Más kérdés persze, figyelmeztetett Dózsa Csaba, ha minőségromlás áll a háttérben. Épp ezért a fenti jelenség további vizsgálatra szorul. Ami a hatékonyságjavulás technikai és terápiás területeit illeti nem állunk túl jól. Jól példázza ezt – s az egészségpolitikai döntések hektikusságát – az egynapos sebészet ügye. Ezt néha "felfedezik" a döntéshozók – például 2004-ben, 2007-ben vagy 2010-ben -, amikor különféle ösztönzőkkel igyekeztek felfuttatni e területet, ám abban a pillanatban, hogy ezek kikerülnek a rendszerből, megtorpan e beavatkozások számának emelkedése. Aktív kórházi ágyak száma életkor. Ennek tudható be, hogy miközben az elméleti határ 400 ezer egy napos sebészeti beavatkozás lenne, ehelyett mindössze 200 ezer történik. Másként kifejezve: bár a műtétek 40 százaléka elvégezhető lenne ily módon, csupán 20 százalékig mennek el az intézmények. Hasonló jelenség figyelhető meg a minimál invazív beavatkozásoknál is, ahol még nagyobb a lemaradás. Évente mindössze 1500 laporoszkópos colorectalis műtétet végeznek, miközben némi kiegészítő hbcs-vel 3000-3500-ra lehetne felfuttatni számukat.
"Ezek az adatok is azt mutatják, hogy brutális gyorsasággal zajlott a kórházi ágyak kiürítése és átlagosan 16-24 ezerrel kevesebb beteget ápoltak a februárt követő két hónapban. Ha azt vesszük, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma kérdésemre megküldött adatai szerint lépcsőzetesen 32 917 ágy került kialakításra koronavírusos betegek fogadására, akkor a most publikált adatok szerint ezek döntő részén korábban betegápolás folyt. Történelmi tett? Igen: negatív előjellel. Index - Belföld - Több kórház aktív ellátását szüntetné meg a kormány. Miniszterelnök úr: erre nincs mentség. Egy ember élete is pótolhatatlan, itt azonban tömegekről van szó. Senki, de senki nem beszélhet "sikeres válságkezelésről". Egy itt egy tragédia" – vonta le a következtetést Szél Bernadett.
Ez azt jelenti, hogy márciusról áprilisra átlagosan 16 329 ággyal csökkent a használatban levő ágyak száma, vagy másként fogalmazva, átlagosan ennyivel kevesebb ágyon ápoltak beteget – írja Szél Bernadett. A független parlamenti képviselő hozzátette: tudjuk, hogy már márciusban is voltak miniszteri utasítások bizonyos kórházi ágyak felszabadítására és korlátozták a betegfelvételt, a februári adatokkal is érdemes összevetni az áprilisi adatokat. Ha így nézzük, majdhogynem megfeleződött az aktív és krónikus ágyak kihasználtsága február és április között. Ez átlagosan 24 466-os csökkenést jelent. A teljes orvostársadalom nevében visszautasítják a miniszter nyilatkozatát, melyben az orvosokra hárította az ágyak felszabadításáról hozott utasításának következményeit. Ezek a kórházak szűnhetnek meg - itt a lista - Napi.hu. Azt pedig különösen durvának nevezte a képviselő, hogy a krónikus ágyakon belül a rehabilitációs ágyak kihasználtsága 57 százalékpontot esett február és április között. Míg februárban még 87, 6 százalékos volt az ágykihasználtság a rehabilitációs osztályokon, áprilisra ez 30, 3 százalékra csökkent, ami átlagosan 8690 ágyat jelent.
Ugyan a kórháztörvény lehetőséget adott az önkormányzatoknak, hogy a területükön lévő kórházakban átcsoportosítsák az aktív ágyakat, így Veszprém megyében éltek is a feladatátadással, a kisbéri és a móri kórház pedig egyesült, ám a legtöbb helyen nem született egyezség. Leginkább a súlyponti kórházaknál és az egyetemi klinikákon vannak gondok – állítja Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke. Innen nem tudják tovább küldeni a betegeket, így nőtt a tervezhető műtétek várólistája. Ám a kapacitásaikhoz szabták a biztosító által finanszírozható teljesítményeiket, az a fölötti gyógyításért nem fizet a tb. Így sok intézmény jelentős adósságot halmozott föl. Aktív kórházi ágyak száma 2021. A kórházak tavaly 52 milliárddal tartoztak a beszállítóknak, a helyzet azóta tovább romlott – véli az elnök. Szükség lehet a kórháztörvény módosítására is, de a kórházak teljesítményvolumen-korlátozása e nélkül is megoldható, s a betegellátásban visszaállítható a progresszivitás elve. Várják a sürgősségi betegellátás rendbetételét is.
