4 fő) 2000Ft/fő Csoportos (kategóriánként 15 főtől) FT/FŐ Óvodás 660Ft 2000Ft Diák (18 éves kor felett) 3000Ft Nyugdíjas Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy a belépőjegy egyszeri belépésre jogosít! Üdvözöljük a Veszprémi Állatkert honlapján! Állatkertünk a Balatontól mindössze 15 km-re, csodálatos környezetben várja látogatóit az év minden napján, így hétvégéken és ünnepnapokon is. Az egész napos programot nyújtó állatkerti séta bármely korosztály részére kellemes kikapcsolódást jelent, ahol felfedezhetik az állatok csodálatos világát és találkozhatnak legújabb kedvenceinkkel. A honlapunkon található információk segítségével mindenki könnyedén megtervezheti kirándulását. Találkozunk az Állatkertben! Nyitva tartás Időszak Hétköznap Hétvégén december 1. - február 28. 9. 00 - 15. 00 9. Veszprémi Állatkert - Veszprém | Közelben.hu. 30 március 1. - március 31. 00 - 16. 00 április 1. - április 30. 00 - 17. 30 május 1. - szeptember 30. 00 - 18. 00 október 1. - október 31. 30 november 1. - november 30. Az Állatkert az év minden napján, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tart!
A Veszprémi Állatkert egy különleges időutazásra is invitál, egészen pontosan a triász, a jura és a kréta időszakok világába, a nemrég megnyílt Dínó Parkkal. Állandó programok A gyerekek az egyik sátorban dinókat festhetnek, a másikban gipszből véshetnek ki dínó csontvázat, míg a harmadik helyszínen egy mini ásatást alakítottak ki, ahol a szerencsések kincsekre is bukkanhatnak. További élményeket nyújthat a Zoo Kalandpark, amely a Veszprémi Állatkert Gulya-dombi részén található új bejárat közvetlen szomszédságában várja a gyermekeket. Veszprémi állatkerti belépő arab world. A Kalandparkban egy 32 kiállásos kötélpálya áll a bátor kalandvágyók rendelkezésére és animátorok segítenek a beöltöztetésben. A pálya 150 cm magasság alatt használható.
Az állatparkban a számtalan hagyományos állat mellett több féle egzotikus és érdekes állat is megtalálható (például kamcsatkai medvék, madagaszkári félmajmok, ormányos medvék). A állatkert Gyula-dombi részén az Afrika szavanna kifutó, mellette a csimpánz világ található. A park nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos nevelésre, ezért hozta létre a Böbe majom tanodája Oktató- és Kiállítóházat melyben különböző bemutatókat tekinthetünk meg természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban. Veszprem állatkerti belépő árak . A gyermekeket Kölyökdzsungel játszóház és terrárium mászókákkal, csúszdákkal várja. A játszóteret kívülről egy terrárium öleli körbe, ahol különleges hüllőket figyelhetünk meg. Megközelítés gépjárművel a 8. számú főútról kanyarodva a Tapolcai elágazó úton a táblákat követve. Helyi járatok közül 2-es, 3-as, 5-ös, 8-as, 10-es, 13-as és 80-as buszokkal.
1964, Marosi S. − Szilárd J. 1981 Somogyi S. 1997) a feltöltődés nagyobbrészt csak a pannon utáni korszakban fejeződött be, így az egész pliocént (régebben felsőpliocén) egy fluviolakusztrikus időszakként értékelték. A fluviolakusztrikus jelző egy átmeneti − tavi, folyóvízi − állapotot jelez. Ennek a fluviolakusztrikus időszaknak a jellegzetes üledékének tekintették az Unio wetzleri-s keresztrétegzett homokot. • Hosszú múltra tekint vissza az elképzelés is, amely szerint a "felsőpliocén keresztrétegzett homok denudált felsőpannóniai szárazulati felszínre települt folyóvízi üledék" (Ádám L. 1975). E teória szerint a pannon végére – pliocén elejére a tó nagy része feltöltődött, az ún. Tanúhegy – Wikipédia. Szlavóniai-beltó területére húzódott vissza. Az elképzelés első megfogalmazója Sümeghy J. (1923, 1953) volt. Az újabb kutatások tovább pontosították a Pannon-beltó feltöltődésének a folyamatát, ill. ezzel párhuzamosan a keresztrétegzett homokok korát. Pécsi M. (1986, 1987, 1988) a folyórendszer kialakulását és az ehhez kapcsolódó "Unio wetzleri"-s keresztrétegzett homok felhalmozódását a pontusi emelet és a pliocén közötti átmeneti periódusra, a Bérbaltavári korszakra helyezte, amelyet megelőzött a Pannon-beltó visszahúzódása, [4] a már korábban, főleg deflációs úton kipreparálódott völgyekben és azok oldalában is megtalálható.
A tó téli-tavasz eleji algaközösségére jellemző, hogy olyan kisméretű (< 10 µm) algák alkotják, amelyek azonosítása modern mikroszkópos módszerekkel sem lehetséges. Egy, a tavalyi évben az intézetünkben indult munka pont ezen algák azonosítását tűzte ki célul modern molekuláris biológiai módszerek segítségével. A kapott eredmények a tó diverzitásának pontosabb megismerését szolgálják majd.
