Hogyan kapcsolódik be? A beállítások között válassza a "Vezeték nélküli hálózatok" lehetőséget, majd a "További" lehetőséget. Megjelenik a szükséges felirat, jelölje be az "Aktiválás" gombot. Ha az okostelefon NFC-chipje van, be kell kapcsolnia az Android Beam funkciót: A beállításoknál kattintson a Speciális fülre. Kattintson az NFC-kapcsolóra, az android funkció automatikusan aktiválódik. Ha ez nem történik meg, akkor kattintson az "Android Beam" fülre, és válassza a "Engedélyezés" lehetőséget. Ha sikerül kommunikálni, győződjön meg arról, hogy mindkét telefon támogatja az NFC és az Android Beam szolgáltatást, először aktiválni kell őket. A cselekvési terv a következő: Válassza ki az átruházandó fájlt. Nyomja meg a telefon hátlapját. E sim képes telefonok novi sad. Tartsa a készüléket olyan hangjelzésig, amely megerősíti, hogy a csere véget ért. A fájl típusától függetlenül az NFC technológia a következő információátviteli algoritmust feltételezi: Tartsa a készüléket csak hátoldalt egymás felé. Várjon, amíg meg nem találják egymást.
Choroid és kötőhártya A choroid egy olyan része, amely sötétbarna membrán alakú, és sok eret tartalmaz. Ez a szakasz a sclera és a retina között helyezkedik el. Ez a choroid vérrel és tápanyagokkal szolgál a retinához és a szem anatómiájának minden más struktúrájához. Míg a kötőhártya egy vékony szövetréteg, amely a szaruhártya kivételével minden részt lefed, amelyek elöl vannak. A kötőhártya egyik szembetegsége a kötőhártya-gyulladás vagy rózsaszín szem. Ez az állapot a kötőhártya bélésének gyulladása és duzzanata, amely vörös és viszkető szemeket okoz. Általában ezt az állapotot bakteriális, vírusos vagy allergén fertőzés váltja ki. 10. Szemhéjak Noha ezek a legkülső részen helyezkednek el, a szemhéjak vagy a palpebrae funkciója nem kevésbé fontos, mint a többi. A szemhéjak segítenek fenntartani a szem egészségét, mivel megvédik a szaruhártyát az idegen tárgyaktól, például fertőzéstől, sérülésektől és betegségektől. Ezenkívül a szemhéjak segítenek a könnyek egyenletes eloszlásában a szem felületén, különösen, ha a szemhéjak csukva vannak.
4 mm átmérőjű részére, az ún. optikai zónára vonatkozik. Ezen belül is ritka a szabályos szférikus felület, mert a függőleges síkban a szaruhártya elülső felszínének görbülete általában 0, 1 mm-rel rövidebb sugarú, mint vízszintes síkban. A hátsó felszín általában szabályos szférikus felület. A szaruhártya, mivel elölről levegő, hátulról csarnokvíz határolja, igen nagy törőerővel rendelkezik, a törőközegek együttes hatásának mintegy kétharmadát teszi ki. A szaruhártyát – megfosztva élettani körülményeitől – levegőben vizsgálva, erős hátsó görbülete miatt szórólencseként viselkedne. A lencse optikai hatásának vizsgálatát nehezíti a lencse törésmutatóra vonatkozó inhomogenitását. A lencse szélső részeinek 1, 375-1, 419, míg a közepének 1, 411-1, 445 a törésmutatója. A lencse anyagának optikai sűrűsége tehát a magból kiindulva folyamatosan csökken. A szemlencse bikonvex (kétszeresen domború) lencse, és a hátsó felszíne erősebben görbült, mint a konvex-konkáv (domború-homorú) szaruhártya elülső felszíne.
A sugártest corpus ciliare a csarnokvíz termelésében játszik szerepet, ez a speciális összetételű folyadék felelős a szem belnyomásáért, illetve a szaruhártya táplálásáért. A sugártestben lévő izomból finom rostok indulnak a szemlencse felszínére, amelyek a lencse domborúságát képesek fokozni, vagy csökkenteni, ezáltal akaratunktól függetlenül a szem fókuszpontját a végtelenből optikailag 5, 0 m-nél nagyobb távolság a közeli olvasáshoz 30, 0 cm-es távolság a szem és az olvasott szöveg között szükséges 30, 0 cm-re változtatni. A szemlencse mindkét felszínén domború, ezért alakja egy bikonvex optikai lencsének felel meg. A szemlencse normális körülmények között kristálytiszta, ereket és idegeket nem tartalmaz. 2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek A szembe bejutott és a szaruhártya által már elsődlegesen összerendezett fénysugarak további szabályozását végzi, vagyis a fénysugarakat egy pontba gyűjti, amely a fókuszpontnak felel meg. A szem esetén ez a fókuszpont az éleslátás helyén, a sárgafoltban van, vagyis a szembe jutó fénysugarak egészséges szem esetén a retina ideghártya sárgafoltjának területében találkoznak.
Ahhoz, hogy az alábbiakban tárgyalt eljárások részleteit megérthessük, először tekintsük át az emberi szem főbb jellemzőit, természetesen elsősorban fizikai szempontok szerint. A látószerv három fő része: 1. a szemgolyó, 2. a szemideg és az agyi kapcsolatok és 3. a járulékos szervek, melyek közé tartoznak a szemmozgató apparátus elemei (külső szemizmok), a védőszervek (szemhéjak, kötőhártya) és a könnyszervek (könnymirigy, könnypontok, könnycsövecskék, könnytömlő, könnylevezető csatorna). A továbbiakban csupán a szemgolyó anatómiáját részletezzük kissé, hiszen az optikai folyamatokban közvetlenül csak a szemgolyó vesz részt. A szemgolyó a szemgödörben elhelyezkedő közel gömb alakú test. Külső szaggitális átmérője átlagosan 24, 2 mm. Fala három rétegből áll: 1. külső réteg (hátulsó, nagyobb részét az ínhártya, elülső, kisebb részét a szaruhártya alkotja), 2. középső réteg (érhártya, sugártest, szivárványhártya) és a 3. belső réteg (ideghártya (retina)). A szivárványhártyán levő rést pupillának nevezzük.
A halántéki temporális rostok azonos oldalon maradnak, és azokhoz a szem és a látás ferde izmai ellenoldali, orrüreg felőli nazális társaik. Az így egyesült látópályák tractus opticus-ok az elsődleges látóközpontba, a talamuszba külső térdes test futnak. Onnan az információ a látókisugárzás radiatio optica útján az agykéregbe jut. A nyakszirti lebenyben, a látókéregben keletkezik a látási érzéklet.