Szeptember másodikán, Hajdúhadházán, egy kampányrendezvényen Jakab Péter testőre és sofőrje rátámadt egy kutyát sétáltató férfira – erről számolt be a Ripost szerdán, a kormánypárti bulvárlap egy videót is közzétett a jelenetről: Az előzményekről nem írtak a Ripost cikkében, de annyit még megjegyeztek, hogy az ügyből rendőrségi feljelentés is lett. Jakab Péter a Facebook oldalán reagált a történtekre. Bejegyzését azzal kezdte, hogy a Fidesz-média a napokban elkezdett aggódni egy "kutyát sétáltató járókelőért", akit a nem létező testőreim fojtófogással a földre tepertek a hajdúhadházi utcafórumomon. Jakab azt is írja, hogy "a fórumomon megjelent egy fickó, akit sokan csak arról ismernek, hogy szeret lőfegyverrel mászkálni. A fórumon zaklatta a választókat, majd megrúgta a munkatársamat. Ezután a fórum lebonyolításáért felelős egyik rendezvénybiztosító tette a dolgát. " A Jobbik elnöke megköszönte a rendőrségnek, hogy bent tartották "a Fidesz-média szerinti ártatlan, kutyát sétáltató járókelőt. "
Sneider Tamás szerint ez az eset ismét annak a bizonyítéka, hogy a Jobbik a Jobbik ellen fordult, hiszen Jakab Péter egyszerűen letagadta a testőrét, és ezzel nagy bajba keverte. Az viszont csöppet sem könnyít a szerencsétlen testőr helyzetén, hogy Jakab Péter letagadja azt, hogy az ő védelmére hivatott ember követte el a volt országgyűlési képviselő földre teperését. Nem mindegy, hogy a bíróságon arról kell dönteni, hogy egy szimpla járókelő verekedett, vagy egy testőr próbált rendet tartani, még ha át is esett a ló túloldalára – fogalmazott a volt jobbikos, ma már független országgyűlési képviselő. Forrás: Origo; Fotó: Facebook
11 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Jakab Péter testőrei megtámadtak és a földre tepertek egy járókelőt – videó Szeptember másodikán Hajdúhadházán, egy kampányrendezvényen Jakab Péter testőre és sofőrje rátámadt egy kutyát sétáltató férfira. Fojtófogással vitték a földre. A Ripost megszerezte a támadásról készült videót. A férfit agresszív módon földre vitték, fojtófogást alkalmazva. A botrányos esetről mobiltelefonnal felvételt készítettek az arra járók. …
A döntések nyomán Esztergomban új cégek vetették meg alapjaikat, jelentős például a gépkocsi, valamint a műszergyártás. A megyeszékhelyen pedig a – bányászat drasztikus leépülése után – fellendülőben az elektronikai ipar. A tőke betelepülése óta mindkét városban gyarapodik az álláshelyek száma, és csökkenőben a munkanélküliség. Sajátos helyzetben van Komárom-Esztergom megye, történelmi okok miatt. Komárom-Esztergom megye | Tények Könyve | Kézikönyvtár. Komárom, illetve Komárom (vár) megye a trianoni béke után kettészakadt. Esztergom (vár)megye hasonlóan járt. Politikai döntés értelmében lett – az 1997-ben ötvenéves – Tatabánya város Komárom megye székhelye. Fekvése és a fent leírtak miatt egyaránt többpólusú a megye. A gazdasági vezető szerepe a bányák és a nehézipar jelenléte miatt a nyolcvanas évek közepéig egyértelműen Tatabányáé volt, a kilencvenes évek végére újra a megyeszékhely a meghatározó az idetelepült külföldi gyárak és az infrastruktúra ugrásszerű fejlődése következtében. Turistákat vonzó látványossága a Turul-emlékmű és a Szelim-barlang.
A templom, a cellaházak, a kastélypark mágnesként vonzzák a látogatókat, a környék vadregényes tájai nagyszerű lehetőségeket kínálnak a kirándulásra. fotó: NÖF Agostyáni Arborétum A Gerecse-hegység egyik páratlan szépségű völgyében, Tatától néhány kilométerre, 30 hektáron terül el az Agostyáni arborétum, melynek élőfa gyűjteménye jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége. Az arborétum eredetileg fakitermesztési céllal létesült, a terület legidősebb fáit még az Esterházyak telepítették az első világháborút megelőző években. Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat az arborétumba, valamint tulipánfák, nyírek, vasfák, égerek, kőrisek, juharok, diók stb. A megye jellemzői › BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. több változata is megtalálható a mesés területen. fotó: Agostyáni Arborétum Sándor-Metternich kastély A falu legmagasabb pontján álló kastély volt a Sándor grófok lakhelye Bajnán. A Both-család egykori udvarházát a 18. század közepén alakította át a Sándor-család barokk főúri lakóhellyé. A Sándor-Metternich-kastély az 1840-es évek végén az ország egyik legszebb klasszicista kastélya volt egy tízhektáros kastélyparkkal.
