Szóval ez csak látszatindok. A valódi okok között ott van pl. az erőfitogtatás, főleg a Szovjetunióval szemben (történész ismerősök ezt a hidegháború legelső megnyilvánulásaként emlegetik), illetve az, hogy rengeteg dollármillióba került megépíteni a bombákat (az adófizetők pénzéből), így nagy felháborodást váltott volna ki, ha végül nem használják fel, és persze visszavágás Pearl Harbor-ért. 20:48 Hasznos számodra ez a válasz? 8/19 anonim válasza: 67% "Több oka volt, és ezek közül a "hogy megadják magukat" a leggyengébb, mert a bombák ledobása előtt már tárgyaltak a Japánokkal a békekötésről. " Ja. Az lényegében csak a casus belli volt. Indok arra, hogy ne kelljen kimondani az első kettőt. "rengeteg dollármillióba került megépíteni a bombákat (az adófizetők pénzéből), így nagy felháborodást váltott volna ki, ha végül nem használják fel, és persze visszavágás Pearl Harbor-ért. " Amiatt nem fáj az ember feje, amiről nem tud. Addig nem sokan tudtak arról, hogy egyáltalán létezik az atombomba.
A Doolittle–rajtaütés Tokió és más japán városok első amerikai bombázása volt a második világháborúban, 1942. április 18-án. A szárazföldi felszállásra tervezett bombázók a Hornet hordozóról szálltak fel, mert csak így tudták elérni célpontjaikat. A gépek a támadás után továbbrepültek Kína felé, és egy kivételével ott szálltak le. Előzmények [ szerkesztés] A rajtaütés végrehajtói 1941. december 7-én a japánok váratlanul megtámadták Pearl Harbort, a csendes-óceáni amerikai haditengerészeti támaszpontot, és hatalmas pusztítást vittek végbe. A következő évben a Japán Birodalom haditengerészete és hadserege óriási területeket foglalt el Ázsiában és a csendes-óceáni szigetvilágban. Elfoglalták többek között a Fülöp-szigetek, Új-Guinea és Új-Britannia jelentős részét, megtámadták Ceylont, az ausztráliai Darwint, Kelet-Indiát, Burmát, a Wake-, a Salamon- a Mariana-, a Marshall- és a Gilbert-szigeteket. Az amerikaik égtek a vágytól, hogy látványosan visszavágjanak Pearl Harborért. Annak ellenére, hogy a katonai tervezők tudták, az Amerikai Egyesült Államok képes idővel javítani a helyzeten és megverni az ellenséget, szükség volt a morál emelésére, mind a lakosság, mind a katonák körében.
Háborús hangulat van az Egyesült Államokban. Bush elnök legutóbbi nyilatkozatában kijelentette, addig nem léphet túl a nemzet a tragédián, amíg nem csaptak le az ellenségre. Az USA elnöke az imádság és emlékezés napjává nyilvánította a pénteki napot. Rövid beszédében elmondta: érthetően szomorúak és dühösek az amerikaiak. "Megfelelő keménységű válaszcsapás nélkül nem nyugodhat meg a nemzet". Az USA több vezető politikusa is háborús hangulatú nyilatkozatot tett. Donald Rumsfeld védelmi miniszter videóbeszédben fordult az amerikai katonákhoz, amelyben jelezte, hamarosan szükség lesz a hadseregre. "Bekerülhettek a történelembe" - ígérte a katonáknak, felkészítve őket, hogy nehéz feladatok is várnak rájuk. A Kongresszus és a Szenátus tagjai is egységesen támogatják, hogy az USA katonai erővel torolja meg a keddi támadást. "Ez nemzeti tragédia, és nem aggodalmaskodhatunk azon, hogy mennyibe kerül a visszavágás. Ugyanolyan egységre van szükség, mint Pearl Harbor után. Együtt nézünk szembe az ellenséggel. "
A kiképzés a tengeren folytatódott, elsősorban arra koncentrálva, hogy mi vár a legénységre Kínában, hogyan tudják ellátni a különböző sérüléseket. Megismerték a kijelölt célpontokat, megtanulták a megközelítési útvonalat. [1] Támadás [ szerkesztés] 1942. április 2-án a Hornet repülőgép-hordozó, fedélzetén a 16 B–25 Mitchell típusú bombázóval, kifutott San Franciscóból, és elindult Japán felé, amelyet 900 kilométerre kellett megközelítenie. [4] A kódnevén Task Force Mike-ként emlegetett hajóegység radarjain először április 17-én éjszaka fedezték fel az első japán őrhajót. Április 18-án a Hornet még nem érte el kijelölt pozícióját, és a Midway-, valamint az Aleuti-szigetek között haladt, amikor megpillantottak egy japán hadihajót. A járőröző japán hajót elsüllyesztették, de mint a háború után kiderült, még volt ideje jelenteni a gépek indítását, de az üzenettel Tokióban nem foglalkoztak. [1] A Hornet fedélzete a támadás előtt William Halsey tengernagy, habár még 1170 kilométerre jártak Tokiótól és a repülésre tervezett távolság éppen csak a bombázók hatókörén belül volt, parancsot adott az akcióra.
Tedd a tésztát kivajazott kuglófformába, takard le, és hagyd meleg helyen kelni még 20 percig. Előmelegített sütőben, 200 fokon süsd 50 percig. Félidőben takard le fóliával, hogy ne barnuljon meg nagyon. Hagyd a formában kihűlni, majd szórd meg porcukorral.
Ez a kalács nagyon jól tud esni egy finom kávé vagy kakaó mellé. De még rácsurgatott mézzel is…
A kreatív ficánkolást hagyjuk a formázásra és az ízesítésre, hiszen azon is sok múlik, de életünk ötödik-hatodik kelt tésztájáig tartsuk be szigorúan a következő lépéseket. Kelt tészta, alaprecept Alapanyagok: fél kg liszt egy csipet só kb. 3 dl tej 20 gramm élesztő két tojás három evőkanál cukor 50 gramm vaj 1. A kézmeleg tejben vagy tejszínben feloldok egy kiskanálnyi cukrot, majd elkeverem benne a friss, elmorzsolt élesztőt. Kevergetem, egészen addig, míg láthatóan el nem kezd feloldódni a meleg tejben. Ekkor egy konyharuhával letakarom, és huzatmentes, meleg helyre teszem. 10 percet várok. Ha nem fut fel, kidobom, nem próbálkozom tovább, lemegyek a boltba friss élesztőért. Ha felfut, mehetek tovább. Kelt tésztás receptek. 2. A lisztet egy nagy keverőtálba szitálom, belekeverem a sót. Ez a lépés elhagyható, de érdemes mégis belefektetni ezt a plusz öt percet, mert nem tudhatjuk, mióta állt a liszt a hiper polcán, és hány csomó van benne. A kelt tészta lelke a levegő, ezért kell szétválasztani a lisztet apró szemcséire.