Megjelentette Henry Kissinger amerikai politikai gondolkodó Világrend című művét az Antall József Tudásközpont, a kötetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen mutatták be. A könyvbemutatón Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta: a kötetben egyfajta gyakorlatias politikai megközelítés ismerhető meg. Keményen kritizálta Kissinger Európát. Véleménye szerint Kissinger korábbi, Diplomácia című műve lezáró elemzésnek tűnt, de az elmúlt 25 évben bebizonyosodott, hogy a külpolitikai gondolkodás létjogosultsága nem veszett el, hiszen ma is komoly, új típusú dilemmák merülnek fel. Henry Kissinger új könyve a világrend változásairól szól Forrás: Antall József Tudásközpont/Facebook Középút Németh Zsolt szerint a kötet elsősorban az amerikai politikusokhoz szól, és a szerző kritikus az aktuális amerikai vezetéssel szemben. Úgy látja, hogy Washington "túlságosan visszavonult" Barack Obama amerikai elnök idején, és ez a világban némi instabilitást eredményezett. Megjegyezte: érdemes komolyan foglalkozni ezzel a kritikával.
150 4. FEJEZET | Az Egyesült Államok és Irán: a rend eltérő értelmezései 155 Az iráni államigazgatás hagyományai 157 • Khomeini forradalma 160 • A nukleáris technika terjedése és Irán 166 • Vízió és valóság 176 8 Henry Kissinger • Világrend 5. FEJEZET Ázsia sokszínűsége 179 Ázsia és Európa: a hatalmi egyensúly eltérő koncepciói 179 • Japán 187 • India 198 • Mi az az ázsiai regionális rend? 215 6. FEJEZET Egy ázsiai rendfelé: konfrontáció vagy partnerség? Henry Kissinger: Világrend (Antall József Tudásközpont, 2015) - antikvarium.hu. 219 Az ázsiai nemzetközi rend és Kína 220 • Kína és a világrend 227 • Egy hosszabb távú perspektíva 235 7. FEJEZET Az egész emberiségért cselekedni": az Egyesült Államok és az amerikai világrend-koncepció 241 Amerika a világ színpadán 245 • Theodore Roosevelt: Amerika mint világ- hatalom 253 • Woodrow Wilson: Amerika mint a világ lelkiismerete 263 • Franklin Roosevelt és az új világrend 276 8. FEJEZET Egyesült Államok: a Janus-arcú szuperhatalom 283 A hidegháború kezdete 287 • A hidegháborús világrend stratégiái 290 • A koreai háború 295 • Vietnam és a nemzeti konszenzus felbomlása 302 • Richard Nixon és a nemzetközi rend 309 • A megújulás kezdete 315 • Ronald Reagan és a hidegháború vége 317 • Az afganisztáni és az iraki háború 324 • Célok és lehetőségek 334 9.
Németh szerint Kissinger ehelyett egy középutat tartana a legjobbnak a két felfogás között. Németh szerint Kissinger az idealizmust elnökként Woodrow Wilsonnal kötötte össze, míg Theodore Rooseveltet teszi meg realista ellenpontjának. Úgy véli, hogy ha nem tudnak mindkettőnek, az idealizmusnak és a realizmusnak is megfelelni, akkor egyiknek sem fognak, vagyis ebben az esetben is a középút felé orientál. A volt amerikai külügyminiszter Németh szerint hangsúlyosan odaszól azonban Európának is: nagyon elmerült az EU a belső ügyeiben, ez pedig hosszú távon nem tartható, valamint hátradőlt az amerikai biztonsági védernyő tudatában, pedig szükség van a katonai erőre is. Felvázol, nem receptet ad Németh azt mondta, hogy Kissinger szerint az elmúlt években az egypólusú rendszer elindult a többpólusú felé, de még nem ért oda. Henry Kissinger - Világrend | Extreme Digital. A volt amerikai külügyminiszter szerint meg kell próbálni önmagukból megérteni ezeket a pólusokat, illetve a régiók közötti rend fontos előfeltétele, hogy ezeken belül is belső rend legyen.
