Mintha szóba került volna, hogy könyvet ír a betegségéről… Naplót egyébként is írok, elég bőbeszédűt. De nem hiszem, hogy a feljegyzéseimet a szélesebb közönség elé kellene tárnom. Arra jó, hogy leszűrjem a velem és általam történteket. Azt hiszem, meg kell várni azt az időt, amikor már kellő – mondhatni: szinte történelmi – távolságból tudja szemlélni a dolgokat az ember. Én még eléggé benne vagyok, itt a sebem a mellkasomon, érzem, hogy összevissza ropognak a szerveim. Elek zoltán betegsege. Még zavarnak zongorázásnál, főleg a forgó mozgásoknál, a nagy helyzetváltoztatásoknál. De már gyakorolok, és meg is tanultam egy darabot, egy Rahmanyinov-etűdöt. A vezénylésnél ez nem probléma, hiszen állok, a testhelyzet optimális a maximális erőkifejtéshez. Párhuzamosan dolgozik majd A kékszakállúval és a Capriccióval? Richard Strauss operája nagyon nagy falat. A Capriccióban az a kérdés, hogy mi a lényeg, a szöveg vagy a zene. A hősnő, Madeleine grófnő a költőnek és a zeneszerzőnek is randevút ad. Elég bátor gesztus, hogy a műfaj alapos körüljárása – és nem utolsó sorban: 14 opera megkomponálása – után Strauss az inas bejelentésével fejezi be a darabot: "a vacsora tálalva van".
"Az utóbbi időben lejátszott meccseink közül ez volt a leginkább előremutató – taglalta Bálint Réka. – Másfelől sajnos még mindig, rendszeresen felforgatott felállásban kell pályára lépnünk, és ez egyelőre nem is fog javulni. Nehéz tehát ezekre a részsikereinkre alapozni, nagyon remélem, hogy a playoffban teljes kerettel állhatunk ki, aminek következtében megint kicsit átalakulnak majd a szerepek. " Ha második lesz a kék-fehér együttes, a Vasas Akadémia ellen kezdi a rájátszást, ha első, a TFSE-MTK-val. A 31 éves bedobó úgy véli, bárki is jön velük szembe az első körben, azt a párharcot magabiztosan kell hozniuk. Előbb azonban még a Sopron Baskettel küzdenek meg, amelynek amerikai-francia légiósa, Gabby Williams klubja honlapján úgy fogalmazott, a vesztes kupadöntő után kezdenek visszatalálni önmagukhoz, tehát nincs más teendőjük, mint végezni a feladatukat, és magukra koncentrálni. A mérkőzés fontossága csak még inkább motiválja a zöld-sárgákat, és okot ad arra, hogy nagyon elszántan játsszanak, vagyis a nyomás jelen esetben jobb teljesítményre sarkallja majd őket.
Egy hivatal napi működése, Kodály Zoltán műfaji újításai, improvizatív és kollektív zeneszerzői módszerek egy catwalk-koncert keretei között. Az Ügy koncepciója Kodály Zoltán Székelyfonó című daljátékának alapötletéből és formájából ered: egy népdalokból építkező etűdsorozatban kíván képet mutatni a jelenlegi magyar társadalomról. Míg Kodály drámai eposzával az erdélyi falvak életébe nyújtott betekintést, addig Az Ügy alkotói korunk városának jellemző intézményébe invitálnak: egy hivatal napi működésének, az ott felsűrűsödő ügyes-bajos események keresztmetszetét mutatják meg. A cél az egyéni igények és az általános szabályok konfliktusából fakadó élethelyzetek felvonultatása, a maguk abszurditásában és hétköznapiságában. Kodály Zoltán: Székelyfonó (opera keresztmetszet) | Mohácsi Kossuth Teátrum. Minden hivatalba érkező ügyfél saját, banális, mégis egyedi történetének magányos hőse, aki az aznapi rejtélyt próbálja felfejteni, megoldani, letudni – bárki magára ismerhet bennük. Ebben az előadásban azonban a néző a másik oldalon ül: neki kell rendet vágni és egyensúlyt találni az előtte elvonuló problémahalmazban, miután szembesül a panaszok és kérvények sokaságával.
