Szóval ez csak látszatindok. A valódi okok között ott van pl. az erőfitogtatás, főleg a Szovjetunióval szemben (történész ismerősök ezt a hidegháború legelső megnyilvánulásaként emlegetik), illetve az, hogy rengeteg dollármillióba került megépíteni a bombákat (az adófizetők pénzéből), így nagy felháborodást váltott volna ki, ha végül nem használják fel, és persze visszavágás Pearl Harbor-ért. 20:48 Hasznos számodra ez a válasz? 8/19 anonim válasza: 67% "Több oka volt, és ezek közül a "hogy megadják magukat" a leggyengébb, mert a bombák ledobása előtt már tárgyaltak a Japánokkal a békekötésről. " Ja. Az lényegében csak a casus belli volt. Indok arra, hogy ne kelljen kimondani az első kettőt. "rengeteg dollármillióba került megépíteni a bombákat (az adófizetők pénzéből), így nagy felháborodást váltott volna ki, ha végül nem használják fel, és persze visszavágás Pearl Harbor-ért. " Amiatt nem fáj az ember feje, amiről nem tud. Addig nem sokan tudtak arról, hogy egyáltalán létezik az atombomba.
Az elmúlt hét egy különleges történelmi momentum évfordulójának jegyében telt az Egyesült Államokban: hetvenöt éve zajlott a második világháború egyik legbátrabb, mondhatni szinte legőrültebb akciója, az úgynevezett "Doolittle Raid", az a légitámadás, amelynek során kétmotoros szárazföldi bombázók kis köteléke repülőgéphordozóról startolva csapást mért Japánra, nem annyira az okozott anyagi, mint inkább morális rombolás tekintetében. Az 1941 decemberében történt hatalmas veszteség, a japánok támadása Pearl Harbor ellen az amerikaiaknak súlyos csapásnak bizonyult, a háborús lelkesedés helyreállításához kellett az az akció, amely az egyelőre reménytelen hadihelyzet ellenére megcsillantotta a győzelem esélyét. A Tokió elleni bevetés kiagyalója, Henry H. "Hap" Arnold tábornok, illetve Jimmy Doolittle alezredes volt (utóbbi akkorra már az egész globális aviatika egyik meghatározó figurája, aki például először hajtott végre 1929-ben, teljesen elfüggönyözött pilótafülkében csak műszerek szerinti "vakrepülést").
Háborús hangulat van az Egyesült Államokban. Bush elnök legutóbbi nyilatkozatában kijelentette, addig nem léphet túl a nemzet a tragédián, amíg nem csaptak le az ellenségre. Az USA elnöke az imádság és emlékezés napjává nyilvánította a pénteki napot. Rövid beszédében elmondta: érthetően szomorúak és dühösek az amerikaiak. "Megfelelő keménységű válaszcsapás nélkül nem nyugodhat meg a nemzet". Az USA több vezető politikusa is háborús hangulatú nyilatkozatot tett. Donald Rumsfeld védelmi miniszter videóbeszédben fordult az amerikai katonákhoz, amelyben jelezte, hamarosan szükség lesz a hadseregre. "Bekerülhettek a történelembe" - ígérte a katonáknak, felkészítve őket, hogy nehéz feladatok is várnak rájuk. A Kongresszus és a Szenátus tagjai is egységesen támogatják, hogy az USA katonai erővel torolja meg a keddi támadást. "Ez nemzeti tragédia, és nem aggodalmaskodhatunk azon, hogy mennyibe kerül a visszavágás. Ugyanolyan egységre van szükség, mint Pearl Harbor után. Együtt nézünk szembe az ellenséggel. "
Nem így történt, a Hornet-alakzat Japántól jóval távolabb egy japán halászhajóval találkozott, amelynek személyzete (a rombolók sikertelen tüze után csak egy másik hordozóról felszálló zuhanóbombázók találták el az apró járművet) huszonhét percen át tudta leadni a jelzéseit Tokiónak a semmiből felbukkant flottakötelékről. Nem volt mit tenni, Doolittle döntött, a tervezett négyszáz helyett 650 mérföldnyi távolságból azonnal indultak Japán felé. Az időjárás is erősen ellenük dolgozott, a kötelék szétszóródott, voltak gépek, amelyek nem Tokiót, hanem Jokohamát és más városokat támadtak: a felbolydult légvédelem ellenére valamennyi gépnek sikerült átrepülnie a szigetországon, de egy tudott csak épségben leszállni, nem Kínában, hanem Vlagyivosztokban (Sztálin előzőleg nem engedélyezte, hogy a támadás résztvevői szovjet területen landoljanak, ezért a személyzetet deportálták), a többi gép vagy Kína partjai előtt szállt vízre, vagy a partvidéken zuhant le, miután a személyzetek ejtőernyővel ugrottak ki, mivel nem volt esély leszállásra.
