Nemzet: magyar Hossz: 130 perc Ez a film a 2877. helyen áll a filmek toplistáján! (A Filmkatalógus látogatóinak osztályzatai alapján. ) Mi a véleményed erről a filmről? nem láttam szörnyű gyenge átlagos jó szenzációs Ida regénye figyelő Szeretnél e-mail értesítést kapni, ha az Ida regénye című filmet játssza valamelyik tévéadó, bemutatják a hazai mozik, vagy megjelenik DVD-n vagy Blu-ray lemezen? Igen Ida regénye trailer (filmelőzetes) Sajnos ehhez a filmhez még nincs filmelőzetesünk. Kérlek, ha találsz hozzá a videómegosztón, akkor írd meg nekünk a linkjét az alábbi hivatkozásra kattintva: Ida regénye filmelőzetes beküldése Ida regénye fórumok Vélemények Janassey01, 2021-04-11 22:15 14 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz Keresem téma megnyitása 0 hsz
1 videó - 1974 Magyar tévéfilm Idát, a fiatal tanárnőt elbocsátják a zárdából egy félreértésen alapuló levélhistória miatt. Apja a gazdag egri borkereskedő könnyelmű életet él, s hogy lánya ne zavarja, apróhirdetés útján férjhez akarja adni. Ida hozományvadásznak tartja a leánykérőbe érkező Jánost, de igent mond, hogy otthonról szabaduljon. Azt a kikötését, hogy látszatházasságot kössenek. rendező: Félix László dramaturg: Semsei Jenő Szereplők: Venczel Vera (Ó Ida) Nagy Attila (Ó Péter) Oszter Sándor (Balogh Csaba) Vörös Eszter (Nóra) Papp Éva (Jolán) Szersén Gyula (Jenő) Csíkos Gábor (Borbereky) Végvári Tamás (Mikey) Rajz János (Herceg) Ida regénye (1974) A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide « Előző Létrehozás dátuma: szerda, 2011. január 26. Nézettség: 3, 445
Ida regénye - Magyar filmvígjáték - 1931 - awilime magazin Adatok mentése... TV csatorna sorszáma Itt megadhatod, hogy ez a csatorna a TV-dben hányas sorszám alatt látható: 6, 5 Magyar filmvígjáték (1931) (ff) Gárdonyi Géza regénye alapján: Mihály István, Stella Adorján Sokan bábáskodtak Gárdonyi Géza utolsó (nőpárti) regényének megfilmesítése körül. A regényből Emőd Tamás és Török Rezső írt színdarabot; ebből a két filmszakember: Mihály István és Stella Adorján szerzett forgatókönyvet... S ami a legérdekesebb, a sok bába között nem veszett el a gyermek, a korai hangosfilm egyik legnagyobb sikere született a "csapatmunkából". Mikor lesz az Ida regénye a TV-ben? Az Ida regénye című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást! Oszd meg ezt az oldalt: Ida regénye Facebook Twitter Viber Messenger WhatsApp Telegram Skype Blogger Flipboard LinkedIn Reddit Buffer E-mail Gmail Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő?
Mi alapján esett a választásod az Ida regényére? Még középiskolában olvastam, de valójában Divinyi Réka szeretett bele. Neki volt ez a regény egy dédelgetett nagy kedvence, régóta beszéltünk már róla, hogy jó lenne megfilmesíteni, aztán volt egy pályázat és a sors úgy hozta, hogy most el is készíthetjük. Akkor jól gondolom, hogy ezt a forgatókönyvet is együtt írtátok? Nem, Réka írta, én inkább csak dramaturg szerepben voltam mellette. Divinyi Réka már állandó forgatókönyvíró társadnak tekinthető, mi az oka annak, hogy ilyen harmonikus a kapcsolat? Az évek meg a rutin. Azért ez nem azt jelenti, hogy mindig mindenben egyetértünk, vagy ne szoktunk volna vitatkozni. Rékával elég hasonló az ízlésünk és meg tudjuk győzni egymást. Ha ez mégsem sikerül, akkor győz a hierarchia. Ha ő a vezető író, akkor az övé az utolsó szó, ha nagyjátékfilmről van szó, akkor inkább az enyém, de nem ragadunk le egy problémánál, hanem tovább megyünk és a dolgok általában megoldódnak. Mentes Júlia játssza el Idát / forrás: Sokat vitatkoztatok az Ida regénye írása közben?
Azon olvasók, akik a hétvégére vár utcai sétálást terveztek, talán meglepetten szembesültek azzal, mibe csöppentek éppen, hiszen Goda Krisztina rendező stábjával találkozhattak az arra járók. Szembe sétált velünk a huszadik század, Gárdonyi Géza világa, és a mindezt megjelenítő kosztümös színészstáb. Gárdonyi Géza Ida regénye című művéből Goda Krisztina rendező készít tévéfilmet. A forgatási helyszínek között szerepelt tehát a Vár utca is, a statiszták között pedig helyi arcok is voltak. A hét folyamán a rendezővel készült interjút is olvashatnak majd.
