A kérdőív fogalmazásmódja éppen ezért tűnhet kissé homályosnak is, mivel csak nehezen kikövetkeztethető, hogy mit kell "a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értéke" alatt érteni. Első ránézésre az sem világos, hogy a kérdőív szövegezői a jelenlegi alkotmányszövegben található passzust – vagy egy megfogalmazásában ahhoz közel álló bekezdést – képzelnek el, mint az összetartozás értékének kifejezése, vagy ennél esetleg konkrétabb kötelezettségek lennének az új Alkotmányban. A lehetséges válaszok számbavételével azonban tisztul a kép. A kérdés és a lehetséges válaszok tehát egészen pontosan a következőképp hangzanak: "Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya fejezze ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét, mások szerint erre nincs szükség. Az országhatárainkon túl élő magyarsággal vállalt nemzeti összetartozás - A, mint Alkotmány. Ön mit gondol? 1- Az új magyar alkotmány fejezze ki a határon túl élő magyarokkal való nemzeti összetartozás értékét és kötelezze a mindenkori kormányt ezen érték védelmére. 2- Az új magyar alkotmány fejezze ki a határon túl élő magyarokkal való nemzeti összetartozás értékét, de nem szükséges, hogy kötelezettségeket is megfogalmazzon a mindenkori kormányok számára.
A hitvallás értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunk különbözõ vallási hagyományait, ígérik, hogy megõrzik az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét. A velünk élõ nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezõk - rögzíti a hitvallás, amelyben az is szerepel: "vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk". Felelõsséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erõforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövõ nemzedékek életfeltételeit - folytatódik a szöveg, amely szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság. Magyar alkotmany szövege. A hitvallás szerint az egyéni szabadság csak másokkal együttmûködve bontakozhat ki, együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetõ értékei a hûség, a hit és a szeretet, a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Az új alkotmány rögzíti az alapvető jogok mellett a kötelességeket is. Kifejezi, hogy a legfőbb közös értékek: a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség. Az alkotmány kiemeli a családok és az emberi élet védelmének jelentőségét. Az új alkotmány mind preambulumában, mind normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az új alkotmány kifejezi, hogy a határon kívül élő magyarság a nemzet teljes értékű része. Az államadósságféknek köszönhetően alkotmányos védelmet kaptak a jövő nemzedékek, egy generáció sem élheti föl a következő jövőjét. Bár az emberek akaratának megfelelően nem került be az alkotmányba a gyermekek után járó szavazati jog, ugyanakkor erősen jelen van a gyermeknevelés elismerése, a szülők kötelezettségei, és az az elv, hogy a közös tehervállalás mértékét a gyermekes családok esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani. Az alkotmány új, hangsúlyos közpénzügyi fejezetet tartalmaz.
Krónikus orrmelléküreg-gyulladás A visszatérő orrdugulás mellett a hátsó garatfali csorgás figyelmeztethet rá. Tartós orrnyálkahártya-gyulladás mellett megnő a termelődő váladék mennyisége, ami hátrafelé, a garat irányába csorog. Emiatt gyakori panasz az erős köhögőroham is. Tartós éjszakai orrdugulás jelentkezhet orrpolip, orrsövényferdülés és orrkagyló megnagyobbodás miatt is, de lehet légúti allergia tünete is. Mi okozhat szájlégzést a gyerekeknél?. Forrás: Orrpolip Akár a kezeletlen idült orrmelléküreg gyulladás miatt tartósan fennálló orrnyálkahártya-gyulladás is közre játszhat abban, hogy a nyálkahártyán szőlőfürt szerű növedék, orrpolip jelenik meg. A polip méretétől függően részleges vagy akár teljes fél-, vagy mindkét oldali orrdugulás is jelentkezhet. Orrsövényferdülés Jellegzetes féloldali orrdugulást okoz, attól függően, hogy melyik oldal érintett. Az elváltozás fül-orr-gégészeti vizsgálat során derül ki, van, hogy csak az egyéb tünetek – visszatérő arcüreggyulladás, orrhangú beszéd - hívják fel rá a figyelmet. Orrmandula nagyobbodás Gyermekeknél jellemző probléma, mely lehet alkati kérdés is, de gyakori betegeskedések miatt is megnagyobbodhat az orrmandula.