megyei átlag síkvidéken hegyvidéken Éves középhőmérséklet 10, 5ºC 11ºC 9ºC Januári középhőmérséklet -2ºC -1ºC -3ºC Júliusi középhőmérséklet 20ºC 21ºC 19ºC évi napfénytartam 2000 óra 2100 óra 1900 óra évi csapadékmennyiség 600 mm 500 mm 700 mm A legnagyobb felhőszakadást megyénkben 1953. június 9-én jegyezték fel, Dad térségében 24 óra alatt 260 mm csapadék hullott. ⚓ Vízrajz A megye legjelentősebb folyója a Duna, amely Ács város külterületén lépi át a megyehatárt, majd Dömösnél hagyja el azt. A folyó Komárom és Esztergom között szerkezetileg irányított völgyben halad. Mederszélessége 330-450 m között váltakozik. A víz mélysége változó, 6-8 m között ingadozik, de a 10 m-es vízmélység is előfordul. A megye területén két ártéri öblözet alakult ki: Komárom-Szőny és Tát-Esztergom térségében. A folyón évente két jelentősebb árhullám fut le. Egy tél végén, a hóolvadás idején a jegesár és a kora nyári esőzések idején a zöldár. Étterem komárom esztergom megye nepessege. A Duna vízgyűjtő területén hozzávetőlegesen 4-5 évenként kialakuló kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet következménye, a Duna megyei szakaszán levonuló rendkívüli árhullám.
Komárom-Esztergom megye területe 2 251 négyzetkilométer (225 000 hektár), a lakosság száma 310 000 – 1998. január 1-jei adat. A városok száma 8, a községeké 66. A népsűrűség 139 fő/négyzetkilométer. 1997-ben ezer lakosra 9, 6 élveszületés jutott, ilyen negatív csúcsra az elmúlt 30 évben nem volt példa. A halálozási arány ezer lakosra 12, 9, ez 0, 7 százalékpontos mérséklődés. A válások tekintetében Komárom-Esztergom megye első az országban. ezer lakosra 2, 9 jut. 1997-ben 1400 pár kötött házasságot. A megye éghajlatát a mérsékelt égöv jellemző vonásai határozzák meg. Étterem komárom esztergom megye hires szueloettei. Két részre osztható: az alacsony síksági, dombsági területre, ez a Duna-menti rész, illetve a hegyvidéki területre (Pilis-, Vértes-, Gerecse-, Gete-hegység. ) Az évi középhőmérséklet 10, 5 Celsius fok. A Kárpát-medence legkorábbi emberi települése a megyében van, Vértesszőlősön: 400 000 éves. Az emberi megtelepedés ekkortól folyamatos. Római kori települések: Brigetio (Szőny), Solva (Esztergom), Ad Mures (Ács) stb. Szent István király városa Esztergom.
Komárom-Esztergom Magyarország északnyugati részén fekszik: északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest, délről Fejér és Veszprém, nyugatról Győr-Moson-Sopron határolja. A megyébe látogatók bepillantást nyerhetnek a Pilis, a Vértes, a Gerecse és a Bakonyalja gyönyörű tájaiba, rácsodálkozhatnak az egyedülálló kincsekben gazdag Duna mentére, a Kisalföldre. Nem csoda, hogy Komárom-Esztergom megye értéktárában 181 megyei és 802 települési érték szerepel, hiszen büszkén őrzik és védik a megye természeti, kulturális és épített hagyatékát. A megye szépségeiből gyűjtöttünk most össze 10 látnivalót, melyek között a túrázni vágyók éppúgy találhatnak célpontot, mint a gyönyörű épületek szerelmesei. Majki Kamalduli Remeteség Az észak-vértesi erdőség mélyén, náddal körülölelt tavak szomszédságában fekvő Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes, a Majki Kamalduli Remeteség tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll. Étterem komárom esztergom megye allas. A némaságot fogadott, néma barátoknak is nevezett kamalduliak az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára.