2021 egyik legnagyobb filmsikerének bizonyult a magyar Netflixen decemberben bemutatott sötét vígjáték, a Ne nézz fel! (Don't Look Up). A Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence főszereplésével készült filmben egy bazi nagy üstökös fenyegeti a Földet, mi pedig a két szerencsétlen csillagász vergődését követjük, akik mindhiába győzködik a politikusokat arról, hogy cselekedni kell a katasztrófa elhárítása érdekében. A film készítői nem sok kétséget hagynak afelől, hogy a Ne nézz fel! valójában a klímaváltozásról szóló allegória, sőt még egy weboldalt is készítettek, ahol klímavédelmi kampányokra buzdítják a film nézőit. De milyen üzeneteket és milyen közkeletű tévhiteket közvetít a film, és mennyiben lenne helyes ezt a fikciót iránytűként használni a globális felmelegedés elleni harcban? 1. tévhit: néhány cég és milliárdos a felelős mindenért A filmbéli főgenya, a BASH nevű technológiai cég szupermilliárdos vezetője arra jut, hogy óriási pénz lehet az üstökös kibányászásában, ezért önző érdekből kockáztatja a Föld pusztulását.
De ha most esetleg túlságosan is realisztikusnak hat a Ne nézz fel!, garantáltan jól fog öregedni, tíz, húsz vagy harminc év múlva tökéletes időkapszulaként mesél majd erről a korról, és akkor is tanulságos és mulatságos lesz. Kivéve persze, ha a közéleti-politikai viszonyok még tovább abszurdizálódnak, mert akkor már nevetni se lesz kedvünk rajta.
Ez a narratíva erősen rímel azokra a hangokra, melyek szerint a globális felmelegedés elleni fellépést is egy szűk elit szabotálja el kapzsiságból. Erre hajaznak az olyasféle, az újságcímlapokon népszerű számítások, amelyek szerint 100 olaj- és bányászati cég kitermelése felelős a globális emisszió 71 százalékáért, a leggazdagabb 1 százalék fogyasztása tehet a globális emisszió 16 százalékáért, az USA felelős a kibocsátás 25 százalékáért, a hadsereg a 6 százalékért, stb. Nem vitatva a mögöttes számításokat, hamar belátható, hogy hamar 100 százalék fölé jutunk, ha ezeket összeadogatjuk. Ennek oka természetesen az, hogy minden egységnyi kibocsátás mögött nem egy, hanem sok szereplő áll, akik osztoznak a felelősségen. Ha elfüstölök egy tank benzint az autómban, azért felelős lehet az autógyár, a benzinkutat működtető cég, az olajkitermelő ország, az olajat bányászó és finomító cég, a magyar kormány, amely nem hagyja, hogy emelkedjen a benzin ára, és persze varrhatom a saját nyakamba is a felelősséget.
Nem vitás, hogy a gazdagabb embereknek és a nagyobb cégeknek arányaiban nagyobb a felelősségük, de minden tevékenységük esetében hasonlóan megoszlik a felelősség az előállító, a beszállító, a szabályozó és a fogyasztó között. (Vannak persze kirívó esetek, amikor például egyes olajcégek félrevezetik a közvéleményt, és annak remélhetőleg lesznek jogi következményei is. ) Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy ha nem lennének hatalmas multinacionális vállalatok, mert mondjuk feldarabolnánk vagy államosítanánk őket, és vezetőiknek köztisztviselői béreket adnának, megszűnne a probléma. Sőt az olajszektorban aggasztó trend, hogy a közel-keleti vagy orosz állami és kisebb magáncégek élénken érdeklődnek a szennyező üzemanyagot szolgáltató olajmezők iránt, miután ők nincsenek olyan zöld nyomásnak kitéve, mint a tőzsdei multik. Arról nem is beszélve, hogy a zöld átállás is üzlet, ahol a nagy cégek továbbra is fontosak: miközben vitathatatlan, hogy az állami támogatások jelentős szerepet játszanak az elektromos autók vagy a napelemek versenyképessé tételében, most már a Tesla és más zöld cégek sikerén is nagyban múlik a bolygó sikere.
Az energiaárak az egekbe szöknének, az emberek egy része megfagyna, tömegek válnának állástalanná. És mivel ezt nem lehetne holmi vírusra kenni, a politikusok megbuknának, a lakosság pedig fellázadna. Ezt illusztrálja az elmúlt év jóval szerényebb mértékű nyersanyaghiánya: Kínában gyárakat kellett leállítani, Angliában benzinhiány keletkezett, az emelkedő infláció és energiaár-emelkedések pedig máig óriási gondokat okoznak szerte a világban. A politikusok erre válaszul nyúlnak olyan populista eszközökhöz, mint az árbefagyasztás, itthon és külföldön is. Ők is tudják, hogy drasztikus eszközökkel (akár bombázással, akár termelésleállítással vagy adóemeléssel) nem lenne eladható a választóknak a zöld átállás gyorsított végrehajtása. Ezzel szemben kifejezetten nehéz olyan alternatívát megtervezni, ami úgy csökkenti az emissziót, ráadásul gyors ütemben, hogy az a széles közönségnek is elfogadható legyen. Persze léteznek a klímaváltozást tagadó vagy bagatellizáló politikusok is, de a témát komolyan vevő vezetők is csak lassan haladnak a zöld átállás elősegítésében.