A kiképzés a tengeren folytatódott, elsősorban arra koncentrálva, hogy mi vár a legénységre Kínában, hogyan tudják ellátni a különböző sérüléseket. Megismerték a kijelölt célpontokat, megtanulták a megközelítési útvonalat. [1] Támadás [ szerkesztés] 1942. április 2-án a Hornet repülőgép-hordozó, fedélzetén a 16 B–25 Mitchell típusú bombázóval, kifutott San Franciscóból, és elindult Japán felé, amelyet 900 kilométerre kellett megközelítenie. [4] A kódnevén Task Force Mike-ként emlegetett hajóegység radarjain először április 17-én éjszaka fedezték fel az első japán őrhajót. Április 18-án a Hornet még nem érte el kijelölt pozícióját, és a Midway-, valamint az Aleuti-szigetek között haladt, amikor megpillantottak egy japán hadihajót. A járőröző japán hajót elsüllyesztették, de mint a háború után kiderült, még volt ideje jelenteni a gépek indítását, de az üzenettel Tokióban nem foglalkoztak. [1] A Hornet fedélzete a támadás előtt William Halsey tengernagy, habár még 1170 kilométerre jártak Tokiótól és a repülésre tervezett távolság éppen csak a bombázók hatókörén belül volt, parancsot adott az akcióra.
A B–25 Mitchell mellett döntöttek, bár kérdéses volt, hogy a típus fel tud-e majd szállni a Hornet fedélzetéről. A Virginiai Norfolk közelében tesztek kezdődtek, amelyek azt mutatták, hogy a felszállás megoldható, de a landolás különlegesen kemény dió. Addig az volt a terv, hogy a gépek felemelkednek a hordozóról, megbombázzák Japánt, majd leszállnak a repülőgép-hordozókon, amely visszaviszi őket Amerikába. Ezt az elképzelést elvetették, és úgy határoztak, hogy a gépeknek Kínában, habár az a hatótávolságot tekintve kritikus távolságban volt, a Csang Kaj-sek által ellenőrzött területeken kell leszállniuk. [1] [4] Az egység parancsnokának James Doolittle alezredest nevezték ki. A 17. bombázócsoport 24 gépét jelölték ki a feladatra, és az oregoni Pendletonból a dél-karolinai Columbiába vezényelték őket. Az akcióra gondosan válogatták a személyzetet, majd a katonákat a floridai Eglin Fieldre irányították gyakorlatozni. Az első katonák február 27-én érkeztek meg a bázisra. A repülőszemélyzet ott tudta meg, mi az akció célja, de senki nem élt a felkínált lehetőséggel, hogy kimaradjon a rajtaütésből.
Az orosz-ukrán konfliktus ráadásul a kezükre játszik. Phenjan azzal érvel, hogy ha Kijevnek lett volna nukleáris fegyvere, Moszkva soha nem merte volna megtámadni, így szerintük létjogosultsága van az atomprogramjuknak. Mindeközben a szomszédos Dél-Koreában új elnököt választottak, a korábban ügyészként dolgozó, külpolitikai tapasztalattal nem rendelkező Yoon Seok-youl pedig keményebben akar fellépni Kim Dzsongunnal szemben. DUOL - A Dunaferr munkahelyet kínál a háború elől menekülőknek. Csakhogy ez korábban még senkinél nem vezetett eredményre, és ő sem indul komolyabb esélyekkel. Fegyverszörnyeteget tesztelhettek A Radio Free Asia belső forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a Koreai Munkáspárt vezetői csak napokkal a háború kirobbanását követően értesítették a fejleményekről a többi párttagot. Közülük sokan időközben tudomást szereztek a krízis eszkalálódásáról a kínai híradásokból. Amikor Kim Dzsongun feloldotta a hírzárlatot, mindenkinek azt üzente: álljanak készen a mozgósításra. Napokba telt, mire a külvilág felé is elkezdett kommunikálni az állami hírügynökség.
