Forrás: [link] 2011-ben Közép-Európa több, mint 70 korábbi demokratikus ellenzéki prominens személyisége – közülük többen Orbán korábbi kollégái, beelértve Vaclav Havel cseh elnököt is – kiadott egy szenvedélyes nyilatkozatot, (a "Budapesti Felhívás-"t) amely az Orbán által az EU határain belül épített államra figyelmeztetett: "Súlyos veszélybe került a szabadságban egyesült Európa célkitűzése". "Megtörtént az, amit az Európai Unió hivatott megakadályozni, és amit sokan elképzelhetetlennek tartottak: az Unió határain belül, a 2004 óta tagállam Magyarországon felszámolták a liberális demokráciát. Forrás: [link] 2018. 28. 00:16 Hasznos számodra ez a válasz? Václav Havel halálának 10. évfordulójára emlékeztek Csehországban - Nemzeti.net. Kapcsolódó kérdések:
Mindez lassan ismét zsákutcába vezeti Magyarországot – áll a hétfői Guardian szerkesztőségi cikkében. Magyarországgal foglalkozott a Die Presse konzervatív osztrák napilap, illetve a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív lap is. A Die Presse szerzője szerint a jelenlegi európai politikai elit néhány kivételtől eltekintve inkább siralmas képet nyújt, de ebből a sorból is kitűnik Orbán Viktor magyar kormányfő és Milos Zeman cseh elnök. Burkhard Bischof úgy véli, hogy amióta Silvio Berlusconi nincs kormányon, van néhány másik államférfi, akik az "Európa első számú politikai sarlatánja" címre pályáznak. Orbán Viktor például – írta – már három éve "buldózerként vonul keresztül a politikai színtéren", egyre mélyebb árkokat húzva a társadalomban, állandóan az alkotmányon "babrálva", ami miatt az Európa Tanács szakértői már "a demokrácia komoly fenyegetettségéről" beszélnek. PuPu BLOGJA: ORBÁN ÉRZELMI POLITIKÁJA.. Milos Zeman cseh államfő a cikkíró szerint baloldali populistaként mindeddig enyhébb elbírálásra számíthatott a fősodorbeli európai baloldali liberális médiában, mint a nemzeti konzervatív Orbán, s ezt olyan "belpolitikai tombolásra" használta ki, "mintha nem lenne holnap".
A FAZ szerzői hozzátették, hogy a befektetőket elbizonytalanítja a törvényi és adózási környezet gyakori változása, és az is visszafogja a beruházási hajlandóságot, hogy gyakran torzít az Orbán-kormány tevékenységéről a német sajtóban kibontakozó kép.
Abban az évben, a francia forradalom kétszáz éves évfordulóján, országainkban összeomlottak a kommunista rendszerek. Még emlékszem 1989 nyarára, amikor a lakásodon találkoztunk. Akkor azt mondtam, hogy rövidesen elnök leszel. Mondd, szerinted a kommunizmus végleg elbukott, vagy még visszatérhet? Václav Havel: Viszontlátásra, Havel! Václav Havel | Beszélő. Kedves Polgártársak! Ma, a déli órákban Karel Schwarzenberg kancellár átadta a szövetségi parlamentnek a levelemet, melyben tudatom, hogy 1992 július 20-án 18 órakor lemondok a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöki tisztéről. Erre a lépésre érett megfontolás után határoztam el magamat, miután megállapítottam, hogy azokat a kötelezettségeket, amelyekhez a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasághoz és alkotmányához való hűségesküm kötött, nem tudom már tovább teljesíteni olyan módon, amely összhangban lenne beállítottságommal, meggyőződésemmel és lelkiismeretemmel. Václav Havel: Vissza a politikához! Egy brit barátom szerint a posztkommunista államok egyik legnagyobb problémája az, hogy vezetőik nem képesek egyértelműen és világosan eldönteni, mik is ők voltaképpen: független értelmiségiek vagy gyakorló politikusok.
