Érdemes megkeresni két-három regisztrált szerelőt és árajánlatot kérni. Itt találod őket: [link] 2014. 8. 07:37 Hasznos számodra ez a válasz? 8/21 A kérdező kommentje:... hát szomorú vagyok - de köszi! 9/21 anonim válasza: A mérőóra előtti vezetékszakasz, csatlakozó légvezeték a mérőóra plombákkal az áramszolgáltató jogi területe. A mérő után(régi lakásokban általában a mérő felett elhelyezve) szerelik az káselosztó régen egy fekete dobozszerű látvány, rajta 1-2 olvadó biztosíté már esztétikus műanyag doboz, kismegszekítókkal, FI relével, stb. A regisztrált szerelő közreműködése azért kell, mert az áramszolgáltatónak ő nyilatkozik, hogy a mérő előtt, után a szabványnak megfelelő keresztmetszetű vezetékek vannak. Ha eddig nem voltak, mert miért is lettek volna, akkor ő szerelte meg. Családi ház villanyáram kapacitásnöveléskor kell-e fizetni az Eon emberének is.... Régebben még a plombát is rátehette, mert volt neki azonosítható plombapréselő fogó a plombákat digitális azonosítóval látják el. A központban mindent látnak róla, melyik lépcsőház, melyik sarkában van a mérő stb.
Nem értek ti sokkal többet azoknál? Ti aggodalmaskodók, melyiktek tudja életét egyetlen lépésnyivel is megtoldani? És a ruházat miatt miért aggodalmaskodtok? Figyeljétek a mezők liliomait, hogyan nőnek, pedig nem fáradoznak és nem is szőnek. Mondom nektek: Salamon még dicsősége teljében sem öltözött úgy, mint egy ezek közül! Ha a mezei virágot, amely ma virul és holnap a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor titeket nem sokkal inkább, kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok hát, hogy "Mit együnk? " vagy: "Mit igyunk? " vagy: "Mibe öltözzünk? "! Ezeket a pogányok keresik. Mert a ti mennyei Atyátok jól tudja, hogy minderre szükségetek van. Ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, és ezeket mind megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok hát a holnap miatt! A holnap majd gondoskodik magáról! Elég a mának a maga baja. ( Mt 6, 25 – 34) Kiválóan meg tudjuk indokolni mindenféle aggodalmunkat, mert sajnos sok problémát látnunk magunk előtt. Például: aggódunk a megélhetés, a jövőért, a gyermekekért, a családért, a barátainkért, az egészségünkért, a munkahelyért, és ki tudja, mi mindenért aggódunk.
Ne aggodalmaskodjatok hát, hogy mit együnk? vagy: mit igyunk? vagy: mibe öltözzünk?! Ezeket a pogányok keresik. Mert a ti mennyei Atyátok jól tudja, hogy minderre szükségtek van. Ti mindenekelőtt az Isten országát és annak igazságát keressétek, és ezeket is mind megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok hát a holnap miatt! A holnap majd gondoskodik magáról! Elég a mának a maga baja. Ezek az evangélium igéi. Mt 6, 24-34 Megjelent: 921 alkalommal
Bizonyára csak kevesen vannak, akik nem tapasztalták életükben azt a különös dolgot, hogy a segítség akkor van a legközelebb, ha a veszély, a szükség a legnagyobb. Lehetséges, hogy Önnek bizonyos dolgokra volt szüksége... és megkapta azokat! Van aki ezt imája meghallgatásának tartotta, más meg vak szerencsének nézte - de mégiscsak úgy volt. Ez minden időkben így volt, s ebből egy teljesen igaz, mélyen filozofikus közmondás eredt: amikor legnagyobb a szükség, legközelebb a segítség. Az a tény, hogy a földi természetben minden aggódásra és gondoskodásra van kötelezve, észrevéteti a tanulóval, hogy elveszítette a nyomot. Most tehát keresnie kell, ha meg akarja találni az eredeti törvénynek megfelelő életet. Az ösvény egyik előfeltétele ezért: megtalálni a helyes választ arra a kérdésre, hogy "szellemileg mire kell figyelnem, mire hangoljam a keresést? Az anyagon kell-e áttörnöm ehhez az igaz állapothoz, vagy meg kell tanulnom az anyagot a szellemmel legyőzni? Hogyan kaphatom meg örökségemet? "
Meg akarja tartani a fiatalságot, a társadalmi elismerést, vagy azt a valakit, aki már a múlté. Aki a múltban él, az úgy jár, mint Lót felesége. Akinek a menekülés napján az lett volna a dolga, hogy előre nézzen és menjen, de ő megállt, és hátranézett. És megdermedt. Ezen a napon készít valami újat számunkra az Úr, és mi nem vesszük észre, mert makacsul ragaszkodunk a tegnapihoz. Ő újat teremt, mi pedig a régiekhez ragaszkodunk. De azt hiszem, hogy nem csak a múltba való menekülés kísért meg bennünket, hanem a jövőbe való menekülés is elég általános. Egy-egy hétnek a kezdetén alig várjuk már, hogy hét vége legyen. Télen várjuk, hogy jöjjön a nyár, nyáron, hogy jöjjön a nyugalmas tél. Ha elbúcsúzunk valakitől, akit szeretünk, várjuk a viszontlátást, és a közbeeső időt legszívesebben agyoncsapnánk. Ha feladatok nehezednek ránk, legszívesebben megúsznánk az egészet. Amíg kicsik a gyerekek, arra várunk, hogy megnőjenek, hogy végre élhessünk. Amíg a holnapra várunk elmulasztjuk azt, amit éppen ma kellene elszenvednünk vagy megismernünk.
Isten gondját viseli a legapróbb élőlénynek, növénynek is. A teremtés koronáját a paradicsomi állapothoz hasonlóan, a természet közepébe helyezte. Az élőlények ösztönszerűen gondoskodnak saját magukról, az embernek terveznie, gondolkodnia, dolgoznia kell. A mindennapi kényelem, illetve a jólét keresése könnyen eluralkodhat a mi életünkben. Olyan prioritásokat alakítva ki az életünkben, amelyek könnyen elterelhetik figyelmünket a lényegesről. Az a hagyományos felfogás, miszerint a jólét Isten ajándéka, annak hiánya pedig az Ő büntetésének valamilyen formája, már nem állja meg a helyét. Minden Istentől származik, de Isten mindent a saját természetének és rendeltetésének megfelelően öltöztetett fel, illetve látott el képességekkel. Minden tevékenységünk célja Isten és országának a terjesztése kell legyen. Az igazság keresése nem független Isten keresésétől, hanem a kettő egymást átjárja, illetve kiegészíti. Ráduly István-Zsolt – Kőhalom
Egy 3. századi szerző szerint az Egyház úgy van jelen a világban, mint a lélek a testben – nem kötődik egy konkrét nyelvhez, szokáshoz, kultúrához sem kizárólagosan. A keresztényeknek nincs háza, mert "ezen a földön nincs maradandó lakásunk"; ittlétünk egyszerre jelenlét és elvágyódás. Török Csaba utalt arra a történetre, mely szerint Szent Márton püspök nehéz szívvel vette, amikor egyszer majdnem meghalt, és a hívek mégis visszaimádkozták az életbe. A korai kereszténység a hamari második eljövetelre készült, aztán jött a milánói ediktum (Nagy Konstantin és Licinius társcsászárok türelmi rendelete a keresztények javára, 313. ), majd államvallássá lett a kereszténység, és a vágyakozó nép berendezkedett, XVI. Benedek szavával ön-elégült néppé vált. Intézmény és karizma állandó feszültségben áll: amikor az intézmény erősebb, szilárd a berendezkedés, fennakadás nélkül viszik előre – csak egy idő után már nem is tudják, mit… Konzervizmus jellemzi az ilyen időszakokat; a legjelentéktelenebb külső formákban is identitáselemet látnak, és rettegnek a változástól.