Fiatalemberként, színházcsinálóként vallom minden erőszakos cselekvés elítélését, az emberi méltóság tiszteletben tartását, valamint a közös hivatásunk, szenvedélyünk, a színházi szakmánk megóvását" – fejtette ki a fiatal színész-rendező. Szavaira Facebook oldalán reagált Schilling Árpád: "Köszönöm ifj. Vidnyánszky Attila együttérző és korrekt nyilatkozatát, amit az Indexnek adott a Marton-ügy kapcsán. Higgadt, tárgyilagos, mégis együttérző. Személyes tapasztalatai alapján ismeri el Marton tanári tevékenységét, de nem relativizál, elismeri, hogy akit sérelem ért, annak joga van kiállni a nyilvánosság elé. Érett és előremutató nyilatkozat. (Attila nyilván nem szorul rá a visszajelzésemre, nekem fontos ez a gesztus. )" – írta Facebook oldalán Schilling Árpád. "Ezen az úton indulhatnánk el feltárni a hatal ommal való visszaélés természetrajzát, pontosan azért, hogy megóvjuk a szakmánk becsületét, és bizonyítsuk a társadalom felé felelősségérzetünket. "Megbízhattok bennünk, mert nem infantilizáljuk a komoly problémákat, hanem bátran szembenézünk velük. "
1993-ban született Beregszászon. 2010-ben felvételt nyert a Színház-és Filmművészeti Egyetem színész szakára, Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter osztályába. Egyetemi gyakorlatát a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban töltötte. Az egyetemi évek alatt a színészkedés mellett, több rendezése is ment az Ódry Színpadon. 2014-ben megkapta a Gundel Művészeti Díjat, 2015-ben az egyetem elvégzése után a színikritikusok a legígéretesebb pályakezdőnek választották, 2016-ban Junior Prima-díjas lett. Az egyetem befejezése után dolgozott a Budaörsi Latinovits Színházban, ahol a Liliomfi t vitte színre, majd a Gyulai Várszínházban megrendezte a árd ot, mely később a Nemzeti Színház a repertoárjára került, 2016-ban a Radnóti Színházban vitte színre Bulgakov Iván, a rettenet című darabját. 2017-ben a Vígszínház társulatának a tagja lett. Ifj. Vidnyánszky Attila és az 1992-es születésű Vecsei Miklós évfolyam- és osztálytársakként 2015-ben diplomáztak. Vecsei Miklós pedig a debreceni Csokonai Színházban vállalt szerepei mellett jelenleg a Vígszínház társulatának tagja.
Vidnyánszky Attila színházra való felkészítésében, részben az volt az oka, hogy Debrecenbe szerződött igazgatónak a fia tizenegy éves korában, a fiú pedig Beregszászon maradt. " A helyi színházban nőttem föl. Gyerekként-kamaszként világosíthattam, kellékezhettem, kisebb szerepekben színpadra is állhattam. A családommal közösen döntöttünk arról, hogy érettségi után Budapestre jövök a színművészetire, de a nagymamám készített fel " – emlékezik a színész-rendező, hozzátéve – " Utólag kiváló döntésnek bizonyult, hogy édesapám kimaradt ebből az egészből. Tisztelem édesapám munkásságát, örök példa lesz előttem, ahogy a semmiből csinált színházat Beregszászban. Én már egészen más helyzetből futok neki az életnek ". Folyamatos kérdés számára, hogy a rendezői vagy a színészi pályát helyezze előtérbe. " Én elsősorban színésznek tartom magam, sokkal magabiztosabb és felszabadultabb vagyok a színpadon. Akkor szeretek rendezni, ha egy összetartó, egy adott célnak mindent alárendelő közösség munkáját tudom koordinálni.
Bár közülük többen is leszerződtek már színházakhoz, próbálják összetartani a társulatot, 2018-ban előbb a Woyzecket állították színpadra a Nemzetiben, majd a Míg fekszem kiterítve című regényt adaptálják a FRISS keretei közt. Emelett több darabban is színészkedett a Nemzeti Színházban, például főszerepet kapott a Körhintában, édesapja rendezése alatt, de játszott a Galilei életében, a Részegekben és a Szarvassá változott fiiú-ban is. 2016-ban ő és Vecsei H. Miklós Junior Prima díjas lett. VÍGSZÍNHÁZ Bár amolyan vándorszínésznek, szabadúszónak tartotta magát mindig is, 2017-ben leszerződött a Vígszínház társulatához, Vecsei H. Miklóssal együtt. Ebben közrejátszott a "szabadúszás" fáradtsága, de az is, hogy Eszenyi Enikő mellett volt osztályfőnökei, Marton László és Hegedűs D. Géza is hívták, valamint színészi és rendezői beosztást is ajánlottak neki. Folyamatos kérdés számára, hogy döntsön a kettő között. Édesapja eredetileg a színészetet ajánlotta neki, hogy rendezés előtt megismerje a színpadi világot.
