Alig másfél évvel a kínai nyitást elemző, már 2. kiadását élő Kínáról című könyve után, itt a 92 évesen is aktív politikai elemző legújabb műve! Henry Kissinger (1923-) amerikai Nobel-békedíjas diplomata és politikus, a 20. századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója. Előbb az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt, de több későbbi elnök mellett is dolgozott tanácsadói minőségben. Legújabb könyvében a 21. Keményen kritizálta Kissinger Európát. század sürgető történelmi kihívására keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? Merre tartunk? A nyugati világ fölé kerekedik-e a gazdaságilag erősödő kelet? Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e? E kérdések megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja.
A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolniKáosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen levő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció új módszerei minden korábbinál szorosabb kapcsolatokat teremtenek a világ régiói között, és globálissá teszik az eseményeket, de úgy, hogy közben meggátolják a megfelelő válaszok adását, azt követelve az államok vezetőitől, hogy jelmondatokba sűrítve fejezzék ki azonnali reakcióikat. (Részlet az Előszóból)
- napjainkban pedig Szíria a soros áldozat, de kiegészítve Egyiptommal, Líbiával és stb bizonyos kisebb-nagyobb mértékű fegyveres beavatkozásokkal. Líbia, Egyiptom és Szíria már elég közel van Európához, s ha az orosz-ukrán háborút is ide soroljuk, akkor a háború gyakorlatilag már Európát is elérte, s akkor még nem említettem meg azokat az asszimetrikus csapásokat, ami legutóbb Párizsban történt. Következtetés: szépen lassan sikerült eljuttatni a konfliktusokat Európába is. Mi volt/ még ennek a háttere? Ázsia, élén Kínával, megerősödött, ma gyakorlatilag senki sem mer a kínai érdekszférában keménykedni. Ki merne ma háborúzni Vietnamban, vagy Koreában újra? Délkelet-Ázsiában már Kína a legfőbb szuperhatalom, annak ellenére is hogy globális tekintetben még "csak" második. Ellenben a gyenge iszlám országokban már inkább. Az állítólag "nagyon gyenge" (az EU GDP szintjén a legerősebb hatalomnak számít, megelőzve az USA-t. Persze ez csak elméleti igazság, az USA-val ellentétben az EU mindennek nevezhető, csak egységesnek nem) Európát szintén elérte.
Kalandosan megszervezett út 1949-ben kiáltották ki a kommunista erők a Kínai Népköztársaságot. A Csang Kaj-sek vezette nacionalista kormány Tajvanra menekült, ahol továbbra is fenntartotta igényét Kína egész területére Kínai Köztársaság név alatt. Akkoriban és még jó ideig a Tajpejben székelő Kínai Köztársasággal tartotta fenn a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat a világ nagy része, és egészen 1979-ig az Egyesült Államok is. Nem így a kommunista világ ideológiai és politikai központja, a Szovjetunió, amely elsőként ismerte el a Kínai Népköztársaságot az egyetlen Kínaként. A győztes Mao Ce-tung ot, aki hirtelen a világ legnépesebb, igaz, meglehetősen szegény államának vezetője lett, nem sokkal hatalomra kerülése után fogadta is a kommunista világ ura, a Nagy Honvédő Háborúból, azaz a II. világháborúból alig néhány éve győztesen kikerült és fél Európát befolyási övezetébe vonó Sztálin. Aki nem volt rest éreztetni az ugyancsak győzelemtől mámoros Mao számára, hogy hol is helye: hosszan váratta a Moszkvába látogató kínai kommunista vezetőt, és úgy beszélt vele, mint a kisebb testvérrel, akinek nyája megtért a jó meleg kommunista akolba.
Dr. Dócs Attila Végrehajtói Irodája Az oldon általános tájékozatást talál a végrehajtói iroda elérhetőségéről, aktuális árverési feltételekről. A bírósági végrehajtási eljárásról A bírósági végrehajtási eljárás alanyai – a felek (jogosult-végrehajtást kérő, kötelezett-adós és az eljáró végrehajtó) - jogait kötelezettségeit során Bírósági Végrehajtásról szóló, többször módosított 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban Vht. ) határozza meg. Vht. 225. § (2) bekezdése értelmében mint polgári nemperes bíróság eljárásával azonos. végrehajtó hatáskörében tett intézkedése bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 162 §. értelmében mindenkire kötelező.
További, az árveréssel, annak menetével kapcsolatos információért kérjük keresse fel a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapját!
Nem véletlenül gondolják sokan, hogy a végrehajtási eljárások, az ingatlan árverések egyik achilles-ína a becsérték megállapítása.
Az árverés lezárását követően a legmagasabb érvényes licitet megtett résztvevőt a végrehajtó iroda értesíti, hogy jelenjen meg a végrehajtónál az árverési jegyzőkönyv aláírása végett. Az árverési vételárat lehetőség szerint banki átutalással kell megfizetni a végrehajtó iroda letéti számlájára. Az árverési vevő jegyzőkönyv aláírását követő 15 napon belül köteles megfizetni a vételárat, indokolt esetben legfeljebb 2 hónap halasztás kérhető a vételár kiegyenlítésére. Az árverési előlegként elutalt összeg beleszámít a vételárba, így csak a fennmaradt különbözetet kell megfizetni. A árverési jegyzőkönyv aláírását követően az érdekeltek részére kézbesítjük a jegyzőkönyvet, amely ellen 15 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Amennyiben nincs jogorvoslat és az árverés jogerőssé válik, a végrehajtó megteszi a szükséges intézkedést a tulajdonjog bejegyzésre. A bejegyzéssel kapcsolatban az új tulajdonos az illetékes földhivataltól kap felhívást az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. Jogorvoslat esetén az eljárás a bíróság előtt folyik tovább és a bíróság döntésétől függően kerül sor további intézkedésre.