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről. Fotó: TASR A mai LÉNYEG meghallgatható itt: Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify -on is! Mit tud a baba et les. A hét első napjára is rányomta bélyegét a szomszédban zajló háború. Amíg Ukrajnában az orosz megszálló csapatok rakétavetőkkel lövik a civileket, a hazai civilek azon acsarkodnak a szociális háló fogságában, hogy ki ért legalább annyira a geopolitikai helyzethez, mint amennyire a covidhoz, a kerékcseréhez vagy a rétestésztához, netán a hüvelygombához... Őrület, hogy mi folyik a virtuális világban (is)! Az orosz katonai betolakodás negyedik napján eljutottak a felek a tárgyalásokig Az orosz katonai betolakodás negyedik napján eljutottak a felek a tárgyalásokig. Igaz, az ukrán államfő, Volodimir Zelenskij, meg Vlagyimir Putyin nélkül tárgyalni most annyi csak, mint halottakat csókolgatni. De az is egyértelmű, hogy mennyi értelme van tárgyalásokba bocsátkozni egy olyan rablóval, aki csőre töltött fegyvert tart az ember halántékához.
– írta Viktor Liasko. Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Az élet megy tovább, gyerekek születnek és senki sem tud legyőzni minket! – írta a Facebookon az ukrán egészségügyi miniszter. "Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok hetek óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk. Az orosz-ukrán háború harmadik napján két kisfiú született meg Herszon városában az egyik óvóhelyen, miközben zajlott az orosz katonai akció. "Két új élet, amely már a háborút hordozza a génjeiben. Ön szerint fontos, hogy jelen legyen egy orvos a szülésnél? | hirado.hu. Sosem felejtjük, és sosem bocsátjuk meg! " – írta a hírhez az ukrán egészségügyi miniszter, Viktor Liasko, aki csodálatának adott hangot az orvosok munkája iránt. A miniszter megjegyezte, hogy egyetlen kórház sem zárt be az országban, az orvosi ellátás folyamatos, ami azért is fontos, mert nemcsak háború, hanem még járvány is van, sokan fekszenek még az intenzív osztályokon. Az élet megy tovább, gyerekek születnek és senki sem tud legyőzni minket!
Nem kell orvos a szüléshez Márki-Zay Péter szerint, aki nemrég egy fórumon kijelentette, hogy egy szülésznő jelenléte is elegendő a csecsemők világrajövetelekor. Ma ebben a témában várjuk olvasóink véleményét. Ön mit szól hozzá? A és a Kossuth Rádió Jó napot, Magyarország! című műsorának napi, közös szavazásán ezúttal arról kérdezzük olvasóinkat, szerintük fontos-e, hogy jelen legyen egy orvos a szülésnél? A délután 16 óra 10 perckor kezdődő adásban telefonon oszthatják meg véleményüket – Telefonszám: 06 1 vagy 06/30/759-5200, sms: 06/30-90-00666 –, a oldalán szavazatot adhatnak le, a Kossuth, valamint a Facebook-oldalán pedig kommentben mondhatják el, hogy mit gondolnak napi témánkról. A baloldali jelölt – a fűszoknyás mojitót keverő lányok, az indiai szemműtétek és a fizetős egészségüggyel való példálózás után – újabb gondolatokat osztott meg egészségügyi terveiből. Ilyen az élet egy anyaotthonban - Blikk. Míg korábban kijelentette, vidéken szülészeti és sürgősségi osztályokat szüntetne meg, most már azt mondta, éppenséggel orvos sem kell – erről a számolt be az Origo cikke alapján.