A negyven év jogosultsági időn belül elegendő legalább harminc év keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső idővel szerzett jogosultsági idő, tíz év lehet a gyermeknevelési, gyermekgondozási idő olyan nőnél, akinek gyermekek otthongondozási díjat állapítottak meg. Általános esetben legalább harminckét év keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal kell rendelkezni a negyven év jogosultsági időn belül, és legfeljebb nyolc év lehet a gyermeknevelési, gyermekgondozási idő. Gyermekek otthongondozási díja jogszabály kötőszó. Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegénél keresetként, jövedelemként a nyugdíjjárulék köteles gyermekek otthongondozási díja összegét annak kifizetése, folyósítása időpontjától függetlenül csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb. Az ellátás mellett – az otthon végzett munka kivételével – napi négy órában lehet keresőtevékenységet folytatni. A gyermekek otthongondozási díjának bevezetésével bővült a beteg gyermeket otthon gondozó szülők támogatása, mert a múlt évben bevezetett tartós ápolást végzők időskori támogatása mellett most már a fiatalabb életkorú szülő is könnyebb élethelyzetben vállalhatja a beteg gyermek ápolásának, gondozásának feladatát.
Felelős: pénzügyminiszter Határidő: a 2020. évi, a 2021. évi és a 2022. évi központi költségvetés tervezése során Vissza az oldal tetejére
A háziorvos az igazolást milyen dokumentációk alapján állítja ki?
Ki jogosult rá? Az a szülő, aki a súlyos fogyatékosságából vagy tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik. Azt, hogy ki az önellátásra képtelen, a 6 éven aluli gyermekek esetében szakorvos, egyéb esetekben szakértő állapítja meg. A vizsgálat arra terjed ki, hogy az ápolt gyermek bizonyos tevékenységek elvégzésében – étkezés, öltözködés, tisztálkodás, illemhelyhasználat, kontinencia, lakáson belüli közlekedés, köznevelési intézmény látogatása során – mennyiben szorul segítségre. Mekkora az összege? A GYOD összege a bevezetéskor, 2019-ben havi bruttó 100 000 Ft volt, 2020-ban havi bruttó 123 910 Ft-ra emelkedett, 2021-ben havi bruttó 147 315 Ft-ra emelkedett, 2022. január 1-től az akkor érvényes minimálbér összegére emelkedik. Az ellátás összegéből 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra. Gyermekek otthongondozási díja jogszabály fogalma. Annak, aki két beteg gyermeket nevel, másfélszeres összegben jár az ellátás. Lehet-e mellette munkát végezni? A szülő a GYOD mellett legfeljebb napi 4 órában – kivéve az otthoni munkavégzést – folytathat keresőtevékenységet.
Horvátország A horvát férfiak nyugdíjkorhatára korábban 65 év volt, a nőké pedig mindössze 62, 5 év, de a következő években a nők korhatára addig emelkedik, amíg eléri a férfiakra vonatkozó szintet. A hatályos jogszabályok értelmében ezután majd mindkét nem esetében 67 évre emelkedik a küszöb. Románia Romániában a férfiakra vonatkozó korhatár 65 év, a nőkre vonatkozó korhatár kb. 61 év 4 hónap. A nők korhatára évente kb. 4 hónappal emelkedik 2023-ig, majd utána kicsit lassabban, amíg a küszöbérték eléri a 63 évet. Szerbia A férfiak nyugdíjkorhatára 65 év, a nők 63 évesen és 2 hónaposan mehetnek nyugdíjba, valamint legalább 15 munkaévvel kell rendelkezniük. Mennyi az öregségi nyugdíjkorhatár 2021 során? Mutatjuk, mennyi a nyugdíjkorhatár Magyarországon!. Szlovákia Szlovákiában egészen alacsony, 62 év 7 hónap az általános korhatár. Ezt 2023-ig fokozatosan emelik 64 évre, de egy jelenleg hatályos döntés értelmében annál feljebb már nem emelkedik a küszöb. Szlovénia Szlovéniában 65 év az általános nyugdíjkorhatár, azonban a nők legalább 20 évnyi jogviszony igazolásával már 64, 5 évesen, 40 évnyi jogviszonnyal pedig mindkét nem képviselői, akár már a 60 éves kor betöltésével is nyugdíjba vonulhatnak.
