A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei Nagy Anita; Geopen, Budapest Onna no inai otokotacsi ( 女のいない男たち) 2015 Férfiak nők nélkül Nagy Anita; Geopen, Budapest 2017 Kisidancsó gorosi(騎士団長殺し) 2019–2020 A kormányzó halála Ikematsu-Papp Gabriella, Mayer Ingrid; Geopen, Budapest Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] "Imád öltözködni" – Erdős György műfordító Murakami Harukiról Archiválva 2020. november 25-i dátummal a Wayback Machine -ben (Magyar Narancs, XXI. évf. 7. szám, 2009. február 12. )
Murakami Haruki (Kiotó, 1949. január 12. ) japán író és műfordító. 1949. január 12-én született Kiotóban, de gyerekkorát Kóbe városában töltötte (ahova a híres földrengés után el is látogatott). 1971-ben feleségül vette Takahasi Jókót. Apja buddhista szerzetes, anyja tanítónő volt. Mindketten japán irodalmat tanítottak, és Murakami már fiatal korában is érdeklődést mutatott a nyugati kultúra iránt, különösen Kurt Vonnegut, Richard Brautigan, Günter Grass, a Beatles, Nat King Cole, Elvis Presley és a Beach Boys voltak rá hatással. A tokiói Vaszeda Egyetemen rendezői szakon tanult. 1974-től 1981-ig egy jazzbárt vezetett...
Öröm olvasni, ha "kivégzem" 1-1 könyvét nagy űrt hagy maga után. Morpheus >! 2013. június 16., 15:05 Murakami Haruki Amikor megjelent magyarul az első könyve (Világvége…), már akkor tudtam, hogy ettől az írótól olvasni akarok. Bár eltelt utána elég sok év, mikor ezt megtehettem, de nagyon örültem neki. Mert ő egy olyan író, aki átmegy a túloldalra, amit az írók közül is kevesen mernek megtenni, és az nagyszerű, hogy a történeteivel minket, az olvasókat is átvisz, hogy részesei lehessünk ennek az időnként rémisztő csodának. Viszont sajnos azt vettem észre, hogy egyre kevésbé lépi át azt a határt, ami annyira tetszik nekem benne. Hogy ez gyávaság miatt van, vagy kifáradt, esetleg azért, hogy könnyebben emészthetőek legyenek a könyvei (tehát anyagi számításból), azt nem tudom, de bármelyik is legyen, szomorú vagyok emiatt. Népszerű idézetek Kahoko >! 2011. május 27., 18:03 A kedvenc könyveimet újra és újra elolvastam, néha csukott szemmel beszívtam ismerős illatukat. Elég volt ez az illat, a könyvek lapjainak érintése, hogy boldognak érezzem magam.
Bödőcs harmadik könyve a legmagasabb rangú művészet. De nem ám holmi tiritarka férfiszerelem dicsőítése! Nem. Bödőcs vaskosan kemény, fagyott pásztorkutya-dákójú, nőimádó művészetet szállít továbbra is, amely úgy csordul le az olvasónak a zsarnokságot kikiáltó okoskodás és picsogás redvás falatkáit folyton nyelni kényszerülő kiszáradt torkán, mint egy tányér ízletes oroszlánfóka-fitymakrémleves. Mulat a Manézs! Mulassunk hát mi is, olvasó, hiszen szerencsénkre eme abszurd cirkusz-diktatúra pusztán a szerző jól ismert, élénk fantáziájának szüleménye, amelynek vajmi kevés köze van a valós jövőképünkhöz. Egy a cirkusz, egy a sátor! " Krúbi Jubileumra készülődik Hettikánia cirkuszbirodalma: Luigi King uralomra jutásának harmincadik évfordulóját ünneplik meg fenségesen. Van mit ünnepelni! Az egykori cirkuszigazgató az áldott nép szívére hangolódván csodásan fölvirágoztatta Cirkuszhazát: szerte az országban rózsaültetvények virítanak (s így munka is jut mindenkinek), a gáncsoskodók már csak magukban (vagy külföldön) gáncsoskodnak - mert hogyan is lehetne egészséges lélekkel piszkolni azt, ami maga az egészség, őszinteség, szépség, hazaszeretet és férfias erő?
A tokiói Vaszeda Egyetemen rendezői szakon tanult. 1974-től 1981-ig egy jazzbárt vezetett Kokubundzsiban ( Tokió) "Peter Cat" néven, amit előszeretettel látogattak japán diákok és amerikai katonák a közeli katonai bázisról. 1984 októberében Fudzsiszavába költözött, 50 km-re Tokiótól. 1986-ban Ósio városba költözött, majd elhagyta Japánt, bejárta Európát, járt Olaszországban és Görögországban, majd letelepedett az Egyesült Államokban. Egy évvel ezután jelent meg Norvég erdő című regénye, amelyből Japánban több mint egymillió példányt adtak el. Az írás művészetét oktatta a Princeton, a Tufts és a Santa Ana-i William Howard Taft egyetemeken. 2001-ben visszaköltözött Japánba, Ósio városba. Japán nyelven az ő fordításában jelentek meg többek közt F. Scott Fitzgerald, Raymond Carver, Truman Capote és John Irving művei is. Díjak és elismerések [ szerkesztés] 1974-ben a Sindzsin Bungaku díjat nyerte el. 1985-ben a Tanizaki Dzsunicsiró díjat kapja meg. 1995-ben megjelent A kurblimadár krónikája című regényéért megkapta a Jomiuri irodalmi díjat, amelyet többek között Abe Kóbó is birtokolt.
