Az OPERA főigazgatója úgy döntött, hogy a lényeg mellett némi kioktatás is elfér. Miért teszünk úgy, mintha valami diktátor lennék? címmel adott interjút az elmúlt két évben jórészt teljes szerkesztőséget váltott, függetlenségét elveszített Indexnek a Magyar Állami Operaházból lett OPERA főigazgatója, Ókovács Szilveszter. A beszélgetés apropója a vidéki színházak vezetői, illetve Ókovács közti ellentét volt, hiszen a vidéki teátrumok sérelmezik, hogy februártól megszűnne a kikérés intézménye, így a Budapesten fellépő énekesek a darabok próbái alatt vidéken is szerepeket vállalhasson, így a fővároson kívüli teátrumokra komoly színészhiány várhat. Ókovács szerint mindez csak egy belterjes szakmai probléma izzadságos kivetítése, hiszen a művészek hosszú ideje csinálják ezt, pedig szerint egyértelmű, hogy az nem megy, hogy a Magyar Állami Operaház fizesse őket, közben pedig máshol énekeljenek, mert ez kimeríti a hanyag kezelés tényállását, herdáljuk vele az állam pénzét. Index 24 óra en. A főigazgatónak az Erkel Színházzal kapcsolatban is volt ötlete: azt javasolta, hogy az épületet újítsák fel, és működtessék befogadóintézményként, amit – ha az állam úgy gondolja – örömmel üzemeltetnek majd tovább, azt azonban nem tartja kivitelezhetőnek, hogy az Operaház márciusi újranyitása után továbbra is balett- és operaelőadásokat rendezzenek benne.
Ottómotor 2009. 12. 15 0 0 46 Már ne haragudjon, de mit várt? Valaki be fogja ismerni önnek, hogy tévedtünk? S egyáltalán, ki miben tévedett? Ezek a vonalak sok esetben torzókká váltak. Miért? Mert szívós, és kitartó semmittevéssel, valamint bősz félremagyarázkodással, hosszú évtizedek alatt hagyták őket azzá válni. Tudja, mint Rejtő Szőke ciklonjában, amikor a sivatagban az egyik gazember meg akarta ölni valamelyik főszereplőt. Mire a másik rászólt: - Hagyd fiam, ne öld meg őt. reggelre elpusztul magától is". Ezeken a helyeken a helybéli emberek egy részén, a vasutasokon, és a vasút őszinte barátain kívül érdekel valakit is ez? Érdekel valakit a Nagykörúton, hogy Marcaliba már nem megy vonat? Index 24 óra friss hirek. Nem, mert a magyarországi lakosok (és nem Állampolgárok!!! ) leszoktak arról, hogy véleményük legyen, sőt azt ki is mondják, de még tegyenek is valamit az igazságukért. Majd felülről megoldják. Sajnos kis országunkban dominálnak a nagyvárosi lakosok. Ők viszont nem annyira önálló, és önállóan gondolkozó lények, mint egy mezőgazdász, magyarul paraszt.
József Attila Múzeum - Makó align=left A kezdetben egy polgárházban működő makói múzeum 1950-ben alakult, bár az intézmény felállításának ötlete már a 19. sz. végén felmerült és napirenden is maradt. Az 1960-as évektől a gyűjtemény folyamatosan növekedett, kialakult a helytörténeti, néprajzi, irodalmi és képzőművészeti gyűjtemény. A gyarapodó anyag elhelyezésére kicsiny lett az eredeti épület. Makó városa jóvoltából 1979-ben készült el az irodalmi kiállítóhely, az Espersit Ház, amely irodalomtörténeti emlékeknek ad otthont; a múzeum főépületét pedig 1981-ben avatták föl. Ezt követően egymás után megépültek az állandó kiállítások. A múzeum gyűjtő területe arra a tizenhat községre terjed ki, amelyek korábban a makói járáshoz tartoztak. Bérpalota - Makó A Bérpalota Makó egyik legszebb neobarokk épülete, a főtér és a városkép meghatározó része. A Széchényi téren, a v... Dózsa–Felletár-ház - Makó Makó A Dózsa–Felletár-ház a Belvárosban található, a városháza közelé épületet Dózsa Lajos, Csanád vármegye... Első polgári leányiskola - Makó Az leányiskolát az Eötvös-féle közoktatási törvény szellemében építették 1882-ben.
Magas szárazanyag tartalma és különleges aromája miatt belőle a világ legjobb hagyma szárítmánya állítható elő. Asztalos- és kovács-bognár műhely Az udvari skanzen részeként látható Papós – Szilágyi-féle asztalosműhely. Alapítója Szilágyi Sándor volt 1910-ben, özvegyét vette feleségül Papós Antal 1922-ben. Szakmájukat szerető mesteremberek voltak, akik a hagyományos kézműves technikával a kor igényeinek megfelelő bútorokat, kapukat, ablakokat készítettek. Különlegesség a betűjellel ellátott 130 darabos profilgyalu készlet, amely egyedülálló az országban. A gépesítette eszközök közül az 1900-as évek elejéből származó véső-fúrógép van látható. Közel 1000 db tárgy van kiállítva.. A műhely az 1990-es évek elejéig működött. A kovács- és bognárműhely szintén a 20. század elejéről származik és az 1960-as évekig használták a kiállított tárgyakkal. Farkas Pál kovácsmester és Bagosi Sándor bognármster egymás mellett dolgozott. Amíg a kovács patkolta lovat, addig a bognár kereket javított. A kovácsműhelyben fúrógép, fújtató, üllő- és kalapács stb.
A kezdetben egy polgárházban működő makói múzeum 1950-ben alakult, bár az intézmény felállításának ötlete már a 19. sz. végén felmerült és napirenden is maradt. Az 1960-as évektől a gyűjtemény folyamatosan növekedett, kialakult a helytörténeti, néprajzi, irodalmi és képzőművészeti gyűjtemény. A gyarapodó anyag elhelyezésére kicsiny lett az eredeti épület. Makó városa jóvoltából 1979-ben készült el az irodalmi kiállítóhely, az Espersit Ház, amely irodalomtörténeti emlékeknek ad otthont; a múzeum főépületét pedig 1981-ben avatták föl. Ezt követően egymás után megépültek az állandó kiállítások. A múzeum gyűjtő területe arra a tizenhat községre terjed ki, amelyek korábban a makói járáshoz tartoztak. Hagymás ház a múzeum udvarán A világhírű makói hagymatermelést a múzeum skanzenjében erre a célra épített kertészház mutatja be. Asztalos- és kovács-bognár műhely Az udvari skanzen részeként látható Papós - Szilágyi-féle asztalosműhely. Alapítója Szilágyi Sándor volt 1910-ben, özvegyét vette feleségül Papós Antal 1922-ben.