik nagyon csinosnak tartják a "first ladyt" és ruháját. Ez ízlés kérdése. Erre mondhatom én, hogy talán ők is elfogultak. Őszintén remélem, hogy az illetékesek látva ezt a képet és a hozzáfűzött kommentárt, legközelebb odafigyelnek, hogy ilyen ne forduljon elő. ( NIF szerk. ) Nemzeti InternetFigyelő
Szerinte a börtönbizniszről szóló törvény miatt az államfő kötelessége lenne az Alkotmánybírósághoz fordulni. Schiffer András a -nak leírta, mit gondol az Orbán-kormány törvényjavaslatáról, amely már a nemzeti konzultáció eredménye előtt rendezné a börtönkártérítések ügyét, amellyel most a Fidesz átlépte a tűréshatárt. Áder jános áder andrás. Szerinte a cím ugyan mesés: A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről, de az előterjesztés hátterében valójában az áll, hogy a fideszes többségű Országgyűlés saját törvényhozási eszköztárával meghiúsítja jogerős bírói döntések végrehajtását. Ez azért egészen új helyzet még a NER tízéves történetében is. A Fidesz 2010 óta próbálja korlátozni a bíróságok autonómiáját, de eddig nem gátolta az eljárásokat jogerősen lezáró bírói döntéseket. Az Alaptörvény – a korábbi alkotmány szövegével ellentétben – egyértelműen rögzíti a hatalommegosztás elvét. Az alapján az Országgyűlésnek a törvényalkotás pillanatáig van köze ahhoz, hogy politikai akaratát jogi normába öntse, az utána önálló életre kel, a bíróság alkalmazza.
Leszámolások a '90-es években: hidegvérű kivégzés miatt emeltek vádat Portik Tamás ellen Egykori bűntársa, Gyüre József meggyilkolása miatt is vádat emelt a Fővárosi Főügyészség Portik Tamás és két társa ellen – derült ki a fővárosi főügyész portálunknak küldött közleményéből. Az áldozatot a lakásában lőtték agyon 1999-ben. Ibolya Tibor hangsúlyozta: Portik az 1990-es évek közepétől egy bűnelkövetői csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. A vád szerint az ügy későbbi sértettje is ennek a bűnelkövetői csoportnak a tagja volt. A vádirat szerint Portik Tamás már fiatalkora óta ismerte a sértettet, 1999. évben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért Portik megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát, hogy öljék meg a férfit. Az emberöléssel megbízott két férfi (K. Gábor és a korábbi sajtóhírek szerint Sz. József – a szerk. ) 1999. április 25. napja körül megjelent a sértett XI.
A Portik Tamásnak dolgozó tanú szerint főnöke a korszak egyik legismertebb nyomozóját, D. P. -t is zsebre tette, de igen részletesen beszámolt Portik brutális ügyleteiről is. K. Gy. tanú – aki állítása szerint az 1990-es évek második felében Portik Tamásnak dolgozott, a pénzét kezelte – a tárgyaláson zártláncú videorendszer segítségével tett vallomást, és eltorzították az arcát. D. -nek Pasarétre vitte a pénzt Egyebek mellett azt mondta Portik Tamásnak: nem kevés pénzt fizettek a rendőröknek, hogy a biztonsági kamerák felvételei ne kerüljenek ki. A vádlott erre azt válaszolta, hogy a tanú hülyeségeket beszél, és felszólította, nevezze meg azokat, akik a fizetési listán voltak. A Portik Tamás és Jozef Rohác ellen folyó büntetőper szálai másfél évtizeddel ezelőttre vezetnek, amikor négy halálos áldozatot követelt az Aranykéz utcai robbantás. A tanú a Fővárosi Törvényszéken csütörtöki videoközvetítésében említette S. I. -t, C. F. -et és a vádbeli időszak egyik legismertebb nyomozóját, D. -t is, akinek – állította – többször is vitt pénzt egy pasaréti lakásba.
pedig tettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és velük szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban. A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az ügyet egyesítse, a Portik Tamás ellen emberölés bűntette miatt már bírósági ügyszakban folyamatban lévő másik büntetőügyhöz (a Lakatos-ügyhöz– a szerk). A főügyész megjegyezte: a harmadik férfival, az emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – egy elkülönített eljárásban. Őt a főügyészség egy másik ügyben elkövetett bűnpártolással is vádolja; a vád szerint egy 1998-as emberölési ügy (Fenyő-ügy – a szerk. ) miatt indult büntetőeljárás későbbi szakaszában, 2017-2018. évben, az emberölés felbujtói (Portik és Gyárfás – a szerk. ) ellen indult büntetőeljárás meghiúsítására törekedett oly módon, hogy a birtokában lévő, ügy szempontjából releváns bizonyítási eszközt (a Portik-féle hangfelvételeket – a szerk. ) nem adott át a nyomozó hatóságnak, hanem azt pénzért ajánlotta fel a felbujtással gyanúsított személynek (Gyárfás Tamásnak – a szerk.
2015. feb 12. 16:24 Aranykéz utca: A tanú szerint a rendőrök le voltak fizetve Le volt fizetve minden rendőr; ha úgy dolgoznak ahogy kell, másképp alakult volna a nyomozás - mondta egy tanú a négy halálos áldozatot követelő, másfél évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban Portik Tamás és Jozef Rohác ellen folyó büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön. K. Gy. tanú - aki állítása szerint az 1990-es évek második felében Portik Tamásnak dolgozott, a pénzét kezelte - a tárgyaláson zártláncú videorendszer segítségével tett vallomást, és eltorzították az arcát. Egyebek mellett azt mondta Portik Tamásnak: nem kevés pénzt fizettek a rendőröknek, hogy a biztonsági kamerák felvételei ne kerüljenek ki. A vádlott erre azt válaszolta, hogy a tanú hülyeségeket beszél, és felszólította, nevezze meg azokat, akik a fizetési listán voltak. A tanú említette S. I. -t, C. F. -et és a vádbeli időszak egyik legismertebb nyomozóját, D. P. -t is, akinek - állította - többször is vitt pénzt egy pasaréti lakásba.