91 Posted by 17 days ago HUMOR 17 comments 85% Upvoted Log in or sign up to leave a comment Log In Sign Up level 1 · 17 days ago Osztrák-Magyar Monarchia Remélem, jövő hónapban lehet ez is példa. 12 level 2 · 17 days ago Mondjuk itt ferkó felmossa a gecivel a padlót, nem éppen egy baráti beszélgetés 12 Continue this thread level 1 · 17 days ago (U) mit jelent? (XIX) Kispest, Jókai Utca. Valakik gondoltak egyet és kilőttek az éjszaka közepén nagyjából 50 rakétát. Mondani se kell, utána mentek a jó kívánságok a két úriember felé, akik fellőtték őket. Boldog államalapítás napját sorstársaim! : hungary. 4 level 2 · 17 days ago Unclassified. Minden sor külön besorolást kap, hogy titkosított-e vagy sem. Egyébként hoax: 3 level 1 · 17 days ago Hat nem szeretetted meg velem a vicceket 8 level 1 · 17 days ago Veszprém megye hirtelen azt hittem, hogy a godspeed subon vagyok 2 level 1 · 17 days ago Én felnevettem 2 level 1 · 17 days ago Európai Unió Ah igen, Bill Clinton a miniszerelnök 3 level 2 Op · 17 days ago A lényeg átment 1 Continue this thread level 2 · 17 days ago Bill Clinton sosem volt miniszterelnok, naluk prezidencialis rendszer van -1 Continue this thread level 1 · 17 days ago Ha már r/hungary-ra posztolsz, legalább lefordíthatnád -2 level 2 Op · 17 days ago "Tolmácsot kérek. "
Apc engem is megviccelt anno. Mikor kb 15 éves voltam, ügyeletesként besegítettem a gimi titkárságán megcímezni a borítékokat, amiben kiküldtük a felvételi eredményeket a jelentkezőknek. A sokadik "APC"-nál már megkérdeztem a titkárnőtől, hogy "Mi az az ápécé? A két jókai regent hotel. " Erre ő rám nézett, és hót komolyan mondta, hogy "Apc. " Kb. 3x kérdeztem vissza, mert nem értettem:D Aztán felvilágosított, hogy nem tüsszentett, ez egy település neve
Ha olyanra gondolsz, mint a $, ₹, ¥ akkor azzal eléggé el vagyunk késve, meg kérdés, hogy érdemes-e, ha amúgy is az euróövezethez akarunk tartozni. A két jókai regent park. Ha ilyet használni akarunk, akkor meg kell tervezni a jelet be kell kerülnie az Unicode táblába az adott Unicode helyre be kell kerülnie a jelnek az összes betűtípusnál (minden betűtípusra külön megtervezve, hiszen a $ is másképp néz ki Arial-ban, mint Times New ROmanban) billentyűzetkiosztásba is be kell tenni minden egyebet frissíteni: OS, táblázatkezelő, számlázóprogramok majd a betűtípust, billentyűzetkiosztást, és az összes többi frissítést eljuttatni minden eszközre, a Windows gépekre, beágyazott rendszerekre, mobileszközökre, szerverre. Azért ez nem két hónap és nem két fillér. És évekkel, évtizedekkel utána is maradnának rendszerek, betűtípusok, stb, ahol hiányzik a jel, üres kocka jelenik meg helyette, hibát ad, stb. Egyébként meg mindig is Ft volt a jel, szóval már csak ezért sem lenne értelme megváltoztatni.
*szavazzanak UPDATE: ma beszéltem mamámmal és azt mondta, hogy már rámegy az egészségére ez a stressz, legyen már vége, egész nap hallani a tévében, ahogy szidják egymást, papám is dühöng stb. Mondom neki, hogy de ez a gyűlöletkeltés nem normális, ezért mondom, hogy ha marad ez a rendszer, akkor én megyek. A két jókai regency.hyatt. Azt mondta elbizonytalanodott. Lehet nem megy el szavazni, dolgozik egész nap úgyis (btw 70 éves, 30K a nyugdíja, fizikai munkát végez a mai napig, rossz háttal). Mondom az én szavazatom eleve kevesebbet ér, de ha ketten leszavaznak ellenem akkor pláne semmit. Azt mondta, akkor lehet nem mennek el. Én már ennek is nagyon örülök.
Ady és Csinszka szerelme by Liza Vera Vajdai
Ady Endre és Boncza Berta 107 éve, 1915. március 27-én keltek egybe, és házasságuk alatt először az erdélyi Csucsán (a Boncza-birtokon), majd pedig a fővárosban éltek. Az 1912-ben – Gót Jenő tervei alapján – épült budapesti bérházban lévő lakás azonban édesapjának, Boncza Miklósnak a tulajdonában állt egészen a halálig, 1917 januárjáig. Az Ady és Csinszka házasságát ellenző apa a Magyar Közigazgatás című lap szerkesztőségét üzemeltette itt: alapító tulajdonosa és szerkesztője volt a folyóiratnak. Ebben a bérházban lakott Ady Endre (Fotó: Both Balázs/) Ady Endre emléktáblája az utolsó otthonán, a Veres Pálné utca 4 – 6. szám alatt (Fotó: PIM) Mint a múzeum munkatársa, Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész lapunknak elmesélte: Boncza Berta – édesapja lakását megörökölve – azonnal költözni szeretett volna Csucsáról a pesti bérházba – Adyval együtt –, azonban ez nem valósulhatott meg, mivel a lakásban működött a szerkesztőség, így még hónapokat kellett várni arra, hogy a szerelmesek le tudjanak telepedni a fővárosban.
Szerencsés napot választanak Csinszka és Ady. 1914. június 28-án Gavrilo Princip legyilkolja a Monarchia trónörökösét és feleségét, a világ rájön, mennyivel nagyobb élvezet, ha mindenki háborúzik, mint amikor helyi csetepatékban rendezik a dolgokat: kezdetét veszi az első világháború. Ugyanezen a napon helyezi borítékba egy 36 éves költő (Ady) és 20 esztendős rajongója (Boncza Berta) óhaját, hogy össze akarnak házasodni. Ady beteg volt, egyedül van, Csinszka pedig igen vágyik rá, hogy Magyarország költő numero egy felesége legyen. A papa, Boncza Miklós elzavarja őket. Ady hírhedett férfi a magyar nyelvű tájban. A beteg, a "szanatoriumviselt", a Munkapárt vezérét, Tisza Istvánt cikkeiben és verseiben élesen támadó Ady és az öreg Boncza közt a különbség ég és föld. Már a gondolatától hanyatt vágja magát, hogy szeretett lánya egy "züllött költő", egy "nem férjnek való ember" felesége legyen. Nem válaszol a levelekre. A szerelmespár számára nem maradt más lehetőség, minthogy az árvaszék jóváhagyását kérjék tervezett házasságukhoz.
"Ady Endre akkora sztár volt a maga korában, mint most Mick Jagger" – az egyetemi tanárom, akitől e szavak származnak, így akarta érzékeltetni, hogy Ady Endre sokkal több volt, mint az iskolai szöveggyűjteményből megismert versei: egy jelenség, egy ikon. Ezt járja körül és árnyalja a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakjáról kialakított képünket a Talán semmi, talán Minden című kiadvány (amelyben egyébként a fent említett tanárom is közreműködött), amely által többek között Ady első és egyetlen, Csinszka által gondosan kialakított otthonába is részletes betekintést nyerhetünk. 1917-et írunk: Ady Endre és Boncza Berta, azaz Csinszka beköltöznek az ifjú feleség édesapjától örökölt, budapesti lakásába. A költő, aki addig hotelszobákban, szanatóriumokban vagy épp testvérénél szállásolta el magát fővárosi tartózkodása idején, 40 évesen talált otthonra a Veres Pálné utcai lakásban és lakott itt az 1919-ben bekövetkezett haláláig. Fotó: Székely Aladár / PIM Szállodai szobák után saját otthon Ady sosem szerette igazán Budapestet: levelezéseiben sokszor illette negatív jelzőkkel a magyar fővárost.
"A Bandi szobájába jön egy szép régi ágy, egy kis toilette, két szekrény, egy perzsával leterített nagy divány, sok párna, egy nagy fotel, egy szép íróasztal, sok könyvespolc és sok színes könyv rajta. Az ablakon fehér kalotaszegi függönyök" – számolt be barátnőjének írt levelében Csinszka a további részletekről. Azt is olvashatjuk, hogy bejárónőt szeretne fogadni, illetve egy "pikkoloszerű fiút ", akit majd mindenre betanít, ami a tisztaságot, csöndet és pontosságot illeti. Ady Endre szobája (Fotó: Both Balázs/) Sok költő, író, híres ember megfordult ebben a lakásban, többek között Babits Mihály és Móricz Zsigmond is. Azt is lehet tudni, hogy Ady Endre mely verseit írta biztosan a Veres Pálné utca 4–6. szám alatt: az Emlékezés egy nyár-éjszakára, a Két kuruc beszélget és a Krónikás ének 1918-ból című költeményeket. Ady Endre ágya. A szerelmeseknek külön hálószobájuk volt (Fotó: Both Balázs/) Ady öccsének írt leveleiből tudhatjuk, hogy ez a kis budapesti lakás jótékonyan hatott a költő kedélyállapotára, ám az itt töltött évei alatt kezdett elhatalmasodni rajta a betegség, így az ideje nagy részét az ágyában töltötte, sőt utolsó heteit a Városliget mellett lévő Liget Szanatóriumban.
Babits utóbb több művében – köztük a Költészet és valóság címűben – emléket állított Csinszkának. Boncza Berta személyisége második férjére is inspirálóan hatott, 14 évi házasságuk emlékét közel száz alkotás őrzi. Megismerkedésükre még az Ady-éra idején, 1915-ben került sor, közös barátjuk, Bölöni György újságíró lakásán. Komolyabbra a kapcsolat öt évvel később fordult, amikor a Váci utcán sétálva Csinszka – "Szép barát maga! Felém se néz! " felkiáltással – hátulról megrántotta a nála 16 évvel idősebb festő kabátját. A hamar nyélbe ütött házasság látszólag jól sikerült. "Várakozáson felül jól megcsináltam szétromlott életemet. Az uram mindenem" – írta 1924-ben Ignotusnak a magát Márffy Csinszkának nevező asszony. Márffy pedig felesége halála után akként nyilatkozott, hogy "Nem olyan volt ez, mint a többi házasság, két gyerek, aki szerelmes és egyik percben csók, másikban a marakodás, a vita, míg hámba törnek. Két érett ember találkozása volt. " A harmónia alighanem annak is volt köszönhető, hogy Márffy, miközben maga visszahúzódóan élt, feleségét hagyta csapongani.
Az utóbbit Robotos Imre könyve viseli, és már a megjelenéskor is sokakat zavart ez a sokat markoló, de keveset fogó cím. Pedig az a könyv is csak egy Csinszkát rajzolt meg a sokból, és – mint az ilyen dolgozatok általában és szükségszerűen – legalább annyi kérdést nyit meg és hagy nyitva, mint ahányra választ ad. Csinszka most kötetbe rendezett feljegyzéseiből – és a kötet függelékéből – egy egészen más Csinszka köszön az Olvasóra. És ez is "igazi", sőt, éppen összetettsége és ellentmondásai miatt talán igazibb is, mint a többi. Elolvasva a huszonkét fejezetből álló szöveget arra a megállapításra juthatunk, hogy az emlékek lejegyzője őszinte. Őszinteség alatt persze nem feltétlenül a tényszerűségek szikárságát kell értenünk, hiszen ezt nem is várhatjuk el akkor, amikor valaki a saját életére pillant vissza. Az érzelmekkel teli és szubjektív szövegből kibontakozó portré sok mindent elmagyaráz abból, amit a tények szintjén, lexikális tudásként már ismerhetünk. …szép volt, fiatal, törékeny, szelídségében is önérzetes és eszes.