Ezt a várat használta Hunyadi Mátyás is, elsősorban pihenőlaknak. Az Esterházy család több mint 200 éves uralma idején alakult ki Tata barokkos arculata. Fellentári Fellner Jakab városi főépítész tervei alapján épült többek között a Szent Kereszt-plébániatemplom és az Esterházy-kastély. Kamera: Ökoturisztikai központ, Új Kajakház Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet. Sopron, Bécsi út - Webkamera. Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.
Evangélikus templom: 1784-ben a templom alapjának előkészítésekor - a soproni evangélikus templomhoz hasonlóan - facölöpöket vertek a földbe, így biztosítva a megfelelő alapozását az ingoványos talajon. 1781-ben a II. József által kiadott türelmi rendelet engedélyezte az evangélikusoknak imaházak építését, de torony és harang nélkül. Webkamera sopron határ plaza. Ezután épült fel az evangélikus imaház, de tornyot csak 1870-ben építettek hozzá, neogót stílusban a soproni Handler Nándor tervei alapján. Ágfalvi Tájház: A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes épületében kapott helyet. A családi ház - egy 230 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel - ad helyet a gyűjteménynek. A 2008-ban helyi kezdeményezésre létrejött tájház a helyi német nemzetiség néprajzi értékeit mutatja be. Római katolikus templom: Késői barokk római katolikus templom, 1790-92 között épült. Fürtös bodza tanösvény: Ágfalván ér véget az Asztalfőtől induló 7, 5 kilométer hosszú tanösvény, külön fejezetet szentelve Magyarország első kőszénbányájának, Brennbergbányának és Brennbergbánya-Ágfalva közötti bányavasútnak bemutatására.
0 látogató az elmúlt 5 percben, 13 a mai nap
Friss tartalmainkból Ilyen, amikor a jég védi meg a barackfákat a fagytól Hétfő reggel a napi hidegrekord is megdőlt Árad a Tisza a felső szakaszán Visszatér a tavasz
Az oldalról Akcios ujság, Élő Adás TV, Élő Adás Radió, Időjárás, Webkamerák, Játékok
1753-ban nyitották meg a közeli Brennbergbányán Magyarország első szénbányáját. A magyarországinál fejlettebb osztrák iparnak és Bécs városának szüksége volt a szénre, de a szén szállítása megoldatlan volt. Ágfalvi vasútállomáson létesítettek egy átrakót, ahova először lovas szekerekkel szállították a szenet. Az erős igénybevételt a lovak nem bírták, 3-4 év után elpusztultak. Ágfalva - Terület - Sopron Régió. Ezután építették ki a keskeny nyomtávú bányavasutat Brennbergbánya és Ágfalva között, amelyen kezdetben lóvontatással majd gőzmozdonyokkal oldották meg a szállítást. 1951-ben a brennbergi bánya bezárásával a vasút elvesztette jelentőségét és síneit felszedték.
Közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett, Soprontól 4 km-re helyezkedik el. A falu nevének első írásos említése 1194-ből származik, Dág néven a borsmonostori (Klostermarienberg, ma Ausztria) ciszterci apátság birtoka volt. Sopron városa 1390-ben szerezte meg és 1848-ig annak jobbágyfaluja maradt. Ágfalva neve az I. világháború után vált ismertté; az 1921. augusztus 28-i és a szeptember 8-i ágfalvi harcok következménye az 1921-es soproni népszavazás. Látnivalók: Ház-hegyi kilátó: A 332 méter magas "Hausberg" (Ház-hegy) szinte rákönyököl Ágfalva délnyugati szélére. 1998. május 1-je óta emelkedik a 6 méter magas kilátó, melyet a falu lakosai építettek. Gyönyörű kilátás nyílik innen Ágfalvára, a Soproni-hegységre, a szomszédos osztrák falvakra és a Somfalvi-síkságra. Webkamera sopron határ bank. Ágfalvi csaták helyszíneit bemutató tematikus sétaútvonal: A 2021-ben kialakított 7 állomásból álló tematikus sétaútvonal az 1921. augusztus 28-ai és a szeptember 8-ai ágfalvi csatákhoz kapcsolódó helyszíneket mutatja be. A sétaút a Sopronból Ágfalvára vezető út vasúti átjárójánál kezdődik és a településen átvezetve a csodás kilátást nyújtó Ház-hegynél fejeződik be.