A Balaton-felvidék hegyei óidei vörös homokkő vonulatok, fiatal bazaltvulkánok, laza homokos felszínek, kemény triász mészkőszirtek, amelyek földtani képződményeinek sokasága, valamint változatos fejlődéstörténete miatt igen tagolt terület, s a geológiai, felszínalaktani ritkaságok valóságos tárházát nyújtja. A mészkövek barlangjai (a balatonfüredi Lóczy Barlang vagy a csónakkal bejárható Tapolcai Tavasbarlang) gyönyörű karsztos, termálkarsztos képződményeket rejtenek. Az Úrkút melletti egykori mangánbánya pedig a trópusi toronykarsztok ősi formavilágát tárja elénk. Zákonyi Ferenc: Nagyvázsony (Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1988) - antikvarium.hu. A karsztos formák mellett a vulkáni képződmények a legfigyelemreméltóbbak. A Hegyestű, ahonnan szép kilátás nyílik a tóra, a környéki hegyvonulatokra és a Káli-medencére, föltárja a fiatal, mindössze néhány millió éve megszilárdult bazalt oszlopos szerkezetét, a régi bányaudvarban kialakított geológiai bemutatóhely pedig hazánk legfontosabb kőzeteivel és ásványaival ismertet meg. A festői Káli-medencét egy parti homokkő vonulat elválasztja a tótól, mégis e belső területet egyre többen keresik föl.
Ez a geológiai környezet száznál több hévforrást (és nem gejzírt) éltetett, melyek magas kovasav-tartalmukkal más kőzeteket cementáltak össze, illetve a gejzirit nevű kovaüledék és nagy mennyiségű mész vált ki hirtelen lehűlt vizükből. A gejziritkúpok a tihanyi táj déli részét tűzdelik, közelebb lépve némelyikben az egykori kürtők, a szabad levegőre vezető csatornák nyomai is felfedezhetők. Belső szerkezetük feltárása sok esetben bányászat eredménye, hiszen a védetté nyilvánítás előtt kőfejtők haraptak ki darabokat belőlük. A Belső-tóra a legszebb kilátást a gejziritmező sziklakúpjairól kapjuk. Nagyvázsony [antikvár]. A ZT ösvény számos különös sziklaképződmény között vezet: közülük a legnevesebb az Aranyház szirtje. Nevét a rajta megtelepedett sárgás zuzmóknak köszönheti, melyek különösen az őszi lombszíneződés idején festik igen tarkára a sziklát. Tetejéről szép a kilátás Tihany belső területeire, de nem vetekszik a S+ ösvényen kissé lejjebb található Hármashegyi-gejziritkúpéval. Erről ugyanis egyenesen festői a panoráma: a Belső-tó sötétkék tükre fölé Tihany takaros településképe magasodik, mögötte felbukkan a fehér vitorlák pöttyözte, türkizben pompázó Balaton.
Így alakultak ki a zalai és somogyi meridionális völgyek. ↑ Keresztrétegzett homok: szélfelhalmozódásos, egykori sivatagi környezetet jelző. Lásd: A litoszféra rendszerben lejátszódó kőzetképző folyamatok. In Dr. Hartai Éva: A változó Föld (tankönyv). (hely nélkül): Földtan-Teleptani Tanszék. 2009. ISBN 978 963 9490 52 9 arch Hozzáférés: 2012. dec. Balaton medence kőzetanyaga area. 13. ↑ Kis-Somló: Kissomló (Kis-Somlyó) A régiek még Hegyes-Kis-Somlyónak írták azt a Somlóhoz nyugatra fekvő kis szőlőhegy névadóját, amely az ország legkisebb borvidékének legkisebb szőlőhegye. A hegy legendáját a Királykő sziklája adja, amely egy kisméretű szikla, ahová a tradíció szerint a muhi csatamezőről menekülő IV. Béla király kaptatott fel a környék zászlósuraival és ekkor határozták el, hogy Dalmácia felé menekülnek a tatárok elöl. Itt, a hegy lábánál született Berzsenyi Dániel. [6] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Tanúhegy [ Tiltott forrás? ] – a Kislexikon szócikke (hozzáférés: 2012. december 17. ) Tanúhegyek - A Badacsony kialakulásának története Márkusné Vörös Hajnalka: Somlóvásárhely Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat - A síkság peremén, a tanúhegy oldalában rész További információk [ szerkesztés] Kaproncai Melinda: A Tapolcai-medence tanúhegyeinek geomorfológiai vizsgálata térinformatikai módszerek segítségével - Szakdolgozat Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine -ben, ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet Természetföldrajzi Tanszék, Budapest 2010
A szárazföldön már megindult a tavasz és a Balaton vizének hőmérséklete is megközelítette már a 10 Celsius fokot, a tó algaállománya ennek ellenére gyakorlatilag még a téli állapotával azonos – olvasható a -n. Az algabiomassza az egész tél végi-tavasz eleji időszak alatt alacsony volt: az a-klorofill koncentráció a Siófoki-medencében 1, 3 és 3, 8 µg/L között, a Keszthelyi-medencében 7 és 13, 5 µg/L között változott, amely nagyságrendileg megfeleltek a korábbi évek tavaszi biomassza értékeinek. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet honlapján megjelent összefoglalóból kiderült, hogy a Siófoki-medence vize algákban rendkívül szegény volt, a Keszthelyi-medencében jellemzően ennél magasabb fitoplankton biomassza értékeket mértek. A tél során mindkét tóterületen a parányi (pár mikrométeres) pikoeukarióta zöldalgák szaporodtak el, a fitoplankton teljes biomasszájának akár a felét is ezek az apró algák adták. Balaton medence kőzetanyaga lake. A pikoplankton parányi gömbjei és pálcikái mellett dominánsan a nagyon karcsú (1-2 mikron átmérőjű) Monoraphidium zöldalga fajok jelenléte volt szembetűnő, mennyiségük azonban a tavasz közeledtével csökkenni kezdett.