2019. 07. 27. Szent Márton a kora középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. 15 éves volt, amikor a császár rendeletére apja helyett kellett lovagi szolgálatba lépnie. Lovag korában történt, hogy Amiens városába kellett lovagolni kis csapatával. Hideg tél volt, a sűrű hóhullásban késő este érkeztek a város falaihoz. (Megzörgették a kaput) – Engedjetek be! Fontos levelet hoztunk Márton nyöszörgésre lett figyelmes. A kapuban egy koldus didergett. – Segítsetek, vitéz urak. Éhes vagyok, napok óta koplalok, a hidegben majd meg fagyok. Szánjátok meg a nyomorult koldust. A lovagtársak csúfolódni kezdtek: – Majd bizony a palástunkat adjuk oda! – Mi is éheztünk, fáztunk, ne állj az utunkba! – Hallgassatok! Bizonyosan azért került ez a szerencsétlen a mi utunkba, mert Isten nekünk rendelte, hogy segítsünk rajta. Szent márton legenda 1. – Hogy akarsz segíteni, hisz a mi élelmünk is elfogyott! – Valóban, szegény ember, kenyerem nekem sincs, de a köpenyem megosztom veled, legalább a hidegtől védve légy! – Ostoba vagy! Hosszú még a tél, most Te fogsz megfagyni fél köpenyben.
2016-ben lesz Szent Márton születésének 1700. évfordulója. A keresztény ókor és középkor e kiemelkedő szentjét választotta Géza fejedelem 996-ban az ország első bencés apátsága védőszentjének. Ez a választás a karoling-kori királyi hagyományokra, valamint arra az eleven tradícióra megy vissza, amely Szent Márton szülőhelyét Pannónia Szent Hegyéhez, Pannonhalmához kötötte: "István a Szent Hegynek mondott helyen, ott, ahol Szent Márton, amikor még Pannóniában élt, imádságra helyet jelölt ki magának, az ő nevére monostort épített" (Hartvik-legenda, 12. század). Szent márton legendary. Pannonhalma monostora, Szent Márton magyarországi tiszteletének e legősibb helye ezer éven keresztül őrizte a szent szerzetespüspök emlékezetét. A Márton oltalma alatt álló bencés szerzetesközösség 2016-ban a Szent Márton-év rendezvénysorozatával üli meg patrónusa születésének ezerhétszázadik évfordulóját. Szent Márton alakja összeköti a szerzetességet a pásztori szolgálattal, Pannóniát és Galliával, az ókort és a középkor a jelennel; és összeköti elsősorban azokat az embereket, akik emlékével kapcsolatba kerülnek.
Szent Márton a néphagyományban (november 11. ) Márton-nap története A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Márton napi legenda nyomában | Nadaspihenopark.hu. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. A magyar nép hitvilága, népszokásai, nagyrészt jeles napokhoz kötődnek.
Ez a magyarázata, hogy a legtöbb ábrázoláson lúddal látható. Egészen haláláig püspökként is folytatta fontos hittérítő munkáját. 397. november 8-án halt meg Tours-ban, temetésére november 11-én került sor. Sírja felett kápolnát emeltek. Márton tisztelete halála után is tovább élt, bár már életében is legendák keringtek jóságáról és tisztességéről. Halála után szentté avatták. A MAGYAROK TUDÁSA: Szent Márton a néphagyományban. Franciaországban az egyik legismertebb keresztény pap lett. Szent István királyunk a pogány Koppány elleni harcban az ő támogatását kérte, és a győzelem után a magyar királyok patrónusa lett. Német nyelvterületről terjedt el a lámpás felvonulás szokása, ahol a fáklyák vagy lámpások fénye Szent Márton jó cselekedeteit szimbolizálják, és világosságot hoznak minden igaz ember életébe. Szülőháza helyén, Szombathelyen templom áll, és számtalan település viseli a nevét Magyarországon is, csakúgy, mint Európa más országaiban is. Iskolások Márton-napra készült munkája A népi kalendáriumban Márton napja a gazdasági év végét jelentette.
Valamikor még Nap volt a lelkem, fény az álma S íme, most a nagy világosság Kerget belé az éjszakába...... Légy áldott, legvalóbb legenda S a szent fény, mely most visszahoz; Az... az! A sötét volt az első, Fényt sohse látott szent kaosz. A nincs volt az első igazság, Önmagátszülte szent erény, A tagadás az első isten S első hazugság volt a fény. Színben pompázik, hazug álmok, Gyötrődő gondok gondozója, Hogy káprázón agyamba szállott: Elkárhozás volt az az óra... Azóta nincs már semmi új fény, Nem érzek semmi meleget, Sóvárgom a nagy éjszakákba, Várom a barna felleget, Multát a színnek, fénynek, vágynak, Borultát a nagy éjszakának... III. Hullj, hullj az asztalomra, Nyárnak hulló virága, Vadgesztenyék virága... Ott a bokroknak alján Csiklandott lány kacajja, Párzó, bujálkodó vágy Gyalázza meg az estét, Az édes nyári estét... Szent Márton legendája és a Márton-nap hagyományai. Majd lesz est még sötétebb, Lehull a nyár virága, A gesztenyék virága. Köd fekszi meg a bokrot, Hideg lesz majd az este S elmulnak a szerelmek... Hullj, hullj az asztalomra: Szeretem a virágot, Az elmuló virágot.
Érdekesség, hogy középkori felvidéki templomaink némelyikében együtt, egy oltáron található a "négy magyar szent király", Márton, István, Imre, László szoboralakja. A hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: megkóstolták az újbort és az új termés is kitartott bőven, így nagy eszem-iszomot tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol. A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt, mivel a madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől. A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyet: a lúd római neve "avis Martis" (Mars isten madara); régi szófejtéssel "Márton madara"-ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. A reformációnak korában is folytatódott a hagyomány: a protestánsok Luther Márton neve napján emelgették a poharaikat ilyenkor. Aki Márton-napján libát nem eszik, az egész évben éhezik.