2014. június 27. 16:22 MTI Hatszázhuszonöt éve, 1389. június 28-án (a Julianus naptár szerint június 15-én, Szent Vitus napján) zajlott le a "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csata, amelyben az oszmán török hadak döntő győzelmet arattak a szerbek vezette keresztény csapatok fölött. Az ütközet évszázadokra megszabta Szerbia és vele együtt a Balkán sorsát, egyben a mai napig a szerb nemzeti tudat, hagyomány, emlékezet fontos része. I. Murád szultán nyughelye – Csámborgó. Az első szerb fejedelemségek Koszovó területén alakultak ki, és itt volt az első szerb királyság szíve is. A középkori Szerbia Dusán István uralkodása (1331-1355) idején élte virágkorát, Dusán halála után azonban egymással marakodó részekre hullott, ami megkönnyítette a Balkánon előrenyomuló törökök térhódítását. Az Oszmán Birodalom 1354-ben Gallipoli elfoglalásával vetette meg lábát Európában. I. Murád szultán 1365-ben elfoglalta Drinápolyt (ma: Edirne), ahová székhelyét is áthelyezte. 1371-ben a Marica folyónál vívott csata nyomán török fennhatóság alá került Macedónia és Dél-Koszovó is.
Például a Szerbián át menekülő Hunyadit Brankovics elfogatta, s csak a magyar országnagyok erélyes fellépése miatt nem adta ki Murád szultánnak. Hatásai [ szerkesztés] Ezután Rigómező oly mértékben meg volt pestissel fertőzve, hogy évekig nem lehetett élni az amúgy igen termékeny területen. Első rigómezei csata. A későbbiekben Koszovó területét szerb lakossága elhagyta, helyükre rengeteg albán települt be (ezzel egyidejűleg Makedónia északi felébe is), akik ma is ott élnek. Bár a második rigómezei csatában a szerbek nem vettek részt, valószínűleg ez a csata szintén hozzájárult a Rigómezővel kapcsolatos szerb nemzeti legenda kialakulásához. Források [ szerkesztés] Stephen R. Turnbull, The Ottoman Empire 1326–1699, Osprey Publishing, 2003 Jean W. Sedlar, East Central Europe in the Middle Ages, 1000–1500, University of Washington Press, 1994 Matthew Bennett, The Hutchinson Dictionary of Ancient & Medieval Warfare, Taylor & Francis, 1998
Amikor pedig a felesége megcsalta, megbocsátott neki, ráhagyta minden vagyonát és ő vonult vissza. Mivel Miloš Obilić neves hősnek számított, sok irigye is akadt, például Vuk Branković herceg, aki meggyanúsította, hogy áruló lett. Erre ő megesküdött, hogy mindjárt a második napon megöli a szultánt, hogy ártatlanságát bebizonyítsa, még akkor is, ha az életébe kerül. Így hát beszökött a török táborba, mondván, hogy át akar állni és titkos információi vannak a szerbek terveiről. A szultán megörülvén a jó hírben levő árulónak, a sátrába hívatta. Ő a porba vetette magát, és úgy tett, mintha meg akarná csókolni a szultán cipőjét. Ekkor előrántotta a tőrét, és szíven szúrta a szultánt (a tőr mérgezett volt). Miloš végül a testőrség kardcsapásainak áldozatává vált. Ezt ma egyre valószínűbbnek tartják, főleg a szultán halála miatt. Szamár-sziget szellemkatonái: Az utolsó rigómezei csata. A csata után is egy keresztény lovag híre terjedt el, aki a szultánt megölte. Bajazid fermánjában Szulejmán bég, Bursa kádijához is egy Miloš Kupili (v. Kobilić) áll a gyilkos neveként.
A történelem maga nem ismer sehol sem egy Miloš Obilićet. Ezért a történelemírás abból indul ki, hogy Miloš Obilić valójában Nikola Vratkovićnak hívták "Miloš", a "kedves" melléknévvel és Lázár feleségének a testvére volt. Életében Miloš Nikolának hívták. A későbbi nevét Obilić, korábban Kubili, Kubilović vagy Kobilić, valószínűleg a török szóból kubila=gyilkos kapta. És ténylegesen, a török történetíró Idris Bitlisi a 15. században egy Miloš Nikolát említ a szultán gyilkosaként. A legenda egy további szereplője Marko szerb királyfi (Kraljević Marko), aki a legenda szerint nem vett részt a csatában. Későn érkezett, így hát ő lett az egyetlen királyi sarj, aki a csatát túlélte és a török uralmat el kellett ismernie. Marko Mrnjavčević a mai Makedóniában uralkodott Prilep város környékén. 1393, vagy 1394-ben halt meg a rovinei csatában, I. Bajazid oszmán szultán havasalföldi hadjárata során. Utolsó szavai állítólag azok voltak, hogy inkább meghal, ha cserébe a kereszténység diadalmaskodik.
A vérellátás javulásának első jelei 6–8 hét elteltével mutatkoztak, 6 hónapi kezelés után a betegek 50%-a visszanyerte potenciáját, 20%-nál az előzőleg hatástalan papaverin injekció ekkor már sikeres volt, 25%-nál a vérellátás javulása mutatkozott, noha a papaverin továbbra sem hozott eredményt. A második vizsgálatban kimutatták, hogy a Ginkgo Biloba 76%-ban volt hatásos azoknál az idős férfiaknál, akik korábban antidepresszánsokat szedtek és szexuális zavarokról számoltak be. Még inkább meglepő, hogy a tanulmány azt is kimutatta, hogy a Ginkgo nők esetében 91%-ban hatékony a szexuális funkció javításában. Átlagosan így 84%-ban bizonyult hatékonynak ez a gyógynövény. A kutatás alapján a Ginkgo a szexuális válasz-ciklus mind a 4 szakaszában pozitív hatással bírt (vágy fázis, izgalmi fázis, orgazmus, megnyugvás). Hatásmód A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a Ginkgo javítja a vérkeringést az erek tágítása által, csökkenti a vérlemezkék"ragadósságát" és emellett erős antioxidáns hatással is bír.
