Katalógus találati lista háziorvos Listázva: 1-13 Találat: 13 Cég: Cím: 1033 Budapest III. ker., Pethe Ferenc tér 3. Tel. : (1) 3671753, (1) 3671753 Tev. : háziorvos, orvos, recept, orvosi rendelő, orvosi diagnózis, tabletta, orvostudomány, orvosi kellékek, injekció Körzet: Budapest III. ker. 1038 Budapest III. ker., Csobánka tér 6. (30) 9928163 háziorvos, orvos, recept, beteg, doktor, betegápolás, beteg kivizsgálás, vizitdíj, recept felírás, gyógyítás, gyógymód, beteg gyógyítás 1037 Budapest III. ker., Mikoviny U. 5. (20) 9346970 (20) 9823899 háziorvos, orvos, orvosi rendelő, családorvos, egészség, szakorvos, egészségügy, üzemorvosi szolgálat, cégorvos, egészségügyi ellátás, üzemorvosi szolgáltatás, üzemorvosi díjak, üzemorvosi beutaló, rendelési idő, foglalkozásegészségügy 1037 Budapest III. ker., Pálvölgyi Köz 13 (1) 3684666, (1) 3684666 háziorvos, orvos, fogorvos, fogászat, fogorvosi szakrendelő, fogtömés, fog, szájápolás, foghúzás, szakfogorvos, fogorvosi rendelő 1034 Budapest III.
Cím: 1033 Budapest, Pethe Ferenc tér 3. Hétfő: 8. 00 – 12. 00 Kedd: 16. 00 – 19. 00 Szerda: 8. 00 Csütörtök: 16. 00 Péntek: páratlan hét: 9. 00 – 11. 00, páros hét: 15. 00 – 17. 00 FIGYELEM! A praxis betegeit előre nem látható ideig Dr. Balogh Erika háziorvos látja el, azonos rendelési időben. A rendelésen való megjelenés előtt telefonos egyeztetés, időpontkérés szükséges! Telefonszám: (+36 1) 379-9435, rendelési időben hívható. Tisztelt Betegek! Fájó szívvel értesítjük Önöket, hogy Dr. Pintér László felnőtt háziorvos elhunyt. Önkormányzatunk hivatalos honlapján az alábbi nekrológ jelent meg 2021. január 27-én. Ismét nagy veszteség érte kerületünket: életének hetvenegyedik évében elhunyt dr. Pintér László háziorvosunk. Halálával nem csupán egy kiváló gyógyítót, hanem egy remek, inspiráló művészt is elvesztettünk. "Az ő gyógyulásukban is szerepe van annak, hogy szeretem őket. Azokkal, akik hozzám járnak, vannak, akik 20-30 éve a betegeim, kialakult egy kölcsönös szeretet közöttünk. Ez megváltoztatja a gyógyítás hatékonyságát.
Budapest 33. Posta 1 értékelés Elérhetőségek 1034 Budapest, Pethe Ferenc tér 1. Telefon: +36-1-3671424 Weboldal Kategória: Posta Fizetési módok: Erste Bank Hungary Zrt. által kibocsátott valamennyi bankkártya, Készpénz, Maestro, MasterCard, MasterCard Electronic, Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) bankkártyák, OTP Bank Nyrt. BankPont kártya, Visa, Visa Electron Elfogad bankkártyát? : Igen Részletes nyitvatartás Hétfő 10:00-18:00 Kedd Szerda Csütörtök Péntek További információk Szolgáltatások: - Levél - Csomag - Pénzügyi szolgáltatások - Marketing szolgáltatások - Újság - Bélyeg, filatélia - Mobiltelefon szolgáltatások Vélemények, értékelések (1) Davis kupa 2019 budapest szeptember 8 Tmx mobile solution szerviz kft 1 Óriás plüss maci tesco number Egy hét marilynnel movie teljes film videa
ker., III. Ker. Kolosy tér 1/B. (1) 3889406 háziorvos, orvos, rendelő, egészségügy, légkondicionált rendelők, nővérpult, orvosi, belgyógyászat, háziorvostani szakvizsga, köröm, újraélesztéshez szükséges eszközök, általános járóbeteg-ellátás, egészségügyi foglalkozás, tüdőgyógyászat, benőtt Budapest III. ker.
7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Szerző: Tarján Tamás "Szörnyü módon járnak el, hiszen ha török jobbágyot tartok, megkell néki engednem az Alkoránt, ha sidót, a Talmudot. " (II. József véleménye arról, hogy a katolikus cenzorok visszatartják a protestáns Bibliákat) 1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király (ur. 1780-1790) – Magyarországra és Erdélyre vonatkozó – türelmi rendeletét, melyben a felvilágosult abszolutizmus elvei szerint rendezte a királyság vallásügyét. A rendelet szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és görögkeleti alattvalóknak, egyúttal pedig engedélyezte számukra a hivatalviselést is; az intézkedés később egyike lett azon három pátensnek, melyeket József halálos ágyán sem volt hajlandó visszavonni. Bár Magyarországon az erőszakos ellenreformációs törekvések kora I. Lipót (ur. A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus - Habsburg Történeti Intézet. 1657-1705) uralkodásával véget ért, a felszín alatt kevésbé látványos, ámde nagyon is komoly téttel bíró küzdelem folyt a katolikus államvallás és – elsősorban – a protestantizmus között.
