Dél-Afrikában folytatja a felkészülését Kurucz Levente. A Plastex Kanizsa Kajak-Kenu Klub növendéke néhány hete már az egyesület új vezetőedzőjével, Szádovszki Zsolttal készül. A fiatal talentum tavaly remek évet zárt, aminek köszönhetően őt választották meg 2021 legjobb utánpótlás férfi kajakosának. Szertár sport debrecen 1. Az idei cél a felnőtt mezőnybe való betörés lesz. Sportmagazinunk vendége volt a Hawaii-ról hazatérő Szádovszki Zsolt, a teljes beszélgetés Szertár című Youtube-csatornánkon már elérhető. A szakvezető kiemelte: azonnal megvolt a közös hang közte és Kurucz Levente között, hiszen mindketten hisznek a kommunikáció fontosságában. A versenyzőként vb-ezüstérmes, trénerként pedig már egy olimpiai bajnokot is trenírozó sportember szerint, a sportágat övező kanizsai összefogás, és a Csónakázó-tó adta lehetőségek megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy a helyi fiatalok világviszonylatban is komoly sikereket érjenek el. Kurucz Leventével a közös céljuk pedig egyértelműen az, hogy a háromszoros korosztályos Eb-győztes ott legyen a párizsi olimpián.
– Mindenképpen az egyesülettel a párizsi olimpiát nézzük már. Arra szeretnénk – nem csak vele – a versenyzőinkkel koncentrálni. Van ehhez még két és fél év, az Leventének elég lehet. Nem azt mondom, hogy az a verseny lesz neki a csúcs, de elérhet arra a kategóriára, hogy oda tud csapni rendesen – mondta el Szertár című műsorunkban Szádovszki Zsolt. (Borítókép: Kanizsa TV) Győrtől Győrig cselgáncsozhattak 2022. ápr. 4. 21:07 A cselgáncs serdülő Magyar Kupa versenyének Győr adott otthont, és a 214 nevező ifjú judoka között a Nagykanizsai TE 1866 sportolói is ott voltak, míg a Nagykanizsai Judo Klub-Röntgen Kanizsa csapata a kisalföldi központban megrendezésre került ifjúsági ob-ról hozott érmet. Szertár sport debrecen 2020. Az utolsó meccseket játszották a Kanizsa Teniszcentrumban 2022. 17:21 A nyolcvanharmadik és egyben utolsó versennyel szombaton végleg bezárt a Kanizsa Teniszcentrum. Ahogy arról már korábban mi is hírt adtunk: 11 év után felszámolják a fedett pályás létesítményt és a helyén ruházati kereskedelmi egységet hoznak létre.
A szervezésről és a versenyről, valamint a kunszentmártoni Kötélugró Diákolimpiáról Vágó Lászlóné, a Szan-Dia FSC elnöke beszél ma este, Szertár című magazinműsorunkban.
Szerző: Rituper Tamás | Közzétéve: 2021. 04. 26. 12:35 | Frissítve: 2021. 15:37 Debrecen - Az epreskerti tornacsarnokot a tanítás mellett szabadidős tevékenységre és rekreációs foglalkozásokra is használhatják majd a városrészben élők. Tavaly novemberben írtunk arról, hogy a kormány döntése nyomán egymilliárd forintos állami támogatással tornacsarnokkal bővül az Epreskerti Általános Iskola. A tornacsarnok megépítésére az önkormányzat által kiírt közbeszerzés eredményes lett. A Közbeszerzési Értesítőbe feltöltött összegzés szerint hét cég, illetve konzorcium jelentkezett a munkára, közülük a debreceni Keviép Építőipari és Kereskedelmi Kft. Szertársport debrecen. adta a legkedvezőbb ajánlatot. A cég nettó 647 millió forintért vállalta a munkát. A szerződéskötési moratórium május 5-én jár le, azt követően köthetik meg a kontraktust a felek. A nyertesnek 18 hónapja lesz a munka elvégzésére. A közbeszerzés sikeres lezárására Papp László polgármester is reagált a Facebookon. Mint írja: "Debrecen városa elkötelezett a szociális és oktatási intézmények fejlesztésében, így nagy öröm a városrészben lakó családok számára, hogy hamarosan új és modern tornacsarnokban sportolhatnak a diákok! "