színes magyar rockopera, 1984, r: Koltay Gábor, magyar hang, angol felirat, 93' 09. 08. 19:30 Szent István tér Vendég: Nagy Feró, Vikidál Gyula Rendező: Koltay Gábor Író: Boldizsár Miklós Forgatókönyvíró: Szörényi Levente, Bródy János, Koltay Gábor Operatőr: Andor Tamás Zene: Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs Szereplők: Pelsőczy László, Vikidál Gyula, Berek Kati, Kovács Ottilia, Sára Bernadett, Deák Bill Gyula, Victor Máté Gyártó cég: Budapest Játékfilmstúdió 2K restaurált Az első magyar rockopera-film sajátos módon dolgozta fel a magyar államalapítás, István király és a pogány Koppány történetét. A Szörényi Levente és Bródy János zenéjére készült rockoperát 1983-ban a Királydombon mutatták be viharos sikerrel, a korszak legnagyobb rocksztárjainak közreműködésével. A film ennek az előadásnak sajátos pop-artos effektekkel megjelenített, animált változata, ahol maga a vágás is szertelen rockot jár. Az István, a király közönsége egyre szélesebb lesz, a darab azóta is számtalan előadást megért, de a bemutató kultuszához semmi nem fogható.
Bár a csata után a győztesek a meggyilkolt vezérért és elesett híveiért gyertyákat gyújtanak, a cselekmény végén a tűzijátékok István győzelmét ünneplik, így Koltay Gábor műve – talán az alkotók szándéka ellenére – szimbolikusan a szovjet támogatással létrejött, illegitim Kádár-rendszer mellett áll ki. A korabeli nézők éppen azért nem látták ezt a problémát, mert mint arra Mátyás Győző is rávilágított, az államszocializmus évtizedei alatt "torz volt a nemzettudat" és a társadalom történelemképe. "Ez az ország élni akar és felejteni! " – fogalmazza meg István a kádári emlékezetpolitika legfőbb célját, a kollektív felejtést Boldizsár Miklós drámájának végén. Tiltások és tabuk árnyékolták be a nemzeti identitás alapját képező Szent István-évforduló ünneplését, a nézők azért sem gondolhattak a Koppány–Nagy Imre párhuzamra, mert az "ellenforradalomként" ismert ötvenhatot mint "népfelkelést" és a forradalom 1958-ban kivégzett miniszterelnökét is csak a rendszerváltozás éveiben rehabilitálták nyilvánosan.
A nyolcvanas években az MSZMP vezetői újabb reformokkal próbálták megerősíteni a meggyengült életszínvonal-alkut, ám a társadalom széles körét érintő gazdasági válság és a politikai ellenzék erősödése meggátolták a mentőakciót. Sokak szerint az államszocializmus válságának évtizedében a magyarok rendszerváltozásba vetett hitét az István, a király alapozta meg. A hazai beatkultúra két meghatározó előadója, Bródy János és Szörényi Levente Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján írta meg a rockmusicalt, amelynek 1983. augusztus 18-án volt az ősbemutatója a budapesti Városligetben. Koltay Gábor ezt az előadást "dokumentálta". A darab hatalmas közönségsikert aratott, azonban a korabeli kritikák elmarasztalták a filmet egyrészt azért, mert videoklipes stílusa (gyorsvágások, lassítások, speciális effektusok) megmásította az eredeti mű atmoszféráját, másrészt ennek az állításnak némileg ellentmondva azért is kritizálták az István, a király t, mert nem film, csupán "lefilmezett színpadi előadás".
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2015. ápr 29. 15:27 Nagyon elrontották az István, a király-filmet Budapest — Az István, a király létrejöttében Bródy János (69) mellett Koltay Gábor (65), a színpadi műből készült film rendezője játszott fontos szerepet Szörényi Levente (70) életében, de szerinte ő az is, aki azt megakadályozta, hogy a darab világhírű legyen. "Vitathatatlan, hogy Koltay Gábor nélkül nem jött volna létre az István, a király 1983-ban. Pontosabban: nem 1983-ban jött volna létre. Azért fontos ez, mert néha olyan már, mintha az ő fejéből pattant volna ki maga az ötlet is. Nem ez a helyzet. (…) Koltay érdeme egyrészt az, hogy ráharapott a tervre, másrészt, hogy el tudta adni Nemeskürty tanár úrnak. (…) Elfogadtuk Koltayt menedzserként, szervezőként. És nem csak úgy. Rendezőnek is elfogadtuk. Sajnos. (…) A szereplők kiválasztása az én dolgom volt. Pontosabban a hangok, az énekesek kiválasztása. Hogy a filmbe ki került be, arra már nem volt ráhatásom.