II. József egyházpolitikájának – a szűkebb értelemben vett jozefinizmusnak – célja: alárendelni az egyházat az államnak. A jozefinista egyházpolitika korlátozni igyekezett a pápaság befolyását a Habsburg Birodalom területén. Ennek előzménye, hogy Mária Terézia 1767. május 21-én kiadott rendelete értelmében, az örökös tartományokban minden pápai brévét csak az uralkodó engedélyével (placetum regium) lehetett kihirdetni. József 1781. március 26-án megújította és Magyarországra is kiterjesztette ezt a rendeletet. Több, az állam érdekét sértő pápai bullát betiltottak. II. József. A türelmi rendelet. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár. Megszüntették a kolostorok pápáktól kapott privilégiumait, melyeknek értelmében állami adómentességet élveztek (1768); tilalmazták a Szentszékkel való közvetlen kapcsolattartást, és tiltották, hogy a szerzetesrendek külföldi elöljáróik utasítását elfogadják. József legjelentősebb egyházpolitikai intézkedése a türelmi rendelet kiadása volt (1781. október 25-én), mely a protestáns (evangélikus és református) és ortodox (görögkeleti) hívőknek szabad vallásgyakorlatot biztosított, és megnyitotta előttük a magasabb állami hivatalokat is.
Engedélyezte számukra, hogy megfelelő anyagi feltételek esetén templomot építsenek, és papot tartsanak, s kivonta őket a katolikus püspökök ellenőrzése alól. II. József 1782. január 12-én kiadott rendeletében feloszlatta a "hasznos tevékenységet" nem folytató szerzetesrendeket, vagyis azokat, amelyek nem oktatással, betegápolással vagy a képzéssel foglalkoztak. Így feloszlott a kamalduli, a kapucinus, a karmelita, a karthauzi, a klarissza, a bencés, a ciszterci, a domonkos, a ferences, a pálos és a premontrei szerzetesrend (összesen 134 férfi és 6 női kolostor, 1484 szerzetessel és 190 apácával). A feloszlatott szerzetesrendek vagyona a Magyar Kamara Vallásalapjának kezelésébe került; részben elárverezték, s a befolyt összeget az új plébániák felállítására és felszerelésére használták fel. József összeíratta az egyházi vagyont és jövedelmeket, és azokat is a Vallásalap ellenőrzése alá helyezte (1782. október 10. ). 1781. október 25. | II. József kiadja türelmi rendeletét - altmarius. Kimondta: egyházi személy vagy közösség csak szükségleteinek megfelelően haszonélvezője az egyházi vagyonnak, és így az egyházi vagyon- és a jövedelemfölösleg fölött az uralkodó rendelkezik, s azt a lelki gondozásra és a szegének és a rászorulók javára fordítja.
Mária Terézia halála után a trónt II. József foglalta el, a ki az összes régi történelmi intézmények romjain az egységes Ausztriát akarta megalkotni. Szakítva családja hagyományaival, első intézkedései a vallási téren jelentkeztek. Türelmi rendelete a vármegyében alig keltett visszhangot, legalább a hivatalos vármegyében, honnan a protestánsok teljesen kiszorúltak, semmi esetre sem. Magából Esztergom szabad királyi városból is ki voltak zárva a protestánsok, a zsidókat ellenben megtűrték. A vármegye lakossága túlnyomólag katholikus vallású volt; az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint, 17. 027 katholikus mellett 169 ágostai és 3651 református lakott a vármegye területén. A közigazgatás vezetésében az egyháziak döntő befolyást gyakoroltak, így azután, midőn a főpapság megkezdte a harczot a türelmi rendelet ellen, a vármegye is hozzácsatlakozott. A türelmi rendeletet különben ki sem akarták hirdetni a vármegye területén, csak 1782-ben tárgyalták a közgyűlésen, midőn ellene felírtak a kanczelláriához.
Az 1681. évi törvények csak az úgynevezett artikuláris helyeken és családi körben engedélyezték a más vallásúak hitéletét, ezen az állapoton pedig az 1731-es Carolina Resolutio, majd Mária Terézia királynő (ur. 1740-1780) szabályozása sem javított, hiszen az állam ellenőrzése alá vonta a protestáns egyházakat, idővel pedig a nem-katolikus fiatalok tanulmányainak ügyében is illetékessé vált. II. József, aki 1765 után császárként és – édesanyja mellett – társuralkodóként is befolyást nyert a politikában, amellett, hogy a felvilágosodás híveként a tolerancia ideáját követte, a birodalomban tett utazásai során is meggyőződött arról, hogy az életben lévő vallásjogi szabályozás egyfelől feszültséget szül az alattvalók között, másfelől pedig a kormányzat számára is hátrányos. Az 1780-ban egyeduralomra jutó József számára ez a két érv kiemelten fontos volt, hiszen államközpontú, abszolutista szemléletében a vallás és az egyház mint a központosított birodalom támaszai szerepeltek, melyek haszontalan és szupranacionális "hajtásait" – elsősorban a pápától való függést – egyszerűen le akarta nyesni.