Az európai művészetben a késő reneszánsz és a barokk közötti átmeneti korszak és stílus a manierizmus (XVI. század vége–XVII. század). A manierizmus – mely elsősorban a képzőművészetben vált jelentőssé – a reneszánsz stílus (az általános reneszánsz stílusjegyek és a nagy reneszánsz művészek egyéni stílusának) követését jelentette. A reneszánszhoz hasonlóan Itáliából indult ki, majd elterjedt Németalföldön, Franciaországban és Németországban is. Legnevesebb képviselői Jacopo Pontormo, Rosso Fiorentino, Giuseppe Archimboldo, illetve a spanyol El Greco. Nehéz éles határt vonni reneszánsz és manierizmus, manierizmus és barokk között. Egyes művelődéstörténészek és művészettörténészek a hanyatló reneszánsszal, mások a barokk korai szakaszával azonosítják, megint mások jelentős, önálló irányzatnak tartják. A stílus szempontjából nemcsak a korszakot, az egyes műalkotásokat is nehéz egyértelműen behatárolni. A reneszánsz. - ppt letölteni. A manierizmus lényegét sokan az utánzásban, az elődök követésében, a modorosságban határozták meg – kétségbe vonva ezáltal a művészek önállóságát, egyediségét.
Hajak, cipők: Egyszerűek a cipő. Nagy fodrok miatt nincs hosszú kiengedett haj. Férfiaknak hegyes a bajusz, hegyes a szakáll. Reneszánsz építészet jellemzői: by Kazal Soma. Fejükön barettsapka (fej szélességben, lapos) vagy kalap Hölgyeknek a fején főkötő Fátyol magában, főkötővel (Háromszögletű keményített főkötő – hátul fátyollal, Angliában, sok képen látszik a cikkekben) Forrás: Domanovszky Endre: Korok ruhái, Corvina, 1979 Hasonló cikkek Rongyladyről: Rongylovag és kreativitás Háromszögletű főkötő, malomkerékgallér, hasított ujj, csipkés betét: Rongyladyről: és ihletőiről: Festmények híres hölgyekről Híres urakról:
Negyedrészt pedig már a skolasztika korában megjelentek olyan – jórészt az antik szerzők megállapításaira építő – gondolatok, amelyek a természeti világ leírására, az emberi világban is megfigyelhető törvények megismerésére törekedtek (Pl. Roger Bacon és a tapasztalati megismerés). Ezeket az antik értékeket fedezték fel újra a XIV-XV. század gondolkodói, például Petrarca vagy Boccaccio. Firenze és követői Többek között a fenti okokra visszavezethető módon tehát Itália már önálló, gazdaságilag nagyon fejlett városaiban formálódott ki az ókori szerzők műveire építő új stílus. Reneszánsz stílus jellemzői. Az ókor újjáélesztésére törekvő művészet elnevezésében is felvállalja az örökséget, hiszen a reneszánsz (olaszul rinascimento, franciául renaissance) szó újjászületést jelent. Egyben viszont el is határolódik a kultúra tetszhalálának vagy barbár elhajlásának tekintett gótikától. Ahogy már korábban szerepelt, a reneszánsz kialakulását Toscanához, azon belül is Firenzéhez szokás kapcsolni, majd innen terjedt tovább Európa szerte.
Ráadásul a törökök elől sok görög tudós menekült nyugatra, ők hozták Itáliába a római mellé az antik görög kultúra ismeretét, és így jelentős szerepük volt a reneszánsz eszmerendszer alakulásában. 1492-ben Kolumbusz felfedezi Amerikát, és ezzel kezdetét veszi az új kontinens gyarmatosítása, ami alapvetően rajzolta át a hatalmi viszonyokat. Kialakult a Habsburg világbirodalom, s bár különvált a dinasztia spanyol és osztrák ága, befolyásuk megmaradt. Anglia a XVI. század végére megalapozta tengeri hatalmát és hozzákezdett gyarmatbirodalma kialakításához. Az 1517-ben elinduló reformáció pedig alapvetően változtatta meg a vallási mellett a társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokat, ezzel hatást gyakorolva a művészetekre is. Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis. A reneszánsz kialakulásának körülményei A reneszánsz kialakulását több tényezőre vezethetjük vissza. Ezek közül csak a legfontosabbakat emeli ki a cikk. Egyrészt a XIII-XIV. században Észak-Itália gazdag kereskedővárosaiban nagyon megerősödött a polgárság, ami a középkori társadalmi viszonyok bomlásához vezetett.