Az ellátás négy szintje a következő: kiemelt kórházak, területi kórházak, területi egészségügyi központok, háziorvosok. Az Országgyűlés december 18-án szavazta meg a kórháztörvényt, mellyel eldőlt, hogy 39 kiemelt kórház lesz hazánkban. A többi, csaknem 130, eddig kórházként funkcionáló intézmény jövőjéről a tanácsoknak 20 napjuk van hogy döntsenek. A döntés akkor érvényes, ha azt a régió valamennyi kórháza 30 napon belül jóváhagyja. Ha nem sikerül megegyezni, akkor a miniszter 8 napon belül dönt a normatívák elosztásáról. A miniszter az említett törvény végrehajtására a következő javaslatokat tette: 1. Az alapvetően krónikus ellátást nyújtó kórházak esetében az ott ápolt betegek akut belgyógyászati típusú rosszulléteinek intézményen belüli kezelése érdekében elfogadható, kis ágyszámú (15-30) aktív belgyógyászati osztály létrehozása azon intézmények esetében, ahol a közlekedési viszonyok és az aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmények távolsága ezt indokolja. Aktív kórházi ágyak száma перевод. 2. Azokon a helyeken, ahol egy városon belül több aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény is van, törekedni kell a párhuzamosságok megszűntetésére annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló infrastruktúrát és humánerőforrást hatékonyabban lehessen felhasználni.
Mi is és az EU Végezetül néhány uniós összehasonlítással kedveskednek a kiadvány szerkesztői. Megtudhatjuk például, hogy látványos eredményünk a csecsemőhalálozás leszorításában az EU 28-as lista 22. helyére elegendő, s az ezer élveszületésre jutó 4, 9 egy év alatti halálozás hogyan marad el a 3, 8-as EU átlagtól. A várható élettartambeli helyezésünkről a cikk elején már olvashatott, itt most arról írunk, hogy 65 évesen még hány egészséges életévre számíthat az EU 28-akkal összehasonlítva: Magyarországon eszerint az átlag számára még 6, 4 egészségben eltöltött életév következhet, éppúgy mint Lettországban. A listán mögöttünk áll Litvánia, Észtország, Románia és Szlovákia. Az EU-28-ak átlaga 8, 5 év. Jól állunk viszont a százezer lakosra jutó kórházi ágyak számában, nagyjából a középmezőny elején foglalunk helyet. S egy első, vagy ha úgy tetszik utolsó helyet is sikerült kivívnunk: az összes egészségügyi kiadásból nálunk vállalt a legkevesebbet az államházháztartás, egészen pontosan a költségek 62, 6 százalékát az OECD 2012-es adatai szerint.
Összességében több tíz milliárdos hiánnyal számolhat 2022-ben a huszonhárom megyei jogú város a kormányzati megszorítások és a növekvő energiaárak miatt – írja a Népszava. A városokat érintő, várható költségvetési hiányt a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) próbálta összesíteni, de a települések nem azonos szempontrendszer alapján számolták ki a veszteségeket, ezért pontos eredményre nem jutottak. MJVSZ elnöke, Szita Károly, kaposvári fideszes polgármester a lap kérdése elárulta, hogy bár a megszorításoknak van érzékelhető előnye, az önkormányzatoknál azok súlyos bevételkiesést okoznak. A deficites állapottal az önkormányzatok költségvetésének bevételi és kiadási oldala is összefüggésbe hozható. A települések a megszokott iparűzési adóbevételeik feléhez ebben az évben sem jutnak hozzá, mert a kis és közepes vállalkozások ilyen jellegű befizetéseit a korábbi 2 százalék helyett továbbra is 1 százalékban maximalizálta az állam. A bevételkiesés mellett azonban a kiadások is nőttek, például jelentősen emelkedtek az energiaárak, és a városoknak ki kell gazdálkodniuk a garantált bérminimum és a minimálbér megemelkedett összegének járulékait is.
Ezt szeretnék úgy elkölteni, hogy erősítsék a... Alakul az Intelligens Város Nemzeti Platform "A Megyei Jogú Városok Szövetsége decemberi tisztújító közgyűlésén a megyei jogú városok polgármesterei és a T-Systems Magyarország Zrt. képviselői kifejezték arra vonatkozó szándékukat, hogy megalakítsák az intelligens városfejlesztéseket támogató Intelligens Város Nemzeti Platformot. Az együttműködés célja a városok intelligens és fenntartható fejlesztésének hatékony elősegítése, és az erre irányuló önkormányzati, állami, üzleti és civil kezdeményezések összefogása. Jelen helyzetben az egyes megyei jogú városok az új technológiák alkalmazásában azonban nem tudnak tovább lépni, mert nincs elegendő forrásuk, kapacitásuk az intelligens városi fejlesztések megvalósítására. A... A kormány kiemelten számít a megyei jogú városokra "A kormány kiemelten számít a megyei jogú városokra - hangoztatta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Kaposváron, a Megyei Jogú Városok Szövetségének kétnapos közgyűlésének első napját záró sajtótájékoztatón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének kétnapos közgyűlését követő sajtótájékoztatón azt mondta, huszonöt éve nem volt példa arra, hogy az állam 1200 milliárd forintnyi forrás felhasználását és elosztását a megyei jogú városokra vagy a megyékre bízta volna. Ez azt jelenti, a kormány valódi partnerként tekint az önkormányzatokra, s nem kívánja gyámság alá helyezni őket - tette hozzá. Lázár János jelezte, az... Együttműködési megállapodást kötöttek a megyei jogú városok és az MKIK "Együttműködési megállapodást kötött a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) a térségi gazdasági fejlesztés, valamint a megyei és helyi foglalkoztatási helyzet javítása érdekében, a megállapodást a két szervezet elnöke, Szita Károly és Parragh László kedden írta alá a sajtó jelenlétében Budapesten. Szita Károly elmondta, a megyei jogú városok ebben az európai ciklusban - a múlt heti euró árfolyamon számolva - 387 milliárd forinttal rendelkeznek majd csak a területi operatív programban.
