Ebből következik az az elsőre igencsak valószínűtlennek tűnő tény, hogy hiába jön néha közelebb a Vénusz meg a Mars, az idő nagy részében mégis a Merkúr tartózkodik a Földhöz a legközelebb. A Physics Todayben megjelent tanulmány szerzői, Tom Stockman, Gabriel Monroe és Samuel Cordner egy programot is összeraktak, ami a bolygók mozgását szimulálja, majd ennek segítségével megmérték, hogyan alakul a bolygók egymáshoz való távolsága tízezer év alatt. A Naprendszeren kívüli világba is belehallgathattunk a Voyager–1-nek köszönhetően | Az online férfimagazin. Ha ez így nem világos, akkor íme egy animáció, ami segít megérteni a helyzetet: szürke: Merkúr, sárga: Vénusz, kék: Föld, piros: Mars Ami pedig ennél is megdöbbentőbb, hogy ez alapján a számítás alapján a Merkúr nem csak a Földhöz van a legközelebb, hanem az összes többi bolygóhoz is a Naprendszerben. Természetesen nem mindenki ért egyet a csillagászok állításaival, a Berkeley Egyetem professzora és a Space Science Laboratory igazgatója, Steven Beckwith például azt hozta fel példaként, hogy ha a legközelebbi szomszédaid az év egyik felében nincsenek otthon, attól még ők a legközelebbi szomszédaid.
A két Voyager szonda a NASA Föld körüli IBEX műholdjával együtt részletes képet ad arról, hogyan lép interakcióba a helioszféra buborékja a más, Naprendszerünkhöz közeli csillagok által generált csillagszéllel. Egy 2024-ben, szintén az amerikai űrhivatal által indítandó űrteleszkóp pedig még tovább bővítheti tudásunkat erről a régióról. Kilépett a csillagközi térbe a Voyager–2 - Qubit. Fontos leszögezni, hogy bár a Voyager–1 és 2 űrszondák elhagyták a helioszférát, ez nem azt jelenti, hogy elhagyták volna a Naprendszert is. Erre rövid időn belül nem is kerül sor, hiszen a Naprendszer határa a még Nap gravitációjának hatása alatt álló kisebb, jeges objektumokkal teli Oort-felhőn kívül esik, nagyjából 1, 5 fényév távolságra a Naptól. Az Oort-felhő belső határát, amely 1000 csillagászati egységre van a Naptól (egy csillagászati egység a Nap és Föld átlagos távolsága) 300 év múlva éri majd el a Voyager–2, a Naprendszer 100 ezer csillagászati egységre lévő határát pedig nagyjából 30 ezer év múlva lépheti át az űrszonda. 2025-ig lesz energia A Voyager űrszondákat radioaktív izotópok bomlásából származó hőt hasznosítani képes RTG berendezések látják el energiával, amelyek még néhány évig képesek biztosítani a szükséges tudományos berendezések működését.
A Naprendszer bolygóinak sorrendjét sokan már gyerekkorukban megtanulták – még ha a Plutót el is kellett felejteni, amivel egyes csillagászok máig nem értenek egyet –, és vele együtt talán azt is, hogy a Föld legközelebbi szomszédja a Vénusz. Egy amerikai kutatócsoport szerint viszont eddig megtévesztő módszerrel mérték a bolygók közti távolságokat, így nem is egy klasszikus szomszédunk (Vénusz, Mars) van legközelebb a Földhöz, hanem a Merkúr. Lehet, hogy mégsem a Vénusz a Föld legközelebbi szomszédja - Qubit. A bolygók távolságának mérésénél általában a csillagászati egység (CsE) mértékegységet használják, ebben a rendszerben 1 CsE a Nap és a Föld átlagos távolsága. A skála szerint a Nap és a Merkúr között 0, 38 CsE, a Merkúr és a Vénusz között 0, 34 CsE távolság van, míg a Vénusz 0, 28 CsE-re, a Mars pedig 0, 52 CsE-re van a Földtől. Ezen az illusztráción a bolygók távolságát nem, csak az egymáshoz képesti relatív méretet ábrázolták Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA/Science Photo Library "A tudományos ismeretterjesztők valamiért (figyelmetlenségből, többértelműség miatt vagy csordaszellemből) olyan információt kezdtek híresztelni, ami a bolygók közötti átlagos távolság egy hibás értelmezéséből fakad" – írja a kutatást ismertető Physics Todayben a három gépészmérnök-kutató szerző, Tom Stockman (Alabamai Egyetem), Gabriel Mondroe (az Egyesült Államok hadserege) és Samuel Cordner (NASA).
