[8] Ezzel szemben a Digital Spy cikkében azt írták, hogy "kár lenne minijáték-gyűjteménnyé leminősíteni a Kinect Star Warst. A fejlesztőcsapat egyértelműen sok időt és erőfeszítést ölt abba, hogy biztosítsák, hogy mindegyik játék megálljon a saját lábán. Kinect Star Wars (Kinect) Xbox 360 - akciós ár - Konzolvilág. " [9] Brad Shoemaker, a Giant Bombnak írt tesztjében a nemtetszését fejezte ki a játékkal szemben, kiemelve, hogy "Nem számít, hogy ki a Kinect Star Wars célcsoportja, az akkor is szinte minden egyes szinten silány termék. Ugyan van néhány fel-felcsillanása, azonban ez a játék nem igazolja a Kinect játékeszközi voltát, illetve fikarcnyit sem tesz azért, hogy a élénkséget vagy értéket állítson vissza a Csillagok háborúja licencbe. A Csillagok háborúja rajongói, a Kinect reménykedői és a kisgyerekek ennél mind többet érdemelnek. " [7] A Kinect Star Wars az első Kinect-exkluzív játékként az első helyen nyitott az Egyesült Királyság összesített eladási listáján, [10] illetve 2008 óta ez volt az első Csillagok háborúja játék, amely az eladási lista élén nyitott.
Youtube videók Vélemények 5. 00 1 értékelés | Szuper játé szállítás! !
Ahogyan a minijáték címe is mutatja, egy őrjöngő rankor bőrébe bújva fel kell forgatnunk a városlakók életét, betörünk a kapukon, leromboljuk a házakat, felkapjuk, messzire hajítjuk, vagy megesszük az embereket, s tönkreteszünk annyi mindent, amennyit csak bírunk, a játék még pontozza is teljesítményünket. A Jedi Destinyvel ellentétben itt már lehet mozogni, a lábunkkal toporogva tudunk előre haladni, a karok pörgetésével rohanni, a váll döntésével pedig kanyarodni, utolsó nem könnyű, a Kinect sokszor nem tudja, mit akarunk, a rankor lassan reagál ránk, túlmegy a célon, vagy kikerüli azt. A sort a Duel of Fate zárja. Sorsdöntő párbajokat kell vívnunk itt, olyan egy az egy elleni csatákat, melyeket a kampány is tartogatott helyenként, a meccsek során egymásnak esik a két karakter, az egyik körben az egyik, a másikban pedig a másik támad. A mi feladatunk az, hogy imitáljuk a harcot, támadáskor többféle irányból is lesújthatunk ellenségünkre, védekezésnél meg elhajolhatunk az ütések elől, vagy kardunkkal fel is foghatjuk azokat.
78 évvel ezelőtt, Bíró László József Argentínában, szabadalmaztatta a véglegesített technológiájú, ma is használt golyóstoll változatot. A Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt, például az U. S. A. hadserege 20000 darabot rendelt. A gazdaságos és megbízható golyóstollak gyártását a hosszas kísérletezés mellett a modern kémia és a huszadik századi precíziós gyártás tette lehetővé. A tollbetét ha kifogy, azt eldobjuk, házilag nem lehet tintával újratölteni, mivel a viszkózus tintának a tartályba juttatását speciális, nagy sebességű centrifugálással végzik. Bíró László József nyughatatlan ifjúkorában szinte az összes létező szakmában kipróbálta magát. A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig sokmindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe. Ott aztán addig-addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból.
A golyóstoll gyártása hatalmas üzlet napjainkban, hiszen a mai modern változatok világszerte éves szinten több tízmillió példányban kelnek el. Sok termék egészen kiemelkedő minőséget képvisel: a Parker golyóstollaival például közel 8 kilométernyi szöveget írhatunk le, mielőtt kifogynának. E sikertörténet hátterében egy magyar származású feltaláló, az eredeti hivatását tekintve újságíró Bíró László József áll, aki 120 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Világszerte őt tisztelik a golyóstoll "atyjaként". Számtalan más találmánya is volt, egy automata sebességváltótól kezdve a mai golyós dezodorok őséig, de ezek nem lettek ilyen sikeresek. De nézzük, hogy is született meg a golyóstoll, amely mind a mai napig a legnépszerűbb íróeszközünk. Többféle történet is kering arról, hogyan ötlötte ki Bíró a golyóstoll elvét. Egy olasz folyóirat például a következő sztorit közölte a hasábjain: Egyszer Bíró egy budapesti kávézó teraszán üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton.