Kodály maga sem tudta, hogy van, akinek nem tetszik híres daljátékának címe… Egy fogadáson – még a Székelyfonó bemutatója idején – Székely Mihály neves operaénekesünk így szólt Péterffy István hoz: – Mondja meg a szakállas barátjának, kikérem magamnak: hogy merte elnevezni rólam a dalművét? Péterffy persze nem merte Kodály t ilyesmivel zaklatni. Kodály zoltán székelyfonó története. Ezért tett néhány kört a teremben, majd visszament Székelyhez és így szólt: – Megmondtam Kodálynak. Azt üzeni, hogy meg fogja változtatni a mű címét Spagátnerfonóra*! *Székely Mihály családneve ugyanis eredetileg Spagátner volt* Lejegyezte: Péterffy István zenetörténész
A daljáték szó alatt sok mindent érthetünk: ide tartozik a német singspiel, a zarzuela vagy a liederspiel. A Székely fonó műfaji gyökerei azonban ennél jóval mélyebbre nyúlnak. Ugyanis a darab a 18 – 19. századi operahagyomány egyik fontos típusának, a szabadító operának a felelevenítése. Ennek a műfajtípusnak a lényege, hogy a főhős, mint felvilágosult egyén, összeütközésbe kerül a hatalommal. Az alapsémája: a főszereplő üldöztetése, rabságba vetése, meghurcolása, majd önfeláldozó segítők által történő szabadulása. Ha a 19–20. századi magyar történelmet nézzük, akkor a szabadságharc, majd a trianoni békeszerződés után az egyszerű néphez is igen közel álló és ismert szituáció volt az elnyomás és a megaláztatás. E-nyelv.hu. Kodály azonban lemond a konkrét történelmi környezetről: a darab cselekményét az időtlenségbe helyezi, ezzel adva egyetemes érvényességet a mondanivalónak. Nem tudjuk, hogy a kérőt kik és pontosan miért üldözik. Alapszituációként csak az adott, hogy üldözik és el kell szakadnia szeretteitől, el kell bujdosnia, mert máskülönben elfogják.
A darab zenéje alapvetően szimfonikus építkezésű, a zenei felépítés egy három részes forma, amely a visszatérés elemeivel és a fináléval válik teljessé. Kodály mesterien fűzte össze a kész anyagot. Lemondott a daljátékszerű cselekményes környezetről, az áttételes lírai és kórusdramaturgiát vitte színpadra, amit már korábbi népdalfeldolgozásaiban is alkalmazott. Kodály zoltán székelyfonó a csitári hegyek alatt. Tulajdonképpen a színpadi formáról való lemondást avatta színpadi gesztussá. A daljáték dalai [ szerkesztés] Elmenyek, elmenyek A citrusfa levelestől Nekem olyan emberecske kéne Üres ládám az ajtóba' Szomorú fűzfának harminchárom ága – A háziasszony dala Én elmentem a vásárra Jók a leányok (Pantomim) Bizony csak meghalok, anyám, édesanyám (Görög Ilona balladája), A malomnak nincsen köve Lányok ülnek a toronyban Hess, légy Most jöttem Erdélyből Egy nagy orrú bolha A csitári hegyek alatt – A leány és a legény kettőse El kéne indulni – A gazdag legény dala Jaj! Jöjjön haza édesanyám! – A rossz feleség balladája Az hol én elmegyek, még az fák is sírnak – A kérő dala Ah!
Kodály hangzásai úgy ötvözik a 20. Vashegyi György, Szerednyey Béla és Bálint Gábor lesznek a Papageno Klasszik vendégei. század komponisztikai követelményeit a népdalok kincsével, hogy egyikük sem veszít jellegéből, tisztaságából, önállóságából, egyediségéből. Alkotása bemutatja a székely emberek hagyományait: a népviseletet, fonót, temetést, lakodalmat; a falu működésének belső törvényeit, a magyar erkölcsiség alapvető pilléreit, a hazaszeretet, a becsület és a hűség megharcolt hegyeit. Nem merész a kijelentés, miszerint aki meghallgatja a Székelyfonót, az megismeri a magyarságot, a székelységet, megérzi a Kárpátok fenyvesének illatát, forrásaink üdítő ízét, lelkiségünk mélységét, és népünk halhatatlan erejét! Mindezt pontosan úgy, ahogyan Kodály világnézete is mutatja, miszerint: "értéktelen az a magyarság, amely nem európai, és számunkra értéktelen az európaiság, ha nem magyar is egyszersmind".