A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat tizenhetedik része arra hivatott, hogy átfogó képet adjon a reneszánsz kultúrájáról. Az egyes művészeti ágak bemutatása a második részben olvasható majd. Tér és idő A reneszánsz kora a XIV-XVI. század, de Európa egyes régióiban – pl. Magyarországon – a XVII. században is készültek e stílus jegyeit mutató alkotások. Észak-Itáliából, egészen pontosan Toscanából és Németalföldről kiindulva terjedt el. Általános jellemzői mellett országonként meglehetősen sok speciális vonást talál a téma iránt érdeklődő. Sokkal jelentősebbek ezek az eltérések mint pl. az egyetemes gótika esetén. Elég, ha csak a németalföldi vagy az angol reneszánsz egyediségére, illetve a reformáció miatt sajátos úton elinduló német irányra gondolunk. A reneszánsz időszak sem szűkölködött európai szemmel sorsfordítónak ítélt történelmi eseményekben. Európa keleti és déli részének életét alapvetően meghatározta a törökök előrenyomulás a Balkán térségében, s azzal, hogy 1453-ban török kézre került Konstantinápoly, és megszűnt Bizánc, eltűnt az ókori örökségeket hordozó, a keleti kereszténység politikai központját jelentő államalakulat.
Elsősorban a mű képi világa, metaforái, illetve leírásai voltak nagy hatással a korabeli európai irodalomra. Rajta kívül említést érdemel még Don Luís de Gongora (1561–1627), akinek Soledares című töredékben maradt "hőskölteménye" szintén a mesterkélt és bizarr stílus remek példája. Manierizmus: maniera = "mód, stílus, modor (ol. ) szóból; XVI—XVII. századi stílusirányzat a reneszánsz és a barokk között, a túlfinomult késő-reneszánsz udvari kultúra szélsőséges hajtása, az irodalomban és a képzőművészetben egyaránt megtalálható. Jellegzetessége a túldíszítettség, a pompakedvelés, az előkelőség, a hanyatlásélmény (dekadencia), a "modoros" előadásmód és stílus. Az irodalomban Tasso A minta című regénye, Sidney Arcadia című műve és költészete, Rimay János és Csokonai költészetének néhány darabja, a képzőművészetben Michelangelo és Raffaello műveinek egy része sorolható ide. marinizmus: a manierizmussal párhuzamosan létező - szintén a barokk irányába mutató – irodalmi stílusirányzat; Giambattista Marino (vagy Marini; 1569-1625) olasz költő nevéből
A város életében vezető szerepet játszó, mérhetetlen gazdagsággal és befolyással bíró bankárok, a Medici-család megtehette, hogy maga köré gyűjtse a kor legkiválóbb tudósait és művészeit. A reneszánsz gondolatok széles körű terjedését elősegítették a híres itáliai egyetemek, de nagy érdemei vannak ebben egy korszakos találmánynak, a Gutenberg által feltalált könyvnyomtatásnak. A humanizmus jellemzői A reneszánsz eszmei háttere a humanizmus avagy emberközpontúság, ami az antik értékekre és embereszményekre épült. Ez magában foglalta a természet követését éppúgy, mint a kiművelt, sokoldalúan képzett emberek, azaz a polihisztorok képzését. Keresték a harmóniát az emberben és az ember környezetében, s azt gondolták, ennek eléréséhez jobban meg kell ismerni magát az embert és azt a bizonyos környezetet. Ez a felfogás lehetett a tudományos fejlődés alapja is. Az előbbiekből következik, hogy a reneszánsz idején az egyház befolyása folyamatosan csökkent, illetve átalakult, hiszen az evilági élet, a környezeti és az emberi szépség hangsúlyosabbá vált.