A plazmakörnyezetet vizsgáló műsazernek, a PLS -nek köszönhetően a Voyager–2 új és felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltat majd a következő években a csillagközi tér tulajdonságairól. A PLS műszer adatait szemléltető animáció. Forrás: NASA/JPL Egyben ez a PLS berendezés volt az, amely az egyértelmű bizonyítékot szolgáltatta arra, hogy a szonda átlépte a heliopauzát. Idáig a Voyager–2-t körülvevő teret a napszél töltött részecskéi töltötték ki, de november 5-én hirtelen a részecskék száma gyorsan zuhanni kezdett. Ettől kezdve a műszer nem érzékelt már napszélből származó részecskéket, ami a kutatók szerint egyértelműen arra utal, hogy a Voyager–2 ténylegesen elhagyta a Napot körülvevő plazmabuborékot. A Voyager–2 más műszerei, a kozmikus sugárzást vizsgáló berendezés, a kis energiájú töltött részecskéket detektáló műszer, illetve a mágneses teret kutató magnetométer mind megerősítik ezt a konklúziót. "Még rengeteget kell tanulnunk a csillagközi anyag közvetlenül a heliopauzát követő régiójáról" – mondta a Voyager küldetés vezető kutatója, Ed Stone, aki a projekt kezdete óta felelős az űrszondák tudományos munkájáért.
A NASA szerint 2025 környékén várható, hogy a Voyagerek végleg elhallgatnak. A szonda indítása óta eltelt 43 év alatt olyan nagy távolságot tett meg, amelyet még elképzelni is nehéz. Cikkem írásakor ez a távolság a Földtől számítva 18, 477, 063, 999 km. Ezt a számot leírni sem egyszerű. De aki kellő érdeklődést és kíváncsiságot érez magában, az a NASA weblapján maga is megszemlélheti, milyen messze jár az emberiség robotizált követe, mely az idők végezetéig úton lesz, és hirdeti a világegyetemnek az emberi faj kíváncsiságát és technológiai képességeit.
A Saturn folyadékból és gázból készül, tehát valójában a vízen úszó. Uránusz Az Uránusz, az első távcsővel felfedezett bolygó 1778, 0 millió mérföld távolságra van a Naptól. Az ég görög istenének nevezték el és 32 600 mérföld átmérőjű, ezáltal a Naprendszer harmadik legnagyobb bolygója. 84, 07 földévig tart, amíg az Uránusz megfordul a Nap körül, és 17, 9 Föld órát fordít a tengelyére. Az urán hidrogénből, héliumból és metánból készül, szilárd felülettel nem rendelkezik. Neptun A nap legtávolabbi bolygója a 2794, 4 millió mérföldnyire található Neptunustól, amelyet a római tengeri istennek nevezték el. Átmérője 30 200 mérföld, és a Naprendszer negyedik legnagyobb bolygója. 164, 81 Föld év vesz igénybe, amíg a Neptunusz megfordul a Nap körül, és 19, 1 Föld órája fordul el a tengelyén. Az Uránuszhoz hasonlóan a Neptun hidrogénből, héliumból és metánból készül. Videó: A Naprendszer
Figyelembe véve a pálya távolságát, azt mondhatjuk, hogy január 2-ig a Föld a Naptól körülbelül 147 millió kilométer távolságra van. Amikor azonban a Nyári napforduló és elérkezik július hónap, 152, 6 millió kilométer távolságra vagyunk. Ez a távolság meglehetősen észrevehető, bár a hőmérsékletre és a bolygót elérő sugárzás mennyiségére nem ez hat. Ennek oka az a hajlás, amellyel a napsugarak behatolnak a felszínbe. Mivel a csillagászati mérések mindig nagyon nagyok, nem leggyakoribb, hogy ezeket olyan egységekhez kapcsoljuk, mint a kilométerek. Több millió kilométerről beszélni nem kényelmes. Az égitestek közötti méréseket általában a csillagászati egységben hajtják végre. A kilométereket a Föld belsejében végzett számításokhoz használják, vagy megneveznek egy bizonyos távolságot egy adott világűrben, ahol a bolygó belseje és azon kívüli távolságok különbségét szeretné tükrözni. A csillagászati egységet (AU) a bolygók, galaxisok közötti távolság mérésére használják a fényév néven ismert egységgel.