Csapattagok: Batizi Emese, Balogh Villő, … Mikola verseny 2022. 23. A Mikola Sándor Országos Középiskolai Tehetségkutató Fizikaverseny döntőjébe jutott Keresztély Zsófia 9. a és Szatmáry Benedek 9. a osztályos tanulónk. Gratulálunk! Közelgő események A Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium idén kezdte a 120. tanévét. Iskolánk nagy múlttal, hagyományokkal és nagyszerű eredményekkel bíró (országos viszonylatban 2., 3. 5. hely), állami fenntartású zuglói intézmény. A gimnázium fő céljai közé tartozik többek az önművelésre képes, felsőfokú továbbtanulásra és az iskolai hagyományok továbbvitelére alkalmas diákok nevelése. Elsősorban a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek iránt érdeklődő jó tanulók (4, 5 körüli átlag, közepes osztályzat nélkül) jelentkezését várjuk. Tovább → Szívesen taníttatná gyermekét az ország egyik legjobb középiskolájában? Szeretné, hogy a gyermeke tehetsége a legjobb kezek közé kerüljön? Értékajánlatunk keretében a Budapesti Szent István Gimnázium diákjait tanáraink felkészítik a legnevesebb magyar és külföldi egyetemekre, mindemellett a nyári táborok, ausztriai és franciaországi sítáborok, kenu- és kerékpár táborok, színjátszás, énekkar, sportkörök, szakosztályok, újságírás, szakkörök, kirándulások, csereprogramok élményekkel olyan örök közösséggé válnak, melyben felnőtt életük során egyszerre nyújtanak egymásnak sorvezetőt és értékrend-közösséget.
Az Az című Stephen King mozi apropóján elnosztalgiáztam picit és sorra vettem a szerintem legjobb King megfilmesítéseket. Csakis a mozifilmek közül válogattam, tehát az 1990-es tévésorozat és a Tim Curry-féle horrorbohóc nem szerepelhet a listán, bármekkora kedvenc is, ám így is rengeteg nagyszerű történet közül volt lehetőség mazsolázni. Carrie (1976) A film, amivel a King adaptációk hulláma elkezdődött. Az író első sikerkönyvéből Brian De Palma készített sikerfilmet, amely azon kevés horror közé tartozik, amelyet Oscar-díjra jelöltek. Sissy Spacek remekel a kisvárosi lány bőrében, aki saját felnőtté válásánál talán csak vallási fanatikus anyjától (Piper Laurie) retteg jobban. A film a pubertáskori traumák metafórája, amelynek vérfürdőbe torkolló fináléja minden iskolabálozó legszörnyűbb rémálmait idézi. Ragyogás (1980) Stanley Kubrick filmje talán az egyik legismertebb King adaptáció mind közül. A hírveréshez nem kis részben nyilván az is hozzájárult, hogy maga a szerző többször is hangoztatta, mennyire elégedetlen Kubrick interpretációjával.
A családon belüli erőszak tematikáját körüljáró alkotásban nincsenek természetfeletti erők, a horror is inkább a lelkekben zajlik, vannak viszont remek színészek és egy lebilincselő sztori, amit ideje lenne újra felfedezni mindenkinek. Az eminens (1998) Bryan Singer a Közönséges bűnözők elsöprő kritikai sikere után, de még az X-Men előtt rendezte meg ezt a kamaradrámát, amelyben egy tinédzser egy véletlennek köszönhetően leplezi le idős szomszédját (a mindig mindenben remek Ian McKellen), az egykori náci háborús bűnöst, aki azóta is bujkál az igazságszolgáltatás elől. Halálsoron (1999) Frank Darabont második börtöndrámája, amelyet ismét King alapanyagából készített. Tom Hanks személyében egy igazi hollywoodi sztárral a főszerepben a film négy Oscar-jelölést is begyűjtött, miközben ismét bebizonyította, hogy King mennyivel több puszta horror-kisiparosnál. Persze ez nem jelenti azt, hogy a rettenet ne lenne jelen ebben a történetben is; a villamosszékes jelenet a mai napig felejthetetlen nyomokat hagyott bennünk.