A téma tehát különösen jó táptalajt biztosíthatna egy klasszikus, régivágású kísértetsztorinak. Jelen filmünk, a Post Mortem legnagyobb problémája pedig éppen az, ahogy ezzel az egész kérdéskörrel jóformán nem kezd semmit. MINDEN ROSSZ? Tomás (Klem Viktor) az első világháborúban egy hullahalom tetején ébred, miután kishíján életét vesztette. Egy öreg katona menti meg (Reviczky Gábor), akivel a háború után vásári mutatványosként járják a vidéket. Tomás post mortem fotókat készít, az öreg pedig a fotós halálközeli élményeit meséli el erősen kiszínezve. A vásárban szóba elegyedik egy kislánnyal, Annával (Hais Fruzsina), akiben felismeri azt az őrangyalt, akit a halála pillanatában látott. Anna falujában sok a temetetlen halott, és amíg a fagyott föld nem engedi, hogy eltemessék a testeket, szeretnék igénybe venni Tomás szolgáltatását. A temetetlen hullák lelkei pedig ahogyan a magyar folklórban is, úgy a filmben is visszajárnak, hogy sanyargassák az élőket. A film pozitív tulajdonságai főleg a fényképezéshez és az atmoszférateremtéshez kapcsolódnak.
A képekért Nagy András, a vágásért Király István felel, a zene Pacsay Attila munkája. A Post Mortem et beválogatták az A kategóriás Varsói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába, ami egyben a film világpremierje is. "Az nagyon nagy szó, hogy egy horrorfilm bejut egy A-kategóriás fesztivál fő versenyprogramjába! A film készítése előtt megfogalmazott egyik fontos célunk valósult meg ezzel. " – nyilatkozta a film rendezője. A POST MORTEM várhatóan 2021 januárjában érkezik a magyar mozikba. Jelenetfotók: Forrás: InterCom Hozzászólások hozzászólás
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. okt 7. 12:33 Hátborzongató horror érkezhet a mozikba jövő év elején Bergendy Péter rendezőtől Megérkezett a Bergendy Péter által rendezett Post Mortem előzetese, amely egy halotti fotós vérfagyasztó történetét követi végig a két világháború közötti magyar faluvilágban – borzongató jelenetekben és sztárszínészekben is bővelkedik a horror. Elkészült a jövőre mozikba kerülő első magyar horrorfilm, a Post Mortem előzetese! A által kiszúrt trailer rendkívül erős lett, a sötét és vérfagyasztó ízelítőből ráadásul kiderül, hogy a feltámadó és túlvilágról kommunikáló halottakat felvonultató történet a magyar vidéken játszódik az első világháború után. ( A legfrissebb hírek itt) A Bergendy Péter által rendezett film főszerepében egy post mortem- (azaz halotti) fotós áll, akit Klem Viktor alakít, de több neves színész is feltűnik a faluhorrorban, köztük Anger Zsolt, Reviczky Gábor, Schell Judit és Hámori Gabriella is.
Jegyinformáció (link) Jegyárak: elővételben 1. 000, - Ft az előadás napjáig ( jegyrendelés) Elővétel az előadás napjáig ( jegyrendelés) Helyet vmint Elővételes jegyet előzetes regisztráció val biztosítunk! regisztráció, jegyrendelés (név, jegy darabszám) Fizetett hirdetés Vélemények, hozzászólások A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide Címkék Tudomány, Olcsó, Mindenki, őstörténet, őstörténetkutatás, móricz jános, régészet, múltunk, dél-amerika, tayos barlang, tayos-barlang dokumentált története, tudatosság, fémkönyvtár, aranylemezek,
Ennek sok helyen megtalálták már a bejáratát, a perui Cuzco városában annyian vesztek el e labirintusokban, hogy biztonsági okokból inkább befalazták a bejáratait. A teljes feltáró munka hatalmas nemzetközi együttműködést igényelne, de mivel a téma nem illik bele a fősodratú tudományos tézisekbe, így félresöpörtek eddig minden kezdeményezést. Varga Zoltán ennek ellenére azt vallja, hogy a megismerésben nem lehetnek tabutémák. A történelem az élet tanítómestere – tartja a mondás. Mi van akkor, ha Móricz múltunk egy eddig ismeretlen részére nyitott kaput? Tanulhatnánk belőle, ha igaza volt? Igen. Már csak egy kérdése maradt: kiknek és miért van félnivalója, ha esetleg feltárul az eddig titkolt igazság? Erre a kérdésre nem vár szavakban választ, szerinte a hozzáállásukkal vallanak színt az érintettek. Reinkarnáció: Móricz János kutatásai - előadás - Tayos-barlang dokumentált története 2. Kötet - könyvbemutató. Péntek Sándor
Az idők folyamán az eredeti történetre mende-mondák, idealista elméletek, álhírek is rárakódtak. Emiatt is fontos a kutatások folytatása előtt az eredeti forrásig eljutni, a hiteles információkat továbbítani az érdeklődőknek. Móricz János egykori ügyvédje, Dr. Gerardo Pena Matheus magánkiadásában megjelentette a Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. művét, amelyben eredeti levelek, dokumentumok és feljegyzések segítségével vezeti végig az olvasót a több évtizedes kutatáson. Önsegítő: A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története. A 600 oldalas mű eddig csak Ecuadorban jelent meg spanyol nyelven, limitált példányszámban. A Móricz János Kulturális Egyesület megkapta a kizárólagos lehetőséget a magyar nyelvű kiadásra. Időpont: 20 13. december 11. szerda 18. órától Helyszín: Magyarok Háza (Budapest, Semmelweis utca 1-3. ) Jegyinformáció (link) Elővétel az előadás napjáig ( jegyrendelés) Helyet vmint Elővételes jegyet előzetes regisztráció val biztosítunk! regisztráció, jegyrendelés (név, jegy darabszám) Móricz János kutatásainak múltja, jelene és jövője (avagy az aranykori tudás iránti sóvárgásunk csapdája) – Előadás + Könyvbemutató Móricz János életútjának rövid összefoglalása, Az ecuadori Táltosok-barlangjának titka, Móricz János őstörténet-elméletének újraértelmezése, Egy lehetséges bizonyíték a fémkönyvtár létezésére, Az ecuadori kutatások folytatása.
