A Zeusz-szobor korai rekonstrukciós rajza Zeusz a görög mitológia főistene. 19 kapcsolatok: Arany, Athén, Bizánci Birodalom, Caligula római császár, Drágakő, Elefántcsont, Görögország, I. e. 435, I. Theodosius római császár, Isztambul, Niké, Olümpia, Pheidiasz, Ritoók Zsigmond (filológus), Sarkady János, Szilágyi János György, Zeusz, 1. Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. század, 391. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém, a periódusos rendszer 79. eleme. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Arany · Többet látni » Athén Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Athén · Többet látni » Bizánci Birodalom A Bizánci Birodalom, ritkábban Keletrómai Birodalom (- ógörög átírással: "Baszileia Rhómaión" vagy újgörög átírással: "Vaszilía Romaíon") ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Niké · Többet látni » Olümpia Olümpia (görögül: Ολυμπία, Olympí'a, régebbi átírásai Olimpia, Olimbia) romváros Görögország déli részén. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Olümpia · Többet látni » Pheidiasz "Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült szobra Pheidiasz (i. 500 – i. 430 körül) szobrász és építész, az ókori görög klasszikus szobrászat legnagyobb alakja. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Pheidiasz · Többet látni » Ritoók Zsigmond (filológus) Ritoók Zsigmond (Budapest, 1929. szeptember 28. ) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Új!! Az ókori világ hét csodája - PontVelem Okos Program. : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Ritoók Zsigmond (filológus) · Többet látni » Sarkady János Sarkady János (Biharkeresztes, 1927. december 31. – Budapest, 2006. szeptember 5. ) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Nagy, világos színű tömbökből épült a háromszintes világítótorony: az alsó négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú. 120-140 m-es magasságával sok évszázadon át a Föld egyik legmagasabb épülete volt. A világítótornyot több földrengés is súlyosan megrongálta, míg 1480-ban teljesen eltűnt, amikor Egyiptom szultánja egy erődöt épített a helyére, felhasználva a világítótorony maradványait is. A sziget neve, ahol épült, Pharos, a világítótorony latin elnevezéséből ered. Artemisz-temploma Artemisz temploma Epheszoszban egy görög templom volt, melyet Artemisznek, a vadászat, a vadállatok és számos egyéb dolog istennőjének szenteltek. 120 éven át építették, míg végül i. 550 körül elkészült. A márványból épült templom Szidóni Antipáter egyik legkedvesebb épülete volt a csodák között. Egy fiatalember, Herosztrausz felgyújtotta a templomot i. 356. július 21-én, hogy hírnevet szerezzen magának. A felháborodott epheszosziak halálra ítélték Herosztratuszt és megtiltották nevének kiejtését.
Azt szerették volna, hogy az épület a legnagyobb és egyben a legszebb szentély legyen, amelyet valaha is létrehoztak Zeusz tiszteletére. A terv véghezviteléhez rengeteg pénzre volt szükségük, de a hívők adományaiból Kr. 457-ben végre elkészült az impozáns templom, mely egy 1 méter magas emelvényen állt. A téglalap alakú építményt mészkőoszlopok keretezték, tetejét pedig márványlapok díszítették. Zeusz szobrát, mely a végül túlságosan eviláginak titulált templom szentségét igyekezett erősíteni, a kor leghíresebb szobrásza, Pheidiász építette. A mű váza vasból, gipszből és fából készült, arca, keze, és lába elefántcsontból, ruhája, haja és szandálja pedig aranyból. A monumentális szobrot valószínűleg darabonként vitték be a szentélybe. Az ülő Zeusz egyes dokumentumok szerint 12, más források alapján 13 méter volt. Fején olivaágakból font koszorú hevert, egyik kezében győzelmi figurát, másikban jogart tartott, melynek a tetején sas ült. Trónját drágakövek díszítették. Az alkotás egyedülálló volt, nemcsak nagysága és szépsége, de szellemisége miatt is.