Kissinger megközelítésében a világrend nem valami elvont fogalom: sokkal inkább szól a hatalmi egyensúlyról, az államok egymás mellett élésének gyakorlati megoldásairól, a kölcsönös béke mindenki által vágyott céljáról – aminek az európai történelemben a legjelentősebb megfogalmazását a vesztfáliai békében látja. A vallásháborúk és a közös európai hatalom létrehozásáért mindent bevető harcok után a vesztfáliai rendszer ilyen értelemben valóban lenyűgöző "találmány" volt: nem csupán biztosította a békét, de elfogadta a "sokszínű" államok koncepcióját, ahol az egyes országok közül egyik sem magasabb rendű elvi vagy morális értelemben a másiknál – így pedig békében tudnak egymás mellett élni. Ezek után Kissinger nagyon szuggesztíven vezet minket végig az európai történelem kiragadott epizódjain egészen a 21. századig, meglátásai erősek, bár kétségtelenül szubjektívek. Eseményeken és következményeken, okokon és okozatokon át mesél, de válogatása meglehetősen esetleges: sokszor kapnak nagyobb figyelmet kisebb momentumok, és sokszor nagyvonalúan siklik át fontosabb pillanatokon.
A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolni Káosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen levő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció új módszerei minden korábbinál szorosabb kapcsolatokat teremtenek a világ régiói között, és globálissá teszik az eseményeket, de úgy, hogy közben meggátolják a megfelelő válaszok adását, azt követelve az államok vezetőitől, hogy jelmondatokba sűrítve fejezzék ki azonnali reakcióikat. (Részlet az Előszóból) Teljes leírás Alapadatok Cikkszám 397911 Gyártó Antall József Garancia nincs Termék átlagos értékelése Mások ezt is vásárolták!
Az is egy üzenete, hogy nézzenek magukba az amerikaiak, fenntartható-e a demokráciaexportos küldetéstudat, és erre is próbál rávilágítani az – az Egyesült Államokhoz képest sokszor régebbre visszanyúló – államok történeti szempontú bemutatásával is. Németh Zsolt szerint Kissinger ugyan nem helyesli a túl direkt és közvetlen demokráciaexportot, de azért olyan többpólusú világban gondolkozik, amiben Amerika első az egyenlők között. Ugrósdy szintén azt mondta, hogy a könyvben végső soron az jelenik meg, hogy milyennek szeretnék látni az amerikaiak az új világrendet, ezért Kissinger valamennyire lefelé beszél a többi országhoz, régióhoz. Az USA és Európa kéz a kézben A világrendről általánosságban szólva Németh azt mondta, hogy alapvetően úgy gondolja, hogy "az USA nem akarja aláaknázni Európát. " Az Egyesült Államok szemében Európa kézenfekvő szövetségesként adja magát, de vannak kételyek, hogy az EU képes-e globális szereplővé válni, pl. katonai kérdésekben. Szerinte az amerikai hatalom európai legitimitás nélkül kevés, és Kissinger is ebbe az irányba tereli a gondolatokat.
Kalandosan megszervezett út 1949-ben kiáltották ki a kommunista erők a Kínai Népköztársaságot. A Csang Kaj-sek vezette nacionalista kormány Tajvanra menekült, ahol továbbra is fenntartotta igényét Kína egész területére Kínai Köztársaság név alatt. Akkoriban és még jó ideig a Tajpejben székelő Kínai Köztársasággal tartotta fenn a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat a világ nagy része, és egészen 1979-ig az Egyesült Államok is. Nem így a kommunista világ ideológiai és politikai központja, a Szovjetunió, amely elsőként ismerte el a Kínai Népköztársaságot az egyetlen Kínaként. A győztes Mao Ce-tung ot, aki hirtelen a világ legnépesebb, igaz, meglehetősen szegény államának vezetője lett, nem sokkal hatalomra kerülése után fogadta is a kommunista világ ura, a Nagy Honvédő Háborúból, azaz a II. világháborúból alig néhány éve győztesen kikerült és fél Európát befolyási övezetébe vonó Sztálin. Aki nem volt rest éreztetni az ugyancsak győzelemtől mámoros Mao számára, hogy hol is helye: hosszan váratta a Moszkvába látogató kínai kommunista vezetőt, és úgy beszélt vele, mint a kisebb testvérrel, akinek nyája megtért a jó meleg kommunista akolba.