A világítási terv A világítási terv célja, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park területén a kültéri világítás tekintetében iránymutatással szolgáljon, annak feltételeit szabályozza. A természetes sötét égbolt a táj egyik legjelentősebb értéke, amely védelmet érdemel. Általánosságban a nemzeti park területén semmilyen olyan kültéri világítást nem lehet használni, amely az éjszakai táj és környezet minőségét veszélyeztetné. Az ezen Világítási Tervben szereplő meghatározások és mértékegységek tekintetében a mellékelt "Közvilágítási kézikönyv" " Zavaró fények " fejezetében foglaltak az irányadók. A Világítási Tervben szereplő rövidítések: NP: Nemzeti Park TÉZ: Természetes égboltú zóna KHZ: Kis háttérfényű zóna IDA: International Dark Sky Association / Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség 1. Általános célkitűzések és szabályok A 2. pontban említett helyszínek kivételével (KHZ) a NP területén a tartós használatú kültéri világítás nem megengedett. Hortobágyi nemzeti park elhelyezkedése 2019. Nem tartós használatú (mozgó vagy ideiglenes) fényforrást csak vészhelyzetben, valamint a közlekedés biztonsága érdekében használt járműveken lehet alkalmazni.
Az egész évet felölelő nyílt túrák, rendezvények, kiadványok, erdei iskola programok, táborok segítik az országimázs részét képező értékek, sajátos hungarikumunk megismertetését. Rövid kedvcsináló anyagot itt találhat a nemzeti parkról.
Névadó növénye a közönséges boróka. A homoki gyepeken a rovarok képviselői a homokfutrinka, a borókacincér. A búbos banka és a darázsölyv is itt él. Helyenként találkozhatunk rézsiklóval. A pangó vizű élőhelyeken kialakult láperdőkben él a királyharaszt, amely a Kárpát-medencében kizárólag itt található. Ezek az erdők biztosítanak élőhelyet a vízityúknak és a tőkés récének. A láptavak jellemző állatai a szitakötők, a csuka, az aranykárász, fészkel itt kis vöcsök, vörös gém, fekete gólya is. Lankóczi-erdő A Lankóczi-erdő Gyékényes község határában terül el, területén ártéri társulások találhatóak. Védett ritkaságai közé tartozik a kockás liliom, a ligeti csillagvirág, a farkasboroszlán, valamint orchideák. A ligeterdőkben haris fordul elő. Zákány-Őrtilos térsége A területen több olyan növény található, amely az országban másutt nem vagy csak ritkán található. Várjuk szeretettel a Tisza - Tó és a Hortobágyi Nemzeti Park ölelésében. | Berekfürdő Fürdő u. 26 | KiadóApartman.hu. A szurdokvölgyek hűvösebb mikroklímája kedvező életfeltételeket teremt többek között a következő fajok számára: hármaslevelű szellőrózsa, pofók árvacsalán, hegyi zergevirág.
A Mohácsiszigeten található Riha-tó "ramsari" terület, különleges értéke a kis kócsagés bakcsó-fészkelőtelep, a néhány párban előforduló üstökös réce. Dráva-menti síkság A hazai Dráva- szakasz halban leggazdagabb vizeink egyike. Él itt kecsege, Petényi-márna, lápi póc és réti csík. A kétéltűek közül külön figyelmet érdemel a rendkívül ritka tarajos gőte. A hüllők közül előfordul a kockás sikló, a rézsikló és a mocsári teknős. A partokon költ a kis lile és a billegető cankó. Hortobágyi nemzeti park elhelyezkedése online. A jégmadár és a gyurgyalag fészkelő helye a folyó partfalaiban található. A galériaerdőkben ezrével élnek az énekesmadarak: fülemüle, énekes nádi poszáta, barát poszáta. A térségben tekinthető meg a "kormorános erdő", mely a kárókatonák tömeges fészkelőtelepe. A nádasok környékén gyakori a hermelin és a menyét. Védett ragadozó a borz, a nyuszt és a vadmacska. Barcsi Borókás A Barcsi Borókás Belső-Somogy déli részén gyepekkel, tavakkal, mocsárrétekkel tarkított táj. A borókás kialakulásában az erdőirtás, legeltetés játszotta a főszerepet.