Fehérjében gazdag dióinak fogyasztása csak kis mennyiségben ajánlott, mert mérgező lehet nagyobb dózisban. A levélben található, potenciálisan allergizáló és toxikus glinkgolsavat a levélből készült kivonat már nem tartalmazza. A ginkgo biloba hatásai A ginkgo leveleket és terméseit gyógyhatású szerként használják a világ számos területén. A pozitív hatások közül kiemelkedőnek számít a ginkgo asztmára, bronchitisre, szív- és érrendszeri betegségekre, a perifériás véráramlás, valamint az agyi funkciók javítására gyakorolt hatása. Magas antioxidáns tartalma miatt segít a szabadgyökök elleni védekezésben A ginkgo antioxidáns tartalma számos egészségügyi előnyének hátterében áll. Magas flavonoid- és terpenoid tartalma, amelyek erős antioxidáns hatásukról ismert vegyületek, és mint tudjuk, az antioxidánsok segítenek semlegesíteni a szabad gyökök káros hatásait. A szabad gyökök olyan erősen reaktív részecskék, amelyek a szervezet metabolikus folyamatai során keletkeznek, például amikor az élelmiszert energiává alakítjuk.
Az adatok elemzésekor, a kutatók nem találtak összefüggést a ginkgo biloba szedése, és a szellemi hanyatlást jelző tünetek változása, például az emlékezetromlás, a figyelem zavara vagy a nyelvi készségek rosszabbodása között. A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) leveléből készült kivonat nem lassítja a szellemi leépülést - állítják a Journal of the American Medical Association (JAMA) című orvosi szaklapban kedden megjelent tanulmány szerzői. A Pittsburghi Egyetem kutatóinak nyolc éven át tartó követéses vizsgálatában részt vevő 3069 ember egyik fele napi rendszerességgel szedett ginkgót, másik fele placebót kapott. A kiválasztás véletlenszerű volt, az adatokat gyűjtő orvosok sem tudták, hogy ki melyik csoportba tartozik. A ginko biloba a leggyakrabban alkalmazott gyógynövény A tanulmányhoz 72-től 96 éves korig toboroztak önkénteseket az Egyesült Államok keleti részéből. Azok, akik hatóanyag-tartalmú tablettát kaptak, naponta kétszer 120 milligramm ginkgokivonatot szedtek. Az emberek szellemi állapotát a tanulmány ideje alatt, 2000 és 2008 között hat amerikai akadémiai orvosi központban mérték fel.
A tinnitus optimális kezelése függ a kiváltó októl. Elfogadott tény, hogy a páfrányfenyő kivonatai is segíthetik a gyógyulást és kezelést. Mivel a fülzúgás gyakran jár együtt érrendszeri megbetegedéssel, a ginkgo pedig javítja a vérkeringést, ezért is használják gyakran a ginkgo biloba kivonatait tinnitus kezelésére. A ginkgo biloba, mint jó keringésjavító van elkönyvelve: Segíthet a fülzúgással járó zajok és egyéb kellemetlenségek csökkentésében. A ginkgo biloba szerepe a sportban A ginkgo fokozza a vérkeringést, ami nemcsak az agyműködés szempontjából előnyös, de az izomműködésnek is hasznos. Amikor az izmokban nő a véráram, több oxigén, tápanyag és hormon jut el ide. Ráadásul a salakanyagok és méreganyagok is könnyebben távoznak, ez pedig segíti a regenerációt. Testépítők előszeretettel használhatják az edzések alatti fokozottabb koncentrálóképesség javítására. Segít az agy-izom kapcsolat erősítésében, ami a testépítésben kiemelten fontos tényező. A páfrányfenyő képes a végtagok ereinek vérellátását javítani, ezért alkalmas az időszakos izomgörcsök, izomgyengeség kezelésére is.
Ezek a tünetek hasonlóak a kb. 50-60 db. keserümandula vagy barackmag elfogyasztása után észlelhetőkhöz. De ha megpörköljük a magokat, akkor számos betegségben alkalmazhatjuk: a kísérletek kimutatták, hogy lazítja a simaizmokat és csökkenti a gyulladásokat. Ennek következtében pl. az idült hörghurutra kedvező hatású: csökkenti a váladékozást, szünteti a köhögési ingert. Javítja a keringést is, növeli a hajszálerek átjárhatóságát és elősegíti a vizenyő kiürülését. Patkányoknál agyi vérkeringést javító hatást is észleltek. Antibiotikus hatást is tapasztaltak, bélférgek ellen is hasznos. Vizes kivonatát a bőr gombás betegségeinek kezelésére találták hatásosnak. Étkezési célú felhasználása A ginkgómagot a buddhisták előszeretettel fogyasztják, sokszor helyettesítik vele a húsételeket. Kínában és Japánban teljesen természetesen használják a magot. Mi még ugyan nem fedeztük fel gasztronómiai előnyeit, de a keleti népeknél ez már nem ismeretlen. A termés ősszel érik be, az első fagyok után gyűjthető a fáról vagy fa alól.