Legtöbbször hangyákat vagy más rovarokat zsákmányolnak, amelyek, ha egyszer beleestek a tölcsérbe, többet nem jönnek ki onnan. Mit keres a jukka a Kiskunságban? A buckáról ismét a tó felé vettük az irányt, átkeltünk egy víz felett átvezető, hangulatos kis fapallón, majd, mivel nem láttuk a jelzést, jobbra indultunk tovább, amerre elszórva fajbemutató táblákat is láttunk. Később kiderült, ez pont a rossz irány volt, mivel az ösvény egy keskeny, de vadregényes útvonalon visszavitt bennünket a kiinduló pont felé. Így visszamentünk a fapallóig, bekapcsoltuk a GPS-t és hamarosan rátaláltunk a helyes útra. Kolon tó tanösvény pannonhalma. Egy kis erdőn haladtunk keresztül, ahol egy gyönyörű erdei tóra is ráakadtunk, amelynek vizében a védett, fehér virágú mocsári békaliliomok virágoztak. A mesebeli kis erdőből már csak néhány erdei tündér hiányzott. 5 / 8 A Bikatorok tanösvény egyik legszebb része Fotó: Tóth Judit 6 / 8 Most virágzik a mocsári békaliliom Fotó: Tóth Judit Elhaladtunk a madarász körökben jól ismert helynek számító Kolon-tavi madárvárta mellett.
Az izsáki Kolon-tó Bács-Kiskun megye egyik kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi értéke, a Kiskunsági Nemzeti Park része. A Kolon-tó a Kiskunságban leginkább veszélyeztetett, egyben az egyik legjelentősebb vizes élőhely. A Kolon-tó jelentős kiterjedésű édesvízi síkláp és mocsárterület, amely a Duna-Tisza közi homokhát nyugati peremének felszíni és felszín alatti kiáramlási zónájában, a Turjánvidék középső szakaszán egy óholocén korú Duna mederben fekszik. Kolon tó tanösvény angolul. A madárvilág iránt érdeklődőknek nyújt élményt az Izsák határában elterülő Kolon-tó. A terület bejárására az Izsákot Soltszentimrével összekötő 12 km hosszú, sárga sáv jelzésű túraútvonalat és a hozzá kapcsolódó tanösvényeket ajánljuk. A Kolon-tó, mint Duna-Tisza köze legjelentősebb vizes élőhelye, nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája, ideális költő helye sok hazánkban előforduló gémfajnak. A közeli Soltszentimre páratlan látványossága egy XIV. századi erődített templommaradvány, a Csonkatorony. A puszta közepén álló építmény mellett húzódó kanális, egykor a templomhoz tartozó vizesárok része lehetett.
Gyakran látható a pettyes és a tarajos gőte, valamint békák, a mocsári teknős és a vízisikló is gyakori, illetve a gyíkok futkorászásától hangos a fű mindenütt. Forrás: Szalma György A Kolon-tó térség szigorúan védett terület, a tanösvényről letérni nem ajánlott, sok kárt okozhatunk a természetben az óvatlan kószálással. A tóvidéket telepített erdők és művelt földek övezik. Kolon tó tanösvény hévíz. A tó nyugati oldalán emelkedik egy 126 méter magas homokbucka, amit Bikatoroknak neveznek. A domb tetején levő kilátóból további dombokat láthatunk az egyik oldalon, a helyiektől tudtam meg, hogy 150 éve, még az egész vidék ehhez hasonlóan dombos volt. A betyárvilág idején még úgy nézett ki a környék, mint a tenger, a dombok úgy tornyosultak egymásra, mint a hullámok. Az erdős, dombos vidék kedvezett is a betyáréletnek, a nem túl magas buckák elnyelték a hangot, egy gulyával is el lehetett úgy rejtőzni, hogy a pandúrok sosem akadtak a betyár nyomára. Kiválóan el lehetett a kunsági dombok között rejtőzni, a Hortobágy-szerű pusztaságban ez sokkal nehezebb volt.
Fotó: Kolon-tó Forrás: Az orchideák virágait a két körbe rendeződött, körönként 3-3 lepellevelet számláló, kétoldali részarányosság jellemzi. A virág egyik különleges alkotója a mézajak, mely méretében, színében, mintázatában, szőrözöttségében eltérő lehet. Ez a megporzó rovarok leszállóhelye, ugyanis a hazai orchideáknál a rovarmegporzás jellemző. A virágporuk nyálkaszerű, a rovarok fejére vagy előtorára tapadó pollencsomag. Pókbangó (Ophrys sphegodes). Fotó: Kolon-tó Forrás: A megporzó rovarokat többféleképp vonzzák a növények: nektárt termelnek, táplálék ígéretével vagy szexuálisan tévesztik meg őket. Vannak önmegporzó fajok is, mint például a fokozottan védett, kis egyedszámban jelen levő méhbangó. Némelyek erősen illatoznak is, a poloskaszagú kosbor sem véletlen kapta ezt a nevet, ha megszagoljuk, érezhetjük a rovar jellegzetes szagát. A megporzás után az orchideák tokterméseiben több ezer, nagyon apró méretű mag fejlődik, amit a szél könnyen, messzire szállít. Bikatorok Tanösvény (B) | Kolon-tó. A csíranövény kifejlődése után az orchideáknak gombapartnerekre van szükségük fennmaradásukhoz, melyet egész életük során fenntarthatnak.