Igazi polihisztor volt, összesen 30 találmányát jegyzik, s még közvetlenül 1985. október 25-én Buenos Airesben bekövetkezett halála előtt is tudományos munkát folytatott. A golyóstoll történetének kalandos históriájáról, a két magyar feltaláló, Bíró László és Goy Andor életútjáról, utóbb megromlott kapcsolatukról 2001-ben könyvet írt Moldova György. A végtelen vonal című kötetből kiderül, hogy az 1992-ben elhunyt Goy Andornak mindig rosszul esett, hogy a találmány inkább Bíró László nevéhez kötődik. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Az Argentin Feltalálók Napja Bíró László, 1985. november 24-én halt meg Buenos Airesben, munkásságával akkora elismerésre tett szert az országban, hogy tiszteletére születésnapján, szeptember 29-én ünneplik az Argentin Feltalálók Napját. A Világban pedig nap, mint nap, elismeréssel emlékezhetnek, akik éppen golyóstollat használnak. A golyóstoll szabadalma Bíró László találmánya gyorsan világhírűvé vált. Milton Reynolds amerikai vállalkozónak megtetszett a golyóstoll ötlete, ezért megvalósította Bíró tervét az Egyesült Államokban. Reynolds tollainak minősége viszont igen rossz volt, de így is az első napon 150. 000 dolláros bevételt hozott (mai árfolyamon ez 1, 3 millió dollárt jelent). Később pedig napi 61. 000 darabot adtak el belőle a new york-i Macy's áruházban. Mindezt a '40-es években. Az amerikai üzletember legálisan használta Bíró ötletét, mert az az Egyesült Államokban nem volt oltalom alá véve. Nem sokkal később Franciaországban már élt Bíró szabadalma, amit Marcel Bich (a mai BIC vállalatóriás alapítója) vásárolt meg tőle 2 millió dollárért.
A promóció hatására másnap az áruház elõtt majd 5000 ember kígyózott. 1945 decemberében Nagy-Britanniában Karácsonyra a boltokba kerültek az elsõ, nyilvánosság számára gyártott golyóstollak is, melyeket a Miles-Martin Pen Company gyártott. A franciák részvénytársaságot alapítottak a toll készítésére és BIC (Biró Crayon) néven hozták forgalomba. 1948-ban árháború bontakozott ki. A gyenge minõségû termékek, illetve az igen tetemes összeget felemésztõ reklámhadjáratok minden gyártót igen érzékenyen érintett. A Reynolds féle toll eredeti 12. 50$-os ára lezuhant 50 centre. 1951-re a golyóstoll háttérbe szorult a piacon, újra a töltõtoll-at kezdték el vásárolni. Reynolds felszámolta vállalatát. 1954 januárjában a Parker Pens bemutatta elsõ golyóstollát, a "Jotter"-t. Ezt ötször olyan hosszú ideig lehetett használni, mint a Reynolds vagy az Eversharp által készített tollakat. Különbözõ méretû hegyekkel és nagy kapacitású festéktartállyal rendelkeztek. Kevesebb, mint 1 év alatt a Parker 3. 5 millió golyóstollat adott el 2.
A széles érdeklődési körű, kíváncsi és műszaki ismeretekkel is felvértezett Bírónak számos találmánya volt, a világhírnevet végül a golyóstoll hozta meg számára. Az ötletet számtalan legenda lengi körül, de ezeket maga a feltaláló oszlatta el önéletrajzi könyvében. A valóság prózai: újságíróként gyakran látogatta a nyomdákat, s a nyomdagépek rotációs hengereit látva jutott eszébe, hogy ezt kicsiben, egy írószerszámban is meg lehetne valósítani. Ezután áttanulmányozta és továbbfejlesztette egy cseh feltaláló 1938-ban szabadalmaztatott – a gyakorlatban használhatatlan – golyóstoll-ötletét. Kezdetben az ő tollai sem voltak tökéletesek, a golyók gyakran elakadtak. Ám hitt a működési elvben, s úgy gondolta, hogy az alkatrészek pontatlanok. A fejlesztésben György nevű fivére, valamint a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek, a nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt az irodaműszerész Goy Andornak is. Az ő nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökíti meg.