(Jelen cikk szerzője NEM orvos, hanem adótanácsadó! ) A jogszabályban nagyon félelmetes neve van ennek az adókedvezménynek. Úgy hívják, hogy: súlyos fogyatékosság adókedvezménye, az szja törvényben személyi kedvezmény néven találod meg. A támogatott betegségek között megtalálható a hallási fogyatékosság H90.. kódok között. Fontos! Nem elég, ha a listában megtalálod a diagnózisod bno-kódját! A halláskárosodás mértéke fogja eldönteni, hogy tényleg jár-e Neked az adókedvezmény! Pontosan idézem a kormányrendeletből: 2. § (1) A Melléklet 1. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 dB felett van. Milyen jogszabályok vonatkoznak a betegség utáni adókedvezményre? 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, itt a 40. §-t keresd 335/2009. (XII. Adókedvezmény hallássérülteknek: mennyi jár és mikor? - adokedvezmenyekneked.hu. 29. ) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről 49/2009. ) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról Külön orvosi igazolást is kell kérned!
Sokkal többen igénylik az adókedvezményt, mint azt gondolnák. Csak, sajnos, úgy van ez kitalálva, hogy ne kaphassák meg. Így reagált olvasónk egy szemlénkre, amelyet a Világgazdaság cikke alapján írtunk arról, hogy akár 100 ezer forintnyi adókedvezmény is járhat egyes betegségek után, ám kevesen igénylik. Elég betegnek kell lenni Olvasónk férje veleszületett szívbetegségben szenved, amit 2012-ben diagnosztizáltak, de mellette képes dolgozni. Tavaly tudták meg, hogy személyi adókedvezményt vehetne igénybe – meg is nézték a rendelet mellékletében a listát, és mivel ott a betegség neve (egyéb hypertrophiás cardiomyopathia) és BNO-kódja (I422) is szerepelt, úgy gondolták, nyert ügyük van. Különösen örültek annak, hogy öt évre visszamenőleg kérhetik az adókedvezményt, ami több mint 400 ezer forint adó-visszatérítést jelenthet. Idén tavasszal belevágtak, hogy elintézzék. Adókedvezmény betegség kódok 2012 relatif. Az adókedvezmény érvényesítéséhez orvosi igazolás kell, így ezzel kezdtek. Mivel a férfi állapota végleges, elvileg a háziorvos is kiadhatná az igazolást (hogy ne kelljen minden évben kérni), ám a doktor azt mondta nekik, szívbetegség esetén csak a kardiológus illetékes.
Több úton is próbálkoztak, és bár a Covid-időszakban nem volt könnyű felvenniük a kapcsolatot a férfi kezelőorvosával, végül sikerült. A doktornő azonban azt mondta olvasónk emlékei szerint, hogy az igazolást nem adja ki, mert azt csak olyanok kaphatják meg, akik a széken ülve is fulladnak, és nem tudnak dolgozni. Olvasónk nem értette ezt az indoklást, hiszen adókedvezményt csak akkor tud igénybe venni bárki, ha van jövedelme és adója. Adókedvezmény egyes betegségekre – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről. Amihez dolgozni kell. A stádiumot is nézni kell Felhívták a NAV ügyfélszolgálatát, ahol azt a tájékoztatást kapták, hogyha a listán szerepel a betegség és a hozzátartozó BNO-kód, akkor az orvosnak ki kell adnia az igazolást, és a kedvezmény nincs a betegség fokozathoz kötve. Ekkor már vészesen közeledett május 20-a, az adóbevallás határideje, de hiába próbálták többször is elérni a kezelőorvost, nem sikerült. Végül 19-én a kórházban a férfi kezébe adtak egy kinyomtatott betegséglistát, külön kiemelve, hogy a 16-os betegségcsoportba (ahova a BNO I422-es betegség is tartozik) sorolt veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedők közül csak a III-IV NYHA funkcionális stádiumban járóknak jár a személyi adókedvezmény.
Az életkori határ kitolódásával azonban nem kerültek módosításra a fizikai követelmények: ugyanaz az elvárás egy 55 éves kollégával szemben, mint egy 41 évessel. Reméljük, hogy egy új BM rendeleti szabályozás keretében ez a régóta húzódó probléma végre rendeződni fog. FRSZ Jogsegélyszolgálat
Jobban mondva pontosításra kerülnek! A jelenleg hatályos szabályokat tekintve szakszervezetünk álláspontja szerint a Hszt., illetve a 4/2019. (III. 11. ) BM rendelet egymásnak ellentmondva rendelkezik a készenlét idejére folyósítandó díjazás összegét illetően. Míg ugyanis a Hszt. a teljesített készenléttel arányban álló szabadidős, illetve annak elmaradása esetén pénzbeli megváltást (arányos illetmény) ír elő, addig a BM rendelet szerint a teljesített készenlétért csupán óránként az illetményalap 0, 25%-a összegű díjazás folyósítható. Szakszervezetünk álláspontja szerint a Hszt., mint magasabb szintű jogszabály alapján kellett volna eddig is megtörténnie a készenlét ellentételezésének, amire hónapokkal ezelőtt a rendőrség vezetésének figyelmét is felhívtuk, azonban az ORFK a kialakult rendőrségi elszámolási renden nem változtatott. A 2020. 01-től hatályba lépő jogszabály pontosítás álláspontunk szerint szakszervezetünk jogértelmezését támasztja alá, ezért a 2019. 02. 2020 törvényi változások fizika. óta a Hszt. -vel ellentétes készenléti elszámolás miatti igényérvényesítést jogilag esélyesnek tartjuk.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Bejegyzés nyomtatása
-t is módosítja. Bizonyos módosítások, változások még az idei évben (július 1. hatállyal, míg mások a jövő évtől, 2021. január 01-től) hatályosak. Sajnos a várt és ígért rendvédelmi illetményalap emelésről nincs szó a megjelent törvényben, és a személyi állomány szempontjából igazából csak egyetlen pozitív rendelkezést rögzít, az otthoni munkavégzés törvényi szintű szabályozását, ami lássuk be egy kicsit későn is érkező szabály, mivel igazán nagy szükség a márciusban kihirdetett veszélyhelyzet és az azzal összefüggő kormányzati intézkedések (óvodák, iskolák bezárása…) idején lett volna a home office megteremtésére! A most megjelent törvényben szereplő egyéb Hszt. módosítások a rendvédelmi dolgozók szempontjából inkább csak hátrányos változásokat eredményeznek. A közérdeklődésre számot adó változásokat az alábbiakban összegezzük. 2020. 07. Adótörvények 2020 - Adó Online. 01. -től életbe lépő változások Új jogintézményként bevezetésre kerül az otthoni munkavégzés, de csak a hivatásos állomány tekintetében. A törvényi szabályozás szerint az otthoni munkavégzést az állományilletékes parancsnok engedélyezheti, ha azt a szolgálati feladat jellege lehetővé teszi.