"Jelenleg egyáltalán nincsenek arra utaló jelek a vállalatok személyzeti politikájában, hogy egyszer majd általánossá válhat a munkavállalók alkalmazása a törvényes nyugdíjkorhatár eléréséig" - tette hozzá Ulrike Mascher, a VdK elnöke. Ugyanakkor vannak szakértők, akik szerint a munkaerőpiac lassan alkalmazkodik majd a változásokhoz. Holger Bonin, a ZEW gazdaságkutató intézet szakértője a Die Welt című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: igen biztató folyamatok indultak meg az utóbbi években, így például az 55 év feletti korosztályokban a foglalkoztatottság a 2000-ben mért 43 százalékról 2010-re 62 százalékra emelkedett, vagyis egyáltalán nem reménytelen idős korban munkát találni vagy megtartani az állást. A 2029-ig tartó átmeneti időszak pedig elég hosszú. "Az eddigieknél is kreatívabb megoldások kerülnek majd elő, olyanok, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk" - mondta a szakértő. Nyugdíjkorhatár: búcsút inthetnek a hatvanasok a békés időskornak a magyarok többsége szerint - Napi.hu. A nyugdíjkorhatár emeléséről 2007-ben döntött az Angela Merkel vezette konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció.
A nyugdíjkorhatár más országokban Az elöregedés miatt hasonló tendenciát mutat a nyugdíjkorhatár Európában, de természetesen még a szomszédos országok nyugdíjkorhatára is különféle eltéréseket mutat a magyarországi szabályozáshoz képest, a nyugdíjkorhatár rendszere országonként különböző. Ausztria A nők általános nyugdíjkorhatára Ausztriában is 65 év lesz, de az csak 2033-ra éri el a 65 évet a nyugdíjkorhatár változás által, mivel a jelenleg 60 éves korhatár 2024. január 1-től évente emelkedik 6 hónappal. Csehország A cseheknél mind a nőkre, mind pedig a férfiakra 63 éves és 8 hónapos nyugdíjkorhatár vonatkozik. Óriási nyugdíjkorhatár-emelés jöhet Magyarországon. A jövőben ezt fokozatosan fogják emelni, ameddig 2030-ra eléri a 65 évet, a gyermekes nőkre pedig 2036-ig speciális szabályok vonatkoznak. Horvátország A horvát férfiak nyugdíjkorhatára korábban 65 év volt, a nőké pedig mindössze 62, 5 év, de a következő években a nők korhatára addig emelkedik, amíg eléri a férfiakra vonatkozó szintet. A hatályos jogszabályok értelmében ezután majd mindkét nem esetében 67 évre emelkedik a küszöb.
Az állami rendszerben történő jóváírásból azonban nem lett semmi. Pontosabban a befizetéseket 2013 óta követni lehet az Ügyfélkapun keresztül, de a 2011 előtti "hozomány" egy életre elveszett – pedig azokról pontosan tudni lehetett volna a magánpénztárak nyilvántartásai alapján. Azon túl, hogy ez az egyének számára igazságtalan lehet, az egyéni számlák hiánya még egy nagy veszélyt hordoz. A kötelező magánpénztárak kiiktatása után a teljes nyugdíjfizetés az államra hárul, annak minden sokszor emlegetett kockázatával együtt. Éppen ezért nem lehet összehasonlítani a Matolcsy-féle reformot a lengyelek 2013-as intézkedéseivel, pedig ott szintén elvonták a kötelező pillér befizetéseinek állampapírokban tartott részét és a rekvirálással ott is az államadósságot akarták csökkenteni. Ott azonban ezt valóban úgy csinálták, hogy közben a rendszer fenntarthatóságát is sikerült javítani. A kulcs – azon túl, hogy nem igyekeztek sóval behinteni a magánpénztárakat – az, hogy ott már 1999 óta léteztek egyéni számlák.