Nagyanyó mesél 46. Carolina 47. Isten hozott – Tábortűz 48. Egy kis boldogságra vágytam 49. Csárdás 50. Verbunk 51. Két pej ló 52. Egy asszony miatt 53. Lent a dorozsmai határban 54. Kétszázhúsz felett 55. Tűzpiros a virág 56. Milyen szép a világ 57. Mint hosszú copfos barna lány 58. Pap lak mellett – Fekete Péter öcsém 59. Polgármester 60. Iszonyú jó volt 61. Valahol egy lány 62. Marina 63. Jóska, gyere haza 64. Kombiné 65. Nem csak a húszéveseké 66. Ne sírjon értem Rózsikám/Ha már tavasz van 67. Santa Maria 68. Csárdás 69. Verbunk 70. Gyévuska 71. Én aki nála jártam 72. Nincs szerencsém 73. Mamma Maria 74. Mese autóban 75. Szél viszi messze /tolatós/ 76. Pálinka dal 77. Szeretlek én /tolatós/ 78. Negyvenhatos sárga villamoson/Nem az a fontos/Citadella 79. Szállj, szállj fel magasra 80. Aranyeső 81. Növényvilág - 5. oldal. Eger városa 82. Gyere táncolj cigány lány 83. Halvány őszi rózsa 84. Erdőben nyíló gyöngyvirág 85. Boldogság, szerelem 86. Az a sárga rózsa 87. Bolond aki sír 88. Volt idő mikor még /Évszakok/ 89.
Az erdő legjellemzőbb cserjéi a mogyoró (Corylus avellana), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), fekete bodza (Sambucus nigra), fagyal (Ligustrum vulgare), kutyabenge (Frangula alnus). Egyik leggyakoribb, fává is növő cserje a galagonya (Crataegus sp. – a sem az egybibés, sem a cseregalagonyával nem azonosítható faj pontos meghatározása még várat magára). Ritkább fajok a kányabangita (Viburnum opulus), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), varjútövis (Rhamnus cathartica), rekettyefűz (Salix cinerea). Egyetlen előfurdulása ismert az erdőben a piros ribiszkének (Ribes rubrum), mely hazánkban (így a Nyírségben is) természetes előfordulású ligeterdei faj, így valószínű, hogy a Sóstói-erdőben is őshonos reliktumként van jelen. A természetes erdőrészletek aljnövényzete leginkább a gyöngyvirágos-tölgyesek típusába sorolhatók. Gyöngyvirág: erdőben és kertben, csak össze ne keverjem - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. Májusban érdemes megcsodálni a nyíló gyöngyvirág (Convallaria majalis) mezőit. Kora tavasszal az erdő jellegzetes virága a salátaboglárka (Ficaria verna) és a kék ibolya (Viola cyanea), nyár elején pedig a fürtös salamonpecsét (Polygonatum multiflorum).
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Nóták magyar kategóriába van besorolva.
A legbecézőbb kifejezés a szeretetre a magyar nyelvben: gyöngyöm, virágom! A szeretet, a szerelem és a szűziesség szimbólumaként kapta a nevét a májusi gyöngyvirág ( Convallaria majalis). Itthon és külföldön is És nem csak nálunk! Franciaországban a május elsejét gyöngyvirággal köszöntik. (Egyszer jó sorsom úgy hozta, hogy május első napja Genfben virradt rám, és az utcán csodálkozva láttam, hogy minden második ember egy kis gyöngyvirágcsokrocskával a kezében közlekedik az utcán. ) Csapó József a "nemes szabad királyi Debrecen városának physikusa" így dicséri: " Igen esméretes, drága illatú virág ez, itten a Nagyerdőben tavasszal nagy bőséggel terem. " A kert árnyékos részeit szereti A gyöngyvirág árnyékos kertrészeken, üde, nyirkos talajokon érzi jól magát és szaporodik el. A természetben a tölgyesek aljnövénye, de voltaképpen nem nagyon igényes és alkalmazkodó évelő növény, amely rizómáival sűrűn behálózza a talaját. Virágai a tőkocsányán "fehér gyöngyök módjára sorakoznak" április végén-május elején, és igen kellemes illatúak.