És ha olyan szerencsés vagy, hogy a végén hazamehetsz, azokat a hiányzó lélekdarabkákat már soha nem kapod vissza. A lelked egy rozsdás szita lesz, amit megpróbálhatsz szüntelenül feltölteni, de minden erre irányuló kísérlet a teljes reménytelenséget és kétségbeesést, majd a beletörődést állítja melléd, hogy életed végéig ott sétáljon, álljon, üljön melletted, és elvegye az ízek ízét, az illatok illatát, a nevetések színét, a szeretet csillogását. Hogy fekete-fehérre színezze a világod. Ez a néhány szó csak egy maréknyi homok a háború sivatagából. Az ózonréteg károsodása. A tenyeredből szétfolyó homokszemek egy pillanat alatt utat találnak az ujjaid között és talán ez így is van jól. De ha azt hiszed, hogy a háború csak számok, képek és szavak, rosszul hiszed. A háború pusztítás és halál. Attila eltöprengett azon, hogy vajon jó-e, hogy most kifordul néhány szó belőle, úgy, mint fehérlő koponyacsontok a felázott avarból? Mint mondta, nincs könnyű helyzetben, mert a prioritások ölre mennek benne, ha a háborúról, vagy egyáltalán a világ mai helyzetéről kell nyilatkoznia.
Nyitókép: SITA/AP Photo/Petros Giannakouris) Vajdasági és erdélyi magyar közéleti személyiségeket kérdeztünk azzal kapcsolatban, hogy vallják meg érzéseiket, miként hat rájuk az orosz-ukrán háború. Akik megosztják véleményüket: Varga Tamás (1976) színész, író (Budapest-Zenta, Szerbia) "Amikor a csontok törésének hangja napokon, heteken át visszhangzik a füledben úgy, hogy önkéntelen izomrángás kíséri abban a reményben, hogy meg tudod előzni a már megtörténtet. Amikor a lánctalpak hangja jeges félelemként kúszik fel a gerinced mellett, hogy először megbénítson, aztán cselekvésre ösztönözzön, de soha nem tudhatod, hogy melyik döntés lenne jobb. Futni, vagy lapulni. " Balázs K. Attila (1973) író, költő (Székelykeresztúr, Erdély) "A hatalom gépei reálisak egyedül, amint a fölöttünk levő légteret borzolják. Solymári Dániel. Egy olyan hatalom gépei ezek, amelyből nem kérünk. Nem kell. Amely lassan már magától sem fér ezen a sárgolyón. Kicsi neki. De vajon mind sárkányfog-vetemény? Vajon Orwell, disztópiáját elhajítva, zokogva menekülne-e a füstölgő, elhagyott utcákon?
Viszont ez megúszható akár sérülés nélkül is egy megfelelő munkavédelmi sisak segítségével. Fontos, hogy építési területen csak az ipari védősisak használata elfogadott, a sima beütődés elleni védelemmel rendelkező sisakok nem elégségesek. Egyes munkakörök esetén nélkülözhetetlen a sisakhoz a hozzá való álpánt használata, mely garantálja, hogy a sisak még véletlenül sem eshet le. Emellett ajánlott a védőszemüveg viselése is, amely megóvja a szemeket a felszálló portól és a felpattanó apró daraboktól is. A kezek védelme – védőeszköz Bármilyen munkát is végez az ember egy építkezésen, a kezekre mindig kiemelt szükség van, így igen komoly próbatételnek vannak kitéve a felső végtagok. Vagyis nem kérdés, hogy egy strapabíró, mártott védőkesztyűre mindenképpen szükség van. Ez ugyanis óv a külső behatásoktól és bátran nyúlhat vele az ember olyan helyekre is, amely egyébként veszélyes lenne. Ebéd a magasban – egy legendás fénykép háttere - Dívány. Vegyi anyagok használata esetén mindig győződjünk meg róla, hogy a kesztyű rendelkezik az adott kémiai anyag elleni védelemmel.
A fotón szereplő munkások kilétét szintén sokan próbálták megfejteni, az idők során pedig többen állították, hogy felismerték a képen rokonaikat. A tizenegyből nyolc személy kilétét sikerült bizonyítékokkal alátámasztva beazonosítani, többségük bevándorlóként dolgozott az Államokban. A bal oldalon látható férfi az Írországból érkezett Matty O'Shaughnessy, míg a cigarettáját meggyújtó alak a Baszkföldön született Natxo Ibargüen Moneta. Balról a harmadik figura Joseph Eckner névre hallgat, a negyedik Michael Breheny, az ötödik a svéd Albin Svensson, a hatodik Peter Rice, jobbról a harmadik pedig Joe Curtis. A kép jobb oldalán a szlovák nemzetiségű Gustáv Popovič látható, aki a híres fotó egy példányát később hazapostázta feleségének, Máriának az üzenettel, miszerint "ne aggódj értem, mint láthatod, mindig van ital a kezemben", utalva a vizespalackra, melyet baljában tart a képen. Mentes Anyu szakácskönyvek Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka.