1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeült az Országgyűlés – a kihelyezésre a négy nappal korábban megalkotott törvény adott lehetőséget -, és augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította. Szent Jobb körmenet a budai várban 1934-ben (fotó: Fortepan) Teljesen a kommunisták sem merték betiltani 1945 után augusztus 20-át egyházi ünnepként 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. Teljes betiltás helyett átértelmezés: "A kenyér ünnepe" 1950-ben Fotó: Fortepan A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ra időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését.
Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval. Felhúzták a mogyoródi lobogókat (Fotó: Isza Ferenc) A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. A kommunista rendszer az új kenyér ünnepének nevezte el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A kommuniksta rendszer más tartalommal töltötte meg az egyházi ünnepet (Fotó: Pixabay) A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet.
nemzeti ünnep 2018. 08. 20. 09:20 Az egyik legrégebbi állami ünnepünk ezeréves története során számos elemmel gazdagodott, ám Szent István idején még öt nappal korábban ünnepelték. Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap, Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, akkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. Szent István egyetlen, saját korából fennmaradt ábrázolása a koronázási paláston Forrás: Wikimedia Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Szent István király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett.
Mit ünneplünk augusztus 20-án? - A Güntner Én Vagyok! Hosszas parlamenti vita indult, amely március 15. és augusztus 20. körül forgott. Az utóbbit ellenzői az esemény katolikus jellege miatt alkalmatlannak tartották a soknemzetiségű és vegyes felekezetű ország egységének kifejezésére. Végül 1891-ben mégiscsak nyertesként került ki augusztus 20-a, amit munkaszüneti napnak, korabeli elnevezéssel nomra-napnak minősítették. Augusztus 20. a rendszerváltás után A választások után összeült parlament szembekerült azzal a dilemmával, hogy három nemzeti ünnepünk van (március 15., augusztus 20. és október 23. ), viszont csak egy lehet hivatalos állami ünnep. A történelem ismétli önmagát, mert a választás, akárcsak száz évvel ezelőtt ismét augusztus 20-ra esett. A világ legmagasabb iq szintje 1 Kék-zöld foltok – a korral járnak?, Vörös foltok egy idős ember lábán Eladó oto chili kockahas gép Mennyibe kerül egy alkalmazott 2019 Februári műsor és kedvezményes előadások a József Attila Színházban – Semmelweis Hírek Egyáltalán mit ünneplünk augusztus 20-án?
A szervezők felhívták a figyelmet: a Szent István-napi rendezvényekhez és a tűzijátékhoz kapcsolódóan Budapesten több helyen lehet megváltozott forgalmi rendre lehet számítani, ezzel kapcsolatban további információk a, a BKK-oldalakon, valamint a BKK Futár alkalmazásban olvashatók. A programokkal kapcsolatban további információk találhatók a oldalon.
A magyar királyság erejét bizonyítja azonban, hogy Szent István évszázadától kezdve erős középhatalomként tekintett Európa Magyarországra. Ez István határozott, sokszor könyörtelennek tűnő politikája nélkül nem alakulhatott volna így. Az államszervezet működésének megalapozásaként, az ezeréves magyar törvénytár első elemeiként két törvénykönyv fűződik a nevéhez, melyek német mintára, de a magyar sajátosságok figyelembe vételével születtek. Számos fontos rendelkezés közül kiemelkednek az alábbiak. Minden 10 falunak egy templomot kellett építenie és papját eltartani, ezzel együtt kötelezővé tette a misére járást is vasárnaponként. István törvényei a tulajdonviszonyok átalakítása érdekében megváltoztatták az öröklésre vonatkozó addigi magyar szokásokat is, védve ezáltal a magántulajdont. A világi hatalom központjává Székesfehérvárt, egyházi központnak Esztergomot tette meg. Megkezdte a pénzverést, és kivetette az első adókat, a legfőbb forgalomban lévő pénz az ezüstdénár lett. Megindította a nomád népelemek letelepedését, a földművelés vált az emberek fő megélhetési forrásává, ezáltal jelentős életmódváltozáson is keresztülment a magyar nép.
Engedélyem nélkül más oldalakon csak akkor jeleníthető meg, ha mellette a nevem is fel van tüntetve és arra kattintva az én blogomra jut az olvasó!
A tét a legjobb nyolc csapat közé kerülés volt. Kétarcú meccs – vereséggel 2012. 27. 09:50 Az első félidőben még masszívan vezetett, de a második játékrészben elkövetett hibák nyomán végül 36-32 arányú vereséget szenvedett a Dunaújvárosi NKS együttese a Siófok gárdájától a sportcsarnokban ma este: csapatunk ezzel elbúcsúzott a Magyar Kupa további küzdelmeitől.
A képeslap megosztásához kattints a kép alatt található gombok egyikére! Letöltés