HURRÁ! :-(((((((((((( Véleményem szerint semmit, csak meghosszabbítja a szenvedését, tetézve újabbakkal. Legjobb lenne neki a fájdalomcsillapító adagjának emelése, és békén hagyás. Nem tudom én sem eldönteni minek ez? Mert csak szenvedni fog jobban!!! A húgom rendezte a papírokat, mivel én nem mehettem a fertőzése miatt vele. Köszönöm a tanácsokat! Nem értem, hogy egy végstádiumú rákosnak miért kell ilyesmivel meghosszabbítani a szenvedését. Pontosan mire való a gyomorszonda és hogyan működik?. Ha ő maga tudatánál van, és van benne élni akarás akkor még talán... De ha a rokonok nyomására teszik az orvosok... Ezt nagyon rossz kimondani de elkerülni az elkerülhetetlent nem lehet.. :( gyomorszondával elvegetál még egy ideig de közben nyomni kell tele fájdalomcsillapítókkal és félig meddig lesz tudatánál. emellett egy kínos és kínkeserves procedúrán kell átmennie. az egyik nagyapám ezt végigjárta bár prosztatarákkal. az egykoron még idősen is erős izmos 190 magas férfiból egy kétrét görnyedt 30-40 kilós ember lett... :( Hát neki szondát akarnak betenni úgy táplálná nem akarom hogy még jobban szenvedjen.... Egy daganatos barátom a saját otthonában halt meg úgy fiatalon, hogy az utolsó napokban nem evett nem ivott.
"Az élet himnuszát akartam elénekelni" – nyilatkozta. A fesztivál első napján éjjel 11 órakor tolták be a színpadra Paolót, aki szemének mozgatásával irányította a hangképző gépet. A műsor nézettsége hirtelen megugrott, bizonyítva, milyen nagy szükség van a pozitív hangokra, a bátorságról szóló történetekre, olyan emberekre, harcosokra, akik a szenvedés mélyéről képesek szólni az emberek szívéhez, képesek felrázni a gyakran közönyös társadalmunkat. Az Én Paolóval vagyok című dalban, amelyet Christian Pintus énekelt el, elmondja a történetét: "Ha egy kis remény is van, meg akarom élni. A testem börtönné vált, a szememmel és a képzeletemmel túllépek a korlátokon… Reményt adok a betegeknek… Én vagyok a hegy, aki elmegy Mohamedhez, bár ágyhoz vagyok kötve, de a szememmel repülhetek… Hiszek és imádkozom a rózsafüzért, ami megment engem. Gyomorszondával meddig lehet élni ingyen. " "Én vagyok Paolo" – kezdte tanúságtételét, amelyben elmondta, hogy megtanulta, az időnk kevés és értékes, intenzíven kell élni, szeretve és másokkal törődve: "Ti a legjobban használtátok ki az időt?
Önző dolog lenne ebben a helyzetben a saját gyógyulásomért imádkozni: Istennek terve van mindannyiunkkal, és konkrét oka van annak, hogy én ebben a helyzetben vagyok, és nekem elég, hogy ezt tudom. " A dal, melyet maga írt és zenésített meg, rap műfajban, nem jutott ugyan be a döntőbe, de a műsorvezető Amedeust annyira meghatotta, hogy vendégként mégis meghívta a fesztiválra Paolót. A fiatal szárd férfi szüleivel és testvérével, Rosarióval, valamint a tőle elválaszthatatlan kutyájával együtt érkezett, hogy megjelenjen a színpadon a speciális ágyban, gyomorszondával, lélegeztetőgéppel és a pupillája mozgására reagáló hangképző berendezéssel, és a Stephen Hawkingéhoz hasonlító géphangon elmondott megrendítő gondolataival ámulatba ejtse fél Olaszországot. "Az élet himnuszát akartam elénekelni" – nyilatkozta. Gyomorszondával meddig lehet élni online. A fesztivál első napján éjjel 11 órakor tolták be a színpadra Paolót, aki szemének mozgatásával irányította a hangképző gépet. A műsor nézettsége hirtelen megugrott, bizonyítva, milyen nagy szükség van a pozitív hangokra, a bátorságról szóló történetekre, olyan emberekre, harcosokra, akik a szenvedés mélyéről képesek szólni az emberek szívéhez, képesek felrázni a gyakran közönyös társadalmunkat.