Figyelmeztető jel, ha a gyermek horkol, a légúti akadály zavarja a nyugodt alvásban. A beszédfejlődésben, hangképzésben is éreztetheti a hatását, de a szagérzékelésben is gondot okozhat, előfordulhat, hogy a gyermek nem, vagy csak alig érez szagokat. A megnagyobbodott orrmandula nátha esetén gátolhatja a váladék kiürülését, ezáltal fülbetegségekre, visszatérő arcüreggyulladásokra hajlamosíthat – hívja fel a figyelmet a lehetséges szövődményekre dr. Csóka János fül-orr-gégész, a Fül-orr-gégeközpont főorvosa. A műtét szükségességét a panaszok súlyossága határozza meg, ennek elbírálása fül-orr-gégész feladata. A megnagyobbodott orrmandula normál esetben a gyermek 9 éves kora körül visszafejlődhet, 17 éves korra pedig teljesen elsorvadhat. 8 kiváltó ok az orrdugulás hátterében. Polipok az orrban Az orrpolip az orrnyálkahártya lefűződése, hosszabb-rövidebb nyelű nyálkahártya-képződmény. néha az orrmelléküregekből türemkedik be az orrüregekbe. A polipok térfoglaló folyamatként elzárják a levegő áramlását, akadályozzák a melléküregek szellőzését és ekkor jelentkeznek a betegek számára is érzékelhető tünetek.
A megfázás és nátha napokon belül múlik, de a kezelésére érdemes figyelni, mert a lehetséges szövődmények a középfülgyulladás és az orr melléküreg-gyulladás. Az orrdugulás gyermekkorban éjszakánként zavaróbb, mivel nehezítik a levegő beáramlást az orrlyukakon. A gyermek nyitott szájon át történő lélegzése nyugtalan alvást, izgatottságot okoz. Gyermekkori orrdugulás esetén is számos orrspray és orrcsepp van forgalomban, melyek használata segíti a levegővételt, de 2-3 napnál tartósabb használata, csak orvosi javaslatra esetén ajánlott. Gyermekkorban orrdugulás orrcseppel történő tartós kezelése akár orrnyálkahártya károsodást és helyi irritációt is okozhat. 4-5 éves gyermekkortól az inhalálás, illóolajok alkalmazása is segíthet, az orrjáratok tisztításában, a tünetek enyhítésében. A lehetséges okok között gyermekkorban a megnagyobbodott orrmandula is lehet. Szinte kizárólag gyermekkorban az orrdugulás oka anatómiai eltérés is lehet. Az ilyen okokra nagyon hamar fény derül, mivel az orrdugulásos tünetek már újszülött korban jelentkezhetnek.
Csecsemőkorban igen ritkán fordul elő az orrvérzés, és többnyire valamilyen meglévő betegség tüneteként jelentkezik. Az életkor előrehaladtával már többször kialakulhat orrvérzés, de serdülőkorban a leggyakoribb. Szerencsére többnyire banális orrvérzésekről van szó, amik nem igényelnek fül-orr-gégészeti ellátást, csak némi otthoni kezelést. Gyerekkorban az egyik leggyakoribb az orrpiszkálás következtében kialakuló orrvérzés. Ilyenkor a gyermek a körmével felsérti az ott lévő nyálkahártyát, illetve ereket. Szintén gyakori, hogy az orrbemenetben található pörkök sérülése, kaparása, a nyálkahártyájának gyulladása vagy egy-egy erősebb orrfújás áll a kellemetlen tünet hátterében. Az orr nyálkahártyájának gyulladását allergia, vírusos vagy bakteriális fertőzés is előidézheti. Különösen a téli időszakban válik sérülékenyebbé az orrnyálkahártya, hiszen a fűtött, meleg helyiségekben könnyebben kiszárad, ami a hajszálerek elpattanásához vezethet, és így sérülékenysége is nő. A száraz, meleg levegő mellett sajnos a szennyezett városi levegő sem tesz jót a légutak védelmi rendszerének, ez ugyanis szintén szárítja a nyálkahártyát, ami megrepedhet és orrvérzést okozhat.