Az elmúlt hetekben, hónapokban drasztikus áremelkedéssel találkozhattak az építtetők: néhány alapanyag ára – például a faanyagoké, az acélipari termékeké vagy épp a szigetelőanyagoké – akár meg is duplázódhatott az év elejéhez képest. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a drágulás mögött nem csak globális folyamatok vannak. Magas építőanyag àrak: kartell àllhat a hàttérben? - Jogi Fórum. Harcba kell indulni a külföldi építőanyag-gyártó cégek ellen – mondta előadása elején Nagy Márton a Portfolio építőipari konferenciáján. Az ágazaton belül szerinte az alapanyagokkal már csak azért is érdemes külön foglalkozni, mert az építőiparon belül ez a legnagyobb piac: 2019-ben összesen 1813 milliárd forintot tett ki a különböző építőanyagok gyártása. Sokkal nagyobb a külföldi cégek árazási ereje, és ezt ők ki is használják, amit ami nem tesz jót a magyar építőiparnak, a hazai alapanyagiparnak – hangsúlyozta Nagy Márton. Előadásában kifejtette, hogy az építőipar a GDP több mint 10 százalékát adja, a koronavírus okozta válságig pedig a GDP egyik motorja volt, nagyobb mértékben emelkedett, mint a GDP, viszont a válság során már inkább fék volt, és visszahúzta a növekedést is.
Több tényező miatt drágultak drámaian az építőanyagok és tűntek el egy időre bizonyos termékek az üzletekből. Ha hasonló építőanyag-hiánnyal nem is, jelentős áremelkedéssel jövőre is számolnunk kell. Komoly kihívást jelentett 2021-ben az alapanyagárak erőteljes ingadozása ‒ nemcsak az építőipar, hanem az építőanyag-kereskedők és az építkezők számára is. Tavasztól kezdve intenzív növekedésbe, majd hullámzásba kezdtek az árak. Néhány termékkörben 50-60 százalékkal drágultak az építőanyagok, egyes termékek ‒ például a fűrészáruk ‒ esetén egyenesen hiány lépett fel, hetekkel, sőt, hónapokkal nőtt a kiszállítás ideje. Pedig 2021 elején még optimista hangulat uralkodott az építőipari szektorban, mivel tavaly sok építési engedélyt adtak ki, és a súlyos tavaszi covid hullám ellenére erősnek bizonyult az évkezdés. Csakhogy év közben a hullámvölgyek miatt roppant nehézzé vált az erőforrásokat tervezni, akár készletgazdálkodásról, akár szállítási kapacitásról vagy munkaerőről volt szó. Mi állt az áremelkedés hátterében?
"Ennyiért anyámnak nem burkolok" A konferencián Scheer Sándornak, a Market Építő Zrt. vezérigazgatójának volt egy idevágó története egy külföldi cégről. Szerinte "nem korrekt", ha úgy ér el 35 százalékos adózás előtti eredményt, hogy közben Magyarországon négyzetméterenként 4 euróval drágábban burkoltat, mint Németországban, miközben ráadásul alacsony béreken foglalkoztatja alkalmazottait. Mikor megpróbáltak egyezkedni az árakról, a tárgyaláson elhangzott egy ilyen mondat: "ennyiért anyámnak sem burkolok". Minden eszközzel fel kell lépni a külföldi szereplők ellen, hogy ez egy jól működő, tiszta piaccá váljon – mondta Nagy Márton, aki szerint, ha ez nem következik be, akkor ne is reméljük, hogy az építőiparban rendeződnek a dolgok. Szerinte rettentően koncentrált piacról van szó: a magyar cégek adják a teljes építőanyag-ipari árbevétel 46 százalékát, míg a külföldi tulajdonú vállalatok 54 százalékot. Ezzel még önmagában nem is lenne probléma, viszont a fenti 46 százalékos arányt több ezer magyar cég hozza össze, míg az ágazat másik részét mindössze 5 külföldi cég adja.
46 önkéntes vállalta, hogy folytatják a munkát az üzemben. © IMDb / Csernobil
Feldman Zsolt az agrárdigitalizáció elterjesztésével kapcsolatban az oktatás, az ismeretek átadásának fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a gazdálkodókat meg kell győzni arról, hogy érdemes az új technikákat, technológiákat alkalmazni a termelésben, erőfeszítésüknek hasznát fogják látni. Az államtitkár szerint a precíziós technológiák használatával négy fontos célt is elérhet egy gazdálkodó: segíti a versenyképesebb termelését, hozzájárul a környezeti elvárások teljesítéséhez, hozzájárul a munkaerővel történő hatékonyabb gazdálkodáshoz létrejött adatokkal pedig jobb gazdasági döntéseket lehet hozni.
Következményekkel számolhat Oroszország az amerikai újságíró halála miatt Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nyilatkozott erről.
A járvány kezdete óta 437 874 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma 1352, az intenzív kezelésre szorulók 264-en vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 30-an haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 8290-re emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 415 221. (MTI)
Hozzátette, az orosz egységek vasárnap 12 kilométert nyomultak előre, és elérték a Nikolszke helység vonalát, és a donyecki "népköztársaság" egységeivel együtt három oldalról blokád alá vették Szolodke (Szladkoje) falut. Elmondása szerint a "nacionalisták" (vagyis az ukránok - a szerk) mintegy 60 fegyverest, két harckocsit, három páncélozott harcjárművet, hat tüzérségi ágyút és aknavetőt veszítettek el. Jelenleg, az orosz tájékoztatás szerint harcok folynak a Donbasz zászlóalj maradékával és az ukrán fegyveres erők 54. Németország beutazasi feltételek . önálló gépesített dandárjának alegységeivel Szolodke, Novoukrajinka és Sahtarszke településekért. Az oroszok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 214 drónt, 1483 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 150 rakéta-sorozatvetőt, 584 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1279 különleges katonai járművet veszítettek el. Ilyen táblázata az ukránoknak is van, aszerint az oroszok is jelentős veszteségeket szenvedtek el. Az orosz csapatok bombázzák Mariupolt, vasárnap eltaláltak például egy művészeti iskolát, amelyben több száz ember lehetett.
Külföldre utazáskor nemcsak útlevélre, hanem bizonyos esetekben vízumra és anyagi fedezet igazolására is szükségünk lehet. Az uniós csatlakozás folytán lényegesen kedvezőbb feltételekkel utazhatunk az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba. Magyarország európai uniós csatlakozásával a magyar állampolgárok egyben uniós állampolgárokká váltak, így a közösség tagállamaiba történő beutazáskor már nem tekinthetők külföldieknek. Magyarországot fokozottan kockázatos területnek minősítette Németország a koronavírus miatt. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy 2004. május elsejétől a magyar állampolgárok személyi igazolvánnyal utazhatnak az EU-ba és az Európai Gazdasági Térség unión kívüli tagállamaiba is, így: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Az EU-, illetve az EGT-tagállamok hatóságai valamennyi jelenleg használatban lévő, érvényes magyar személyi igazolványt, így a kemény borítóval és népköztársasági címerrel ellátott legrégebbi okmányt is elfogadják.