Dr. Gerardo Peña Matheus: A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyv második kötete előrendelhető! Megrendelés (link) Előadó: Varga Zoltá n 43 éves geológus, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke. Egy 2 éve történt fogadalma alapján Móricz János születésének 100. évfordulóján (2023-ban) méltó módon fog megemlékezni a kutató emlékhelyénél. Célja tehát a kutató életművének megismertetése, a valós alapokig való letisztítása, a kutatások folytatásának előmozdítása. Jelenleg Dr. Gerardo Pena Matheus: A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. kötetét szerkeszti, valamint előkészíti a közelgő ecuadori-magyar Tayos Expedíciót.
Kevéssé ismert, hogy az ecuadori Tayos-barlangot, a világ egyik legrejtélyesebb, parázs vitákat és összeesküvés-elméleteket gerjesztő titokzatos objektumát egy magyar kutató, Móricz János munkássága nyomán ismerhette meg a világ közvéleménye. Ez ragadta meg Varga Zoltánt is, aki a későbbiekben önálló magyar expedíciót tervez Ecuadorba. A tatai geológus elmondta, 1969-ben a nemzetközi média szenzációként számolt be arról, hogy Móricz János egy ősi civilizáció eddig ismeretlen és feltáratlan földalatti birodalmára bukkant Ecuadorban. Az ott élő őslakó shuar indiánok vezették el a magyar kutatót ősi szent helyükre egy titkos barlangbejáraton. A hatalmas Andok-hegység alatt, az amazonasi esőerdő kapujában, ezer kilométereken át húzódó, sok helyütt emberkéz által átalakított barlangrendszer egyik csarnokában Móricznak ismeretlen eredetű tárgyakat, kincseket mutattak a shuarok. Felvetődik a kérdés: miért volt ilyen nagy bizalmuk Móricz János iránt. Mert azonosságot véltek felfedezni a magyar és a shuar nép eredet-mítoszai között.
Az ecuadori Tayos-barlangot,... egy magyar kutató, Móricz János munkássága nyomán ismerhette meg a világ közvéleménye. Varga Zoltán, a 44 éves tatai geológus, Móricz János Kulturális Egyesület elnöke Móricz János születésének 100. évfordulóján méltó módon szeretne megemlékezni a kutató emlékhelyénél. Többek között ezért is tartózkodott a közelmúltban két hetet Ecuadorban, melynek során részt vett egy négynapos Tayos-barlangbeli (1969 óta Táltosok Barlangja) expedíción. Kevéssé ismert, hogy az ecuadori Tayos-barlangot, a világ egyik legrejtélyesebb, parázs vitákat és összeesküvés-elméleteket gerjesztő titokzatos objektumát egy magyar kutató, Móricz János munkássága nyomán ismerhette meg a világ közvéleménye. Ez ragadta meg Varga Zoltánt is, aki a későbbiekben önálló magyar expedíciót tervez Ecuadorba. A tatai geológus elmondta, 1969-ben a nemzetközi média szenzációként számolt be arról, hogy Móricz János egy ősi civilizáció eddig ismeretlen és feltáratlan földalatti birodalmára bukkant Ecuadorban.
Amennyiben a fennmaradó 20 százalék alapos feltárásra kerül, úgy véli, hogy az ebből leszűrhető eredmények is döbbenetesen új információkkal gazdagíthatják az őstörténeti kutatásokat. A Tayos-barlang számtalan titkának egyike a híres fémkönyvtár, amely gyakran szerepelt Móricz tudósításaiban. Ez arany, vagy aranyozott lemezekre vésve őrzi az emberiség valódi eredettörténetét, számos embertípust ábrázoló szobor, valamint a sok ezer évvel ezelőtti technológiai viszonyokat messze meghaladó eszközök, mint például az egyik járatban megtalált fúrógép. A barlangrendszer spanyol nevét egy, a földalatti járatokban élő madárról, a tayo-ról kapta. A helyiek évente két alkalommal vadásszák egyedeiket a magas zsírtartalmuk miatt. A Táltos elnevezés Móricz Jánostól származik. A barlangrendszer "őrei", a shuar indián törzs mítosza szerint is magasabb rendű lények lakják a titokzatos barlangrendszert, ez is erősíti a hely misztikumát. Varga Zoltán érdekes témával zárta ismertetőjét, miszerint Móricz János teóriája, hogy az ecuadori Tayos-labirintus csak egy kis része annak a sok ezer kilométeres barlangrendszernek, amelyet az Andok vidékén egy ősi, ismeretlen földalatti civilizáció épített.