Németországban januártól 65 évről fokozatosan 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár. Az öregségi nyugdíj nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó korhatára 2012 és 2024 között évente egy-egy hónappal, majd évente két hónappal tolódik ki, a 67 évet így 2029-ben érik el. Aki azonban 45 év munkaviszonyt tud igazolni, továbbra is nyugállományba vonulhat 65 évesen. A korkedvezményes nyugdíj intézménye is megmarad, ez azonban szerényebb járandóságot biztosít. A legutóbbi teljes évből, 2010-ből származó adatok alapján egyre többen élnek a korkedvezmény lehetőségével - írta szerdán a Süddeutsche Zeitung. A lap beszámolója szerint tavaly csaknem minden második nyugdíjba vonuló német a 65. év betöltése előtt ment nyugdíjba; összesen 674 ezren vonultak nyugállományba 2010-ben, 47, 5 százalék - csaknem 320 ezer ember - a korhatár előtt. Ugyanez az arány 2000-ben még csak 14, 5 százalék volt, 2005-ben pedig 41, 2 százalék. A korhatár előtt nyugdíjba vonulók havi járandósága átlagosan 113 euróval marad el a 65. év betöltése után nyugdíjba vonulók járandóságától.
(Az átlagos nyugdíjba vonulási kor természetesen eltérhet ettől. ) Látható, hogy az adatok mindenhol a 60-67 éves intervallumban helyezkednek el, de azon belül nagyon változatosan alakulnak. A lengyel és osztrák nők például 60 éves korukban már elhagyhatják a munka világát, míg olasz társaik csak 67 éves koruktól tehetik meg ezt. Magyarország ebből a szempontból a középmezőnyhöz tartozik: nálunk jelenleg 64, 5 év az öregségi nyugdíjkorhatár. Ugyanakkor a legtöbb helyen már döntöttek a korhatárok emeléséről, amit a társadalom fokozatos elöregedése indokol. Ausztria: Az Ausztriában dolgozó nők még sokáig élvezhetik kivételes helyzetüket. Csak 2024-ben kezdődik meg a korhatár emelkedése, melynek során évente fél évvel kerül majd feljebb a küszöb. Így 2033-tól a férfiakhoz hasonlóan a nők is csak 65 évesen kezdhetik majd el a nyugdíjas éveiket. A széles körben elterjedt korkedvezményes nyugdíj az osztrák dolgozók számára is elérhető: akik hosszú biztosítási jogviszonyt tudnak felmutatni, ők néhány évvel korábban is visszavonulhatnak.
A változás minden olyan személyt érint, aki 1970. április 6. és 1978. április 5. között született. Ők azok, akik a hatályos jogszabályok alapján 67 éves korukban nyugdíjba vonultak volna, de most még egy plusz évet dolgozniuk kell. Az 1970. április 5-én vagy azt megelőzően születettek esetében nincs változás, a jelenlegi állami nyugdíj korhatár alapján mehetnek nyugdíjba. Az 1978. április 6-át követően születettek esetében pedig az a változás, hogy ők már csak a 68. életévükben mehetnek nyugdíjba. Az új ütemterv szerint a 2046/47-es év 74 milliárd fontot takarít meg az államnak, ez "a generációk közötti tisztesség fenntartása a várható élettartam folyamatos növekedésével összhangban" – mondta a Munkaügyi és Nyugdíjügyi Minisztérium (DWP) vezetője. Több sebből vérzik a korhatár emelés indoklá sa David Gauke, az Alsóházban a következőket mondta: "mivel a várható élettartam tovább emelkedik, és az állami nyugdíjban részesülő emberek száma nő, biztosítanunk kell a tisztességes és fenntartható rendszert.