Márki-Zay egyébként úgy látja, ezek egymást erősítő kezdeményezések, így ő például szívesen részt venne egyszerre a megyei jogú városok és a Szabad Városok együttműködésében is. Arra a kérdésünkre, hogy a tíz vidéki polgármester később pártot alapíthat-e, Márki-Zay azt mondta: nem tartja aktuálisnak a felvetést, "pártból így is sok van, az összefogást kell erősíteni. " – Fontos, hogy a most vidéken megválasztott ellenzéki polgármesterek beszéljenek egymással, a megyei jogú városok esetében pedig Botka Lászlónak vitathatatlanul kiemelt szerepe – vélekedett lapunknak Virág Andrea. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint az talán kevésbé volt meglepő, hogy Budapesten nyert az ellenzék, de azt még a legoptimistábbak sem gondolták volna, hogy vidéken is viszonylagos sikert aratnak. – Az ellenzéknek építkeznie kell ebből a vidéki áttörésből, ez pedig csak akkor sikerülhet, ha az ellenzéki városvezetők megmutatják: egy csapatban vannak, nem pedig különálló személyek, akiket "véletlenül" választottak meg – fogalmazott Virág Andrea.
A most futó uniós költségvetési ciklusban csak a megyei jogú városok 387 milliárd forintot kapnak fejlesztésre, … A kormány mind a 23 megyei jogú várossal együttműködési megállapodást ír alá a fejlesztési pénzek ideális elosztásáról. … A Megyei Jogú Városok Szövetsége egyhangú döntéssel csatlakozott Áder János köztársasági elnök klímavédelmi kezdeményezéséhez a szervezet közgyűlésének csütörtökön kezdődött ülésén Hódmezővásárhelyen. … A 2015. évi költségvetés előkészítéséről folyamatosak az egyeztetések, a költségvetési törvényjavaslat benyújtási határidejének módosítása a Megyei Jogú Városok Szövetségének kérésére történt - írta válaszában Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért…
A Megyei Jogú Városok Szövetsége egyhangú döntéssel csatlakozott Áder János köztársasági elnök klímavédelmi kezdeményezéséhez. Kaposvár polgármestere arra kérte városa lakóit is, hogy csatlakozzanak a köztársasági elnök klímakampányához. Ez egy olyan ügy, amely mindannyiunk számára fontos - hangsúlyozta Szita Károly polgármester. "Szélsőségessé váló időjárásunk azt mutatja, hogy ha most nem lépünk, néhány éve múlva egy visszafordíthatatlan folyamat részesei leszünk" - figyelmeztetett a politikus, és közölte: ő már regisztrált a oldalon, ugyanerre kérte a kaposváriakat is. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként emlékeztetett: a kezdeményezéshez a szervezethez tartozó mind a 23 város csatlakozott a múlt héten Hódmezővásárhelyen tartott ülésen. A polgármesterek vállalták, hogy mindannyian felkérik városuk lakóit, regisztráljanak a honlapon. "A tét az, hogy a 2015 decemberében rendezendő, sorsfordító párizsi klímacsúcson születik-e olyan döntés, amellyel az emberiség meg tudja fékezni a klímaváltozást, vagy ennek hiányában felgyorsulnak és visszafordíthatatlanná válnak-e a hazánkban is tapasztalt folyamatok" - mondta Szita Károly.
007 forint bűnügyi költség megfizetésére, közölte az ügyészség. Visszatér a tél, havas eső és hó is várható Szombat estétől visszatér a tél: havas eső, valamint elsősorban a Nyugat-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon számottevő havazás is lehet - közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az MTI-vel. Országgyűlési választás és népszavazás kisokos Április 3-án, vasárnap országgyűlési választást és népszavazást is tartanak Magyarországon. A Vas 01 választókerületben induló jelölteket múlt héten mutattuk be olvasóinknak, illetve beszámoltunk a legfontosabb tudnivalókról is. Most az alapinformációkat és néhány érdekességet gyűjtöttünk össze.