A Kígyósi-pusztán is előfordul évről évre egyre nagyobb populációban az Apáti út melletti löszgyepeken. A tavaszi hérics védett növény. Látványos virágainak átmérője 3-6 cm, színük aranysárga. A virágzás március közepétől egészen májusig elhúzódhat. Tavasznyitó, kertben nevelhető virágaink a korai beporzók szolgálatában. Hazánkban még sokfelé gyakori, főként az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, a Dél-Tiszántúlon azonban csak szórványosan fordul elő löszgyepekben. Korábban jóval elterjedtebb volt nálunk is, viszont élőhelyének megszűnése és gyökerének állatgyógyászatban történő hasznosítása megtizedelte állományait. / Körös-Maros Nemzeti Park
Amit tudni érdemes az alpesi hangáról (Erica carnea) Talaj Jó vízelvezetésű, nedves talajban érzi jól magát. Típus: Agyagos, homokos, vályog. pH: savas, semleges. Fényigény Napos fekvés, félárnyékos fekvés. Vízigény Átlagos Szárazságtűrő Igen Virága fehér – rózsaszín – tél végén, tavasszal (február-április) Termése Nincs Magasság 10-50 cm Szélesség 10-50 cm Télállóság télálló -20 fokig Gondozás Alapvetően gondozásmentes növény. Az elbűvölő alpesi hanga gondozása - Erica carnea | Kertikalauz.hu. Nyári melegekben heti egyszeri, alapos öntözést igényel. Metszés Virágzása után enyhén visszavágható. Szaporítás Félfás dugványról szaporítható nyáron, illetve bújtatással tavasszal. Veszélyesség Nincs. Növények, amikkel jól mutat társításban Hunyor (Helleborus), Hóvirág (Galanthus), Recéshagymájú Nőszirom (Iris reticulata), Téltemető (Eranthis hyemalis), Nárcisz (Narcissus), Ciklámen (Cyclamen), Csillagvirág (Scilla), Csinos szellőrózsa (Anemone blanda), Tőzike (Leucojum), Örmény gyöngyike (Muscari armeniacum), Krókusz (Crocus) Az alpesi hanga fajtái Találhatunk fehér virágú, sárgás és bronzos levelű hangát is a kereskedelmi kínálatban.
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Michael Wolf A réti iszalag (Clematis integrifolia) bemutatása, gondozása Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Michael Wolf A réti iszalag (Clematis integrifolia) Eurázsiában és hazánkban is őshonos iszalag faj, Magyarországon védett. Természetben leggyakrabban az alföldi kaszáló és lápréteken találkozhatunk vele. A kertészetek kínálatában általában az alapfaj különféle változatai találhatók meg, leggyakrabban az alábbi fajtákkal találkozhatunk: Clematis integrifolia 'Blue Ribbons', Clematis integrifolia 'Floriss Vij'. A többi Clematis fajtól eltérően, nem kúszónövény, hanem tömött bokrot alkot így bátran ültethetjük évelőágyásokba. Kibontották sárga virágaikat az első tavaszi héricsek | Agrotrend.hu. Szára egyszerű vagy elágazó, mereven felemelkedő, a növény virágzáskori magassága 80 cm. Levélzetét tojásdad vagy tojásdad-lándzsás, épszélű, levelek alkotják, a levelek széle és erezete pillás-szőrös. Májustól-szeptemberig nyíló virágai a hajtások csúcsán, magányosan bókolnak. A virágzás után kifejlődő termése is díszít. Ültetési helyéül, napos, világos vagy félárnyékos helyet válasszunk, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajba ültessük.
Ezt a Covid–19 miatt kialakult nehézségekkel magyarázza a szakember. Ennek oka, hogy drágult a munkaerő és nehezebbé vált a munkaszervezés. Az áremelkedés elsősorban a kereskedelmi oldalról jelentkezik. Tapasztalata szerint a nagy multinacionális áruházak legalább 5-15 százalékkal növelték a frisspiaci termékek fogyasztói árát, azonban ez az emelés nem jelent meg a termelői oldalon. A KERESKEDELMI LÁNCOK AKCIÓN KÍVÜLI IDŐSZAKBAN JELLEMZŐEN 55-80 SZÁZALÉKOS ÁRRÉSSEL ALAKÍTJÁK KI A ZÖLDSÉGEK ÉS GYÜMÖLCSÖK ÁRAIT. Drága a környezetvédelem Az eleve drágább bio- vagy organikus zöldségek sem ússzák meg az árak emelkedését, ezeknél is okozott problémákat a hideg tavasz. A drágább árfekvés egyik okaként a magasabb a munkabérköltségeket emeli ki a szakember, hiszen speciális tudást és sokszor több munkaórát jelent a fenntarthatóság. A másik fontos szempont a kisebb termékvolumen, azaz kevesebb a termés, mint a hagyományos gazdálkodás esetében. Így a speciális szakértelmet kívánó terület kevesebb termelőt és nagyobb keresletet eredményez, ami természetesen magasabb egységárat okoz a gyümölcs vagy a zöldség esetében.
Fontos tudni róla is, hogy minden része mérgező! Kapcsolódó cikkek: Hogyan segíthetjük a kertünkbe látogató madarakat? I. rész Hogyan segíthetjük a kertünkbe látogató madarakat? II. rész Hogyan készítsük fel a kertünket az állatok téli megsegítésére? Mindent a téltemetőről Mindent a hóvirágról Mindent a hunyorról Hagymás, gumós, hagymagumós és gyöktörzses dísznövények Mit is adnak a vadméhek a mezőgazdaságnak?
Borítókép: Kiss Csaba
10-20 cm magasságot éri el. Februártól áprilisig hozza a virágait. Egykor nem múlhatott el Nőnap hóvirág nélkül. Napos, védett, nedves lombos erdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyó menti ligeterdőkben tömegével megcsodálhatók szépséges virágai. Magyarországon 2017-ben az év vadvirágának választották.