-19. századi európai kultúra, eszmetörténet a magaskultúra története, társadalomtörténete és filozófiája magaskultúra, kultúra és társadalmi mobilitás kultúra és társadalmi identitás pszichológiatörténet, pszicho-történelem, mentalitás-történet az integritás és az identitás történeti definíciói és funkciói csoport, család és identitás történeti megközelítésben nyilvánosság, kommunikáció és identitások története és elmélete Nyelvtudás magyar, angol (felsőfok) német, francia (középfok) olasz, latin, orosz (alapfok)
stilárisan túlburjánzó, zabolátlan: "Álljon itt egy kis ima. Csorgasson Isten ezen a ponton több derűt a szövegbe. Hogy a közönség szeme láttára kirobbanjon anyám mint virág és minden más, szivárvány járjon itt a szövegben…" Babarczy könyve az értékrend, az ízlés és az életszemlélet jegyében nagyon eltérő befogadói tapasztalatokhoz juttat. Miközben a Nagymama, a Nyaralás vagy A levél hősével együttérzünk, másokról túl keveset tudunk meg ahhoz, hogy szimpátiával legyünk irántuk ( Itáliai utazás, Virágok). Egy-egy elbeszélői szólam is elidegenít: "Ringó járás, melltartó, testsúlypánik? Csekk. Sajátos férfitekintet, fenék és mell kitüntetően letapogatva? Megvolt. Babarczy eszter fia teljes film. Szempillafesték és abortusz? Megfelelt, bár fordított sorrendben. Begyulladt spirál és elveszített fogamzásgátló? Kipipálva. Tettetett orgazmus? Bármikor. " (A mérgezett nő) Az elbeszélésmódból is az következik, hogy lehetnek ritka madarak, akiknél a nőiség megélésének egy-két traumatikus pontja kimarad, de nem ez a jellemző. És talán ezért is olyan zavarba ejtő az, hogy az életesemények morális megközelítése csak ritkán merül föl.
Mindez higgadt és tárgyilagos hangot eredményez. Ettől az olvasó egyszerre lesz beavatott és egy analízis külső szemlélője. Babarczy szövegei – néhány kivételtől eltekintve – úgy hatnak, mint Brecht elidegenítő effektusai, de miközben Brecht kiszakít az élményből a reflexióhoz szükséges távolságtartás érdekében, addig Babarzcyt olvasva végig tudatában vagyunk a fikcionáltságnak. Valójában azért nem tudunk igazán egyetlen elbeszélővel és szereplővel sem azonosulni, mert a személyesség kilúgozásra kerül – érzékeljük a feszültséget, de a drámaiság megteremtéséhez, pláne a katarzishoz hiányoznak a személyes bevonódást célzó és kiváltó részletek. Bár a novellák fontos problémákra irányítják a figyelmünket, az elbeszélésmód egérutat biztosít az olvasó számára, hogy könnyűszerrel távol maradjon a tragikus témáktól. Az érzelmileg kopár világ megteremtésének egyik eszköze a jó ritmusú, precíz prózanyelv is. Alig találni költői képeket, kivéve a Szabó T. Könyv: A mérgezett nő (Babarczy Eszter). Anna Törésteszt című kötetének líraiságát idéző Emlékpogácsa és Az erőszak nyelve című szövegeiben, illetve A mérgezett nő ben, mely címadó volta ellenére (vagy talán pont ezért? )
Ez már önmagában is több mint elég lenne egy jól sikerült novellához, azonban kapunk még kurta-furcsa adalékokat a lány személyiségéből, például egy általa fabrikált versbetétet, vagy búcsúlevelének utolsó mondatát: "Én szeretlek titeket, csak valahogy nem illünk össze, felháborít titeket, hogy szenvedek, pedig nem tehetek róla. ", melyek idegennek hatnak a szövegben. Film: 5. Magyar Filmhét - Eszter lánca | CorvinMozi.hu. Akad azonban a Nagymama c. darabon kívül is olyan, aminek jól áll a furcsaság, például A pokol, ahol egy nő saját döntésképtelenségének foglya lesz, és úgy tűnik, örökre ott ragad az üzletben, ahol a különböző hajfestékek közül próbál választani. Vagy a Sennyei Ilma eltűnt című, ami talán a gyűjtemény legsikerültebb darabja - egy középiskolai tanárnő se szó, se beszéd, eltűnik, és ez a rejtély nemcsak a szövegben szereplő középiskola diákjait, de az olvasót is végig izgalomban tartja. Az időben nem konkrétan elhelyezett, ám valószínűleg rendszerváltás környéki iskolarendszert hihetetlenül pontosan ábrázolja, és persze szinte elkerülhetetlen az is, hogy napjainkra némi áthallás legyen.
Babarczy műve nem lesz igazán tabudöntögető, nem sokkol úgy, mint az Árvácska vagy a Nincstelenek. A nemek felett álló írói ambíció dacára valami elillan.
Fontosabb. Fontosabb a húsnál is. Igen, ezt kell mondanom neked, fontosabb a húsnál is.