A oldalon megjelent közlemény szerint az oltási program előrehaladásával és a járvány megfékezése érdekében keddtől már a Magyarországon élő külföldiek és a taj-számmal nem rendelkező, külföldön élő és külhoni magyar állampolgárok is tudnak regisztrálni az oltásra a honlapon. Erről kormányrendelet jelenik meg a Magyar Közlönyben hétfőn. Hozzátették: a személyazonosság hitelesítése érdekében a regisztrációs felület számukra módosult. Az oltást a Magyarországon élő külföldiekkel kezdik, a külföldön élő magyarok oltására csak később kerülhet sor – írták. Kormányablak - Feladatkörök - Külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba vétele. Az itt élő külföldiek oltása május második felében kezdődhet meg, ennek részleteiről később adnak tájékoztatást – tartalmazza a közlemény. A taj-számmal nem rendelkező, Magyarországon élő külföldieknek a regisztráció során szükséges megadniuk a nevüket, az életkorukat, az e-mail-címüket, a telefonszámukat és az értesítési címüket. Valamint a tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek esetében a tartózkodási engedélyük számát, vagy a személyazonosító számukat, továbbá az útlevél vagy a személyazonosító igazolványuk okmányazonosítóját.
Fotó: MTI/Vajda János Mit kell megadni a regisztráció során? A tajszámmal nem rendelkező, Magyarországon élő külföldieknek az új típusú koronavírus elleni védőoltásra való regisztráció során a nevüket, az életkorukat, az e-mail-címüket, a telefonszámukat és az értesítési címüket kell megadniuk. A tartózkodási engedéllyel rendelkező személyektől pedig a tartózkodási engedélyük számát vagy a személyazonosító számukat, továbbá az útlevél vagy a személyazonosító igazolványuk okmányazonosítóját is elkérik. A tajszámmal nem rendelkező, külföldön élő és a külhoni magyar állampolgároknak szintén meg kell adniuk a regisztráció során a nevüket, az életkorukat, az e-mail-címüket, és a telefonszámukat. Megoldódik a taj-szám nélküli külföldiek és külhoni magyarok oltása is - Portfolio.hu. Emellett a személyazonosító számukat vagy magyar útlevelük okmányazonosítóját, illetve a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját is be kell írniuk. Meg kell jelölniük továbbá egy címet, ahová a védettségi igazolványuk kézbesítését várják. Ezt nem szabad elfelejteni a védettségről - olvassa el a részleteket!
Letelepedési vagy munkavállalási engedély birtokában a külföldiek is vállalhatnak munkát, míg a magyarigazolványosok csak munkavállalási engedéllyel tehetik meg ugyanezt. Nyugdíj: Csak az itt élőknek Egy szegényebb környező országból érdemes Magyarországon nyugdíjba menni, de az állam nyugdíjat csak a belföldön élő, állandó lakcímmel rendelkező személyeknek fizet. A teherviselés szempontjából két elv, a pro ráta és a területi elv érvényesül. Előbbi szerint a magyar állam az illető teljes szolgálati idejét figyelembe veszi, és abból számolja ki a magyarországi munkavégzés után járó nyugdíjat. Azaz húsz év Szlovákiában, majd három év Magyarországon eltöltött munkás év után az itthon letelepedő nyugdíjas a magyar nyugdíjfinanszírozástól a három magyar év utáni nyugdíjat kapja meg, a többit Szlovákia állja. Ez a legtöbb országra és az EU-tagállamokra érvényes. A szovjet utódállamokkal, a volt Jugoszláviával, valamint Romániával viszont olyan megállapodás van érvényben, ami szerint az a fél viseli a nyugdíjterhek teljes összegét, ahol a nyugdíjas letelepedik.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Visszafelé Somoskőújfaluba, átvágsz a Ceberna-patak völgyében húzódó Kercseg-laposon, ami a salgótarjániak egyik kedvelt piknikező helye. Petőfi kunyhó A Somoskői vár alatt, de már magyar területen a Petőfi ligetben áll a Petőfi kunyhó, ami a költő 1845 június 12-i látogatásának emlékét őrzi, mert a helyi legenda szerint benne szállt meg az útja során. Somoskői-bazaltorgona A Cseres-hegység egyik legérdekesebb képződménye. A 9 m magas bazaltömlés öt- és hatszögletű oszlopai egy 4 millió éves tűzhányó kráterében jöttek létre a láva felszín alatti lassú lehűlésének következtében. Hajlott formája európai ritkaságnak számít. Eresztvényi Kőbányák Geológiai Tanösvény A hat megállóból álló, 5, 7 km hosszú tanösvény a híres medvesi macskakő nyomába ered. A bányáról bányára halad, hiszen volt idő, amikor Eresztvény körül tíz bánya is működött egyszerre. Ezek közül ötöt érint az ösvény, amely Salgóbányán ér véget, és ahonnan akár gumikerekű kivonattal is visszatérhet a kiindulópontra. Salgó Vára Salgó vára koronázza a Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni sziklacsúcsát, ami már önmagában is különleges: zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopokból áll.
A világ első, országhatárokon átnyúló nemzetközi geoparkja, fokozatosan építi ki és kapcsolja össze a látványosságokat a határ két oldalán. A tornapályán erősítő és gimnasztikai gyakorlatokat is végezhetnek, az interaktív tanösvény a természeti és történelmi értékeket mutatja be. Az eresztvényi kőbányák geológiai tanösvény egy geocaching állomás. Bemutatja a Medves térség kőbányászat által okozott tájseb-komplexumát. A somoskői vár a magyar–szlovák országhatárt jelző kerítés túloldalán, Somoskő település fölé magasodó vulkáni csúcson található, alatta fekszik a bazaltömlés. Az új építésű kirándulóközpont a vidékre érkezők turisztikai bázisa, mely csodálatos természeti környezetben, a Somoskői vártól 400 méterre, a Medves-fennsík peremén, Somoskőn található. A vár és környéke, mint természetvédelmi terület 1964 óta védett. Állatvilága fajokban gazdag, megtalálható minden, ami megszokott, páratlak kilátással fűszerezve. A Medves-fennsík Magyarország és Európa legnagyobb területű bazaltplatója Magyarország és Szlovákia határán, 520-570 m tengerszint feletti magasságú.
Az építményben barangolva érdemes felfedezni a legszebb kilátóhelyeket. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 9:00 – 17:00, szombat-vasárnap: 9:00 – 18:00 Érdekes látnivaló a közelben a Várhegy oldalában a híres íves bazaltömlés, amely néhány perces sétára található a vár bejáratától. A bazaltorgonáktól kissé távolabb, a tanösvényen továbbhaladva elérünk a letöredezett kőzetanyagból keletkezett kőtengerhez. A vár alatt áll a Petőfi Emlékkunyhó is, amely Petőfi Sándor somoskői látogatásának állít emléket. Somoskői vár Salgó vára – A vár fekvése és története Salgó vára 625 méteres magasságban található a Medves-fennsíkon, Salgóbánya település közelében, Nógrád megyében. A vár a 13. században épült, és az évszázadok során többször cserélt gazdát, míg 1554-ben török kézre került. Bár negyven év múlva a királyi sereg ostrom árán visszaszerezte, az építmény nagy része megsemmisült. A várat 1938-ban kezdték felújítani, komolyabb feltárásra és helyreállításra az 1980-as években került sor. Csupán egyetlen torony maradt viszonylag épségben.
Mivel már másodszor segédkeztem a rejtésben, így a tervet megörökölhettem. Átneveztem és átalakítottam az oldalt. A tavas képeket azonban meghagytam, ezekért Scelét illeti az elismerés! Megközelítés Az ajánlott parkoló N 48° 8, 999' E 19° 51, 735' 510 m [GCEKGT+parkoló] csupán néhány autó befogadására elegendő. Salgótarjánból a 11b jelű autóbusszal tudtok tömegközlekedni. Eresztvény után az első megállónál célszerű leszállni. Kerékpárral is bejárható az útvonal, de van egy kb. 80 méteres lépcsőszakasz, ami gyalogosan is körültekintést igényel a betonvasból készült - itt-ott elálló - támaszok miatt! Itt érdemes vállra venni a "szamarat". A tanösvény A BNPI 4 állomásos tanösvényt alakított ki, mely bemutatja a Medves térség 0, 16 km2-es kiterjedésű, a kőbányászat által okozott tájseb-komplexumát. A zöld ferde-sáv a Kis-bánya és az Új-bánya rekultivált területét köti össze. A tanösvény táblákkal jelölt megállóhelyei a különböző kifejlődésű lávafolyások és piroklasztikumok (vulkáni törmelék